Kalandos sorsú budapesti szobrok

Magyar Fájdalom >>> Napfürdőző nő

1932-ben avatták fel a magyar revizionizmus egy pártfogójának az ajándékát, a Magyar Fájdalom szobrát, egy gyermekei elvesztése miatt szenvedő női alakot.

“Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere” – volt olvasható a szobor alatt.

Az alkotást a világháború után eredeti felirataitól megfosztva, “Napfürdőző nő”-ként értelmezték újra, és a Palatinus strand bejáratánál kapott helyet – a háborúban elpusztult Napozó nevet viselő alkotás pótlásaként. 1967-ben raktárba került, majd 1973-ban a balfi gyógyüdülő parkjában állították fel – olvasható a szoborlap.hu oldalon.

Prónay Pál >>> Tábori vadász, kalapcserével

A Városmajorban élte túl a kommunizmus éveit a fehérterrorban fontos szerepet játszó Prónay Pál: a Kisfaludi Stróbl Zsigmond által készített és 1941-ben felavatott Tábori vadászok első világháborús emlékművön ugyanis a jobb oldali alakhoz Prónay állt modellt.

1949-ben a szobor kalapját ugyan lecserélték, mivel az a csendőrkalapokra emlékeztetett, ám mivel az alakról nem sokan tudták, kit ábrázol, maga a szobor maradhatott.

Raoul Wallenberg >>> betegség elleni küzdelem

A budapesti zsidók ezreit megmentő svéd diplomata emlékére 1949-ben szobor állítását tervezték a Szent István parkban. Wallenberg időközbeni nemkívánatos személlyé válásával azonban Pátzay Pál alkotását az avatás előtt eltüntették.

Nem sokkal később – már Wallenberg-utalás nélkül – a “betegségek elleni küzdelmet” szimbolizálandó került egy debreceni gyógyszergyár elé (egy másolata pedig az Üllői úti klinikához).

A kalandos sorsú szobor másolatát végül 1999-ben állították fel a Szent István parkban, az Üllői úti és debreceni szobrokra pedig felkerült Wallenberg neve. A történet még részletesebben itt olvasható.

Fotók: szoborlap.hu + fortepan.hu