A cár ujja
A történet valahogy így hangzik:
“Gondolom, azt az orosz legendát sokan ismerik, ami a Moszkva és Szentpétervár közötti vasútvonal építésével kapcsolatos. A történet szerint a mérnökök azon vitatkoztak, hogy a két város közötti távolságot, hogyan lehetne a legcélszerűbben vasúttal összekötni. A hosszas vitát elunva I. Miklós cár egy tollvonással megoldotta a problémát. Idegességében megfogta az első kezeügyébe akadó vonalzót és húzott egy egyenest a térképre a két város között. Azonban a nagy kapkodásban hiba csúszott a műveletbe, mert a cár körme kicsit átlógott a vonalzón. A ceruza megugrott és ennek köszönhetően, az egyébként nyílegyenes vonalban egy kiugrás keletkezett. Az uralkodónak azonban senki sem merte észrevételezni ezt a kis ügyetlenséget, és így, a két város közötti közel 650 km hosszú vasútvonalat a „tervek” szerint építették meg. Az út szinte teljesen egyenes, csak Novgorod közelében van egy 17 km-es félköríves szakasz benne, ami a legenda szerint híven követi a cár ujjának vonalát”
– idézi a szóbeszédet a Radical Puzzle blog.
A szóban forgó szakaszon éveken át valóban volt egy 17 kilométeres kitérő Novgorod környékén, így nem csoda, hogy a nép megpróbálta kitalálni, miért volt szükség a térképen értelmetlennek tűnő szakaszra.
A Moszkva-Szentpétervár vonal eredetileg egyébként a kanyar nélkül épült meg, és csak 26 évvel később, 1877-ben építették meg a ”cár ujját” (I. Miklós 1855-ben halt meg).

A Verebinszki kitérővel egy meredek részt akartak kikerülni, ami komoly gondot okozott az akkori gőzmozdonyoknak. A Pétervár felé igyekvő vonatok úgy begyorsultak az ottani lejtőn, hogy nem tudtak megállni a következő megállónál, visszafelé pedig több mozdonyra volt szükség az emelkedő legyűréséhez.
A történet valószínűleg egy kevéssé ismert 19. századi szerző, Nyikolaj Grecs írásából terjedt el, és különböző verziói később is felbukkantak (például Sztálinnal). A “cár ujját” végül 2001-ben iktatták ki a vonalból.
A Moszkva Hotel két arca
Egy hasonló legendát idéz a Guardian cikke is. Eszerint a Stolichnaya vodka címkéjének modelljéül szolgáló Hotel Moszkva építésekor Sztálin jóváhagyó szignóját pontosan a két elé rakott terv közé írta, így a tervezők nem tudták eldönteni, melyik verzió kapta meg a zöld utat. Mivel a kivitelezők itt sem mertek kérdezni, a szálloda homlokzata végül a két terv egybegyúrásával készült el, azért nézett ki ilyen aszimmetrikusan.

Létezik a különös hotel keletkezéstörténetének két másik verziója is. Az egyik szerint Sztálin mindkét tervet jóváhagyta: az egyiket szóban, a másikat pedig írásban, és ez okozta a zavart. A harmadik változat szerint a kétfajta homlokzatnak szimbolikus szerepe volt: a Kremlhez közelebbi szárny a tradicionális orosz építészet előtt tisztelgett, a másik pedig az új szovjet előtt.
Ez utóbbihoz hasonló verziót erősít meg a BBC cikke is: az épület tervei a konstruktivista építészet normái mentén készültek el, és ezek alapján kezdték meg az építkezést is. A harmincas években azonban a szovjet építészet visszafordult kicsit az orosz hagyományok irányába, ennek megfelelően pedig a Hotel Moszkva terveit is felfrissítették. A feladatot Alekszej Szucsev kapta, ő rakott a már majdnem kész dobozra néhány klasszikus mintát.
A moszkvai körgyűrű

Az interneten találtam azt a hasonló legendát is, miszerint “a moszkvai metrónál azért van egy körgyűrű, mert Sztálin rátette a kávéscsészéjét a tervrajzokra, ahol a leendő metróvonalak voltak jelölve és nem mertek vele ellenkezni”. A moszkvai ötös metrónak azóta barna a jele, így emlékezve a vonal keletkezésének körülményeire – olvasom a legenda folytatását.
Ha hinni akarunk a történetnek, Sztálint egy csukott szemmel is hibátlanul tervező zseniként kell elképzelnünk. A körgyűrű ugyanis délen követi a belvárost körülölelő sugárutat, északon pedig érinti a nagyobb vasúti pályaudvarokat.
És bár volt kor, amikor ezt mindenki csukott szemmel elhitte volna a nagy vezérről, a Kalcevaja kialakításában minden bizonnyal nagyobb szerepe lehetett az első vonalak megépítése után felmerült logisztikai problémáknak. Akit érdekel, milyen különleges alakú lehetett Sztálin kávéscsészéje, a jobboldali képen vagy itt megtekintheti.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Az egyébként igaz a vasútvonallal kapcsolatban, hogy azért nyílegyenes, amiért a legenda mondja?
bio
Azt nem lehet tudni, de a cár ujjáról egy perc guglizással ezt lehet találni:
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=63784344&t=9002638
Vagyis eredetileg nem volt, később kellett a dombot megkerülni a nagy emelkedő miatt, de 2001 óta már újra a régi nyomvonalon járnak a vonatok.
De minek ehhez egy itt olvasónak guglizni, amikor ide van írva…
Bödőcs Tibor szerint meg Luxemburg azért maradhatott független a 2. világháború után, mert Churchill ráhamuzott Jaltában…
„A Verebinszki kitérővel egy meredek részt akartak kikerülni, ami komoly gondot okozott az akkori gőzmozdonyoknak. A Pétervár felé igyekvő vonatok úgy begyorsultak az ottani lejtőn, hogy nem tudtak megállni a következő megállónál, visszafelé pedig több mozdonyra volt szükség az emelkedő legyűréséhez.”
Srácok, én csak egyet kattintottam a beillesztett térképen a Domb, mint domborzat feliratra, de akármennyire is nagyítgatom semmilyen említésre méltó meredek részt vagy kiemelkedést nem látok ami indokolhatna egy 17 kilométeres kitérőt.
Mivel szeretem és évek óta mesélem is a sztorit, ezután – már helységnevekkel kiegészítve – a továbbiakban is terjeszteni fogom, mert jó. Hehe.
Kedves sdf!
Meséld csak, én nem tartalak vissza :)
Ha fotókra vagy kíváncsi a helyszínről, a térkép megfelelő funkcióját bekapcsolva találsz párat. Íme az egyik: http://www.panoramio.com/photo/29450461
Kedves sdf!
Megnézve a térképet, és pár fotót hihetőnek tűnik a sztori abszolút.
Így néz ki a kiegyenesített szakasz az új völgyhíddal: http://www.panoramio.com/photo/4773090
A google maps még mindig mutatja a cár ujját (Directions: Moscow-Petersburg By public transit) és a domvorzati térkép nem mutat dombot… Lehet, hogy a domb is legenda?