A sztorit minden bizonnyal sokan hallottátok már:
Áll a segédmunkás a betonkeverő mellett, amikor azt veszi észre, hogy a cipőjébe kavics került. Megtámasztja magát a keverőn, és rázni kezdi a lábát, hogy így szabaduljon meg a kavicstól. Ekkor érkezik meg a kollégája, aki azt gondolja, a férfit az áram rázza. Rémülten a lapát felé nyúl, és hatalmasat csap a keverő mellett álló férfi karjára (más verziókban a hátára). Innentől kezdve ki-ki a maga szája íze szerint fejezi be a történetet: többszörös kéztörés, kórházba szállítás és fájdalomtól elájulás egyaránt népszerű befejezési mód.
A szóbeszéd egyike azoknak a klasszikus városi legendáknak, amiket már gyerekkoromban hallottam (természetesen a vízvezeték-szerelő megmogyorózása is köztük van). Meséltem én is, mesélték nekem is, és akkoriban fel sem tűnt, hogy a malőr milyen sok ismerős ismerősével megesett.
Különböző verziók
A sztorinak rengeteg formája van, a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem pár magyar verziót a netről, íme ezek rövid kivonatai:
– szandálos részegek tévednek az építkezésre –> az egyik sóderbe lép -> a betonkeverőnek támaszkodva rázni kezdi a lábát -> a másik ráver a lábrázóra, és mindkét kezét eltöri,
– villanyszerelő dolgozik a pózna tetején -> kavicsot talál a cipőjében -> rázni kezdi a lábát -> „segítőkész lakosok” kirúgják alóla a létrát -> 15 métert zuhan -> több helyen eltöri a lábait, és három csigolyája megreped,
– egy építkezésen a betonkeverőt egy szandálos férfira bízzák -> belemegy egy kavics a szandáljába -> két kézzel belekapaszkodik a betonkeverőbe, és rázni kezdi a lábát -> kollégája egy lapátnyéllel jó erősen rávág, és eltöri mindkét kezét,
– katonák a börtönudvaron betonoznak -> a betonkeverős katonának kavics kerül a csizmájába, ezért rázogatni kezdi -> az udvaron áthaladó kantinos felkap egy lapátot és hatalmasat sóz a katona karjára -> mindkettőt eltöri -> a katona két hét szabadságot kap, a kantinost pedig két hétre „bevágják az áresztbe” (ez utóbbi feldolgozást egy egyperces gyűjteményben találtam)
A legenda világszerte ismert

A szóbeszédet máshol is mesélik, Lengyelországtól kezdve Anglián át a tengerentúlig számos változatát lejegyezték.
A lengyel városilegenda-vadász kolléga bejegyzése szerint arrafelé is ismert a betonkeverős verzió. Az ettől leginkább eltérő változat szerint egy strandoló társaság egy tagja próbálja elektromos dobozra támaszkodva kirázni a homokot a papucsából – a drámai végkifejlet ugyanaz.
Angol nyelvterületen ismert olyan verzió is, amelyben a „nagymama barátnőjével” történik hasonló baleset. Az idős hölgy épp hazafelé tart, amikor észreveszi, hogy kivágott cipőjébe kavics került. Megáll egy villanyoszlop mellett, és abba kapaszkodva próbál megszabadulni az idegesítő kavicstól. Ekkor lép ki egy szomszédos házból a környék orvosa, és veszi észre a rángatózó öreg nénit. Nem sokat gondolkozik, felkap a legközelebbi kertből egy gereblyét, és rávág az asszony karjára.
Létezik a Válogatott városi mondák című brit gyűjtemény szerint olyan változat is, amikor egy fiatal fülhallgatóval a fején, komoly fejrázás közepette egy merülőforralóval melegít vizet a konyhában. A helyzetet itt a szobába lépő nagypapa érti félre, a végkifejlet pedig a már ismert kéztörés. A történet fülhallgatós verziója Amerikában sem ismeretlen.
Ahogy a Snopes érdekességként megjegyzi: a folyamatosan megújuló sztori lépést tart a technológiával – ami 1998-ban még walkman volt, az a legfrissebb verziókban már iPod.
Update | Viktortól megkaptam a kommentek között már említett Zacher verziót, csatolom is. A toxikológus állítását nem kívánom kétségbe vonni, abban azonban téved, hogy ha vele valóban megesett egy ilyen eset, akkor az onnantól nem városi legenda; legenda voltát mutatja a világ számos országában terjedő rengeteg verzió.

Az nem számít. Egyrészt azért, mert nem tudja kontrollálni, hogy csak a nadrágszáradhoz érjen, hiszen te is mozogsz összevissza, másrészt az áram kis távolságokat “átugrik” pontosabban ívet húz. Ezért már az is elég, ha csak pár centire van a keze a lábadtól.
És akkor még nem tudjuk hogy a létra fémből vagy fából volt-e.
Valós vészhelyzetben le kell baszni a biztosítékot, az a legtöbb, amit egy ember megtehet a másikért.
Egyébként meg FI relét mindenhova.
Zacher könyve is érdekes…
Nézzétek meg jobban mit ír! :)
“Nosza, fogta a pallót, azzal a lendülettel nekifutott, és úgy ahogy volt, mellkason csapta az ürgét. Hát ki is ütötte, de nem az áramkörből, hanem úgy rendesen. Hátba vágta, aminek köszönhetően a kollégának eltört mindkét oldalon nyolc-nyolc bordája, kilyukadt a tüdeje és légzési elégtelenség lépett fel nála.”
“Mellkason” VS “Hátba” ? Most akkor mi van?
A Gyakorikerdesek.hu oldalon van egy “Mi a véleményed Dr. Zacher Gábor toxikológusról?” kérdés, amire írt valaki egy szintén érdekes választ!
“a tv-ből valóban értelmesnek és okosnak tűnik. A szavahihetősége viszont megkérdőjelezhetőnek tűnik.”
Nos, úgy, hogy laza KÉT egymást követő mondatban ellentmondás van… KHM! :)
Lehet valami abban, hogy a szavahihetősége megkérdőjelezhető.
Ettől függetlenül a könyvét megvettem. Viszont ezek után már vele szemben is szkeptikus vagyok…
Hasonló (vidámabb, vér nélküli) mindenki által ezer verzióban mesélt sztori az alábbi is:
Rendszerváltás előtt, nagy cégnél (bányavállalat/gépgyár/építőipari vállalat) bányásznap/május 1./egyéb ünnep alkalmával szervezett rendezvény. terített asztalok, folyik a sör, bor, miegyéb, a vezérkar és a dolgozók gondosan elkülönítve egymástól (külön teremben).
Egy magas beosztású elvtárs (főmérnök/üzemvezető/vezérigazgató stb.) valahogyan (kinti cigizés/”kádári” stílusú jópofizás, tűzkérés /egyéb módon) kapcsolatba kerül egy munkással (vájár/csillés/szerelő/ügyintéző), már egyébként sem szomjasak, és erre elkezdenek még együtt felesezni. Ahogy egyre többet isznak, a nagykutya összetegeződik a melóssal, arról biztosítja, hogy bármilyen problémával közvetlenül megkeresheti őt, személyesen fog intézkedni, csak jöjjön be nyugodtan az irodájába, hogy Lacikám/Janikám/stb. ez meg az kéne, és el lesz intézve.
A szívélyes búcsút követően, 2-3 hét múlva a melós elhatározza, hogy valamilyen ügyével (lakás, autó stb. kiutalás/áthelyezés jobban fizető helyre vagy három szakból egy szakba / állás a gyereknek /építőanyag házhoz) megkeresi az új barátját, biztos emlékszik még milyen jót ittak együtt, és segít.
Bemegy az irodájába/megszólítja a folyosón/megkeresi telefonon, hogy szervusz Lacikám/Janikám.., és már mondaná, hogy miben kér segítséget, amikor a “cimbora” hidegen csak annyit mond, hogy “jó napot kívánok”.
Srác levágja, hogy ő jobban emlékszik arra a bulira, mint a főnök, és meghátrál.
Nem is igazi városi legenda, inkább egy tipikus élethelyzet (ma is megeshet), csak azért írtam meg, mert csak a családon belül (idősebb rokonok körében) kb. 5 különböző helyszínnel, és szereplővel hallottam.
xezs: Dehogynem számít. Látom, téged nem rázott meg még villany. Nem feltétlenül kezd el rángatózni az ember, sima hálózati feszültségtől.
Az íves dolog meg röhejes, 230V nem fog akkora ívet húzni, ami képes átütni egy farmernadrágot, még akkor se, ha combos tekercs van a rendszerben, és a megszakítás miatt önindukció lépne fel…
Amúgy fa létra volt. A fémlétrától eleve herótom van :)
Ez nem legenda. Még valami urban legendes könyvben olvastam a különböző kifejezéseket. Ez az a fajta, ami valószínűleg sokszor megtörtént. Én a saját szememmel láttam, ahogy apám kézen baszta egy lapáttal az egyik szomszédot ugyanezért, de nem tört el semmije, szerencsére. Aztán nagyon meglepődtem, amikor először mondták nekem, hogy ez urban legend. Mondjuk apám tartja a térségi rekordot egyéb hülyeségekben is, például kettétört létra miatti magasból esésben, olyan 6 alkalomra emlékszem.
Én ezt a betonkeverős sztorit már 1982-ben hallottam munkavédelmi oktatáson egy idősebb tanáromtól, aki régen történt eseteként említette. Akkor hogy mondhatja a Dr. Z. hogy vele történt?
Rákospalotán,a Bezerédi utcában történt!! Akkor ott laktam!
Én hallottam egy olyan verziót is, amikor kerítésbe kapaszkodva próbálja kirázni a kavicsot, a másik ember pedig azt hiszi, hogy áramot vezettek a kerítésbe.
Minden városi legendának van igazság alapja. Csak lehet, hogy nem pont úgy és nem pont akkor történt. Véleményem szerint a szandálból kavicsot kirázós verzió a leghitelesebb.