Magyar Fájdalom >>> Napfürdőző nő
1932-ben avatták fel a magyar revizionizmus egy pártfogójának az ajándékát, a Magyar Fájdalom szobrát, egy gyermekei elvesztése miatt szenvedő női alakot.
“Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere” – volt olvasható a szobor alatt.
Az alkotást a világháború után eredeti felirataitól megfosztva, “Napfürdőző nő”-ként értelmezték újra, és a Palatinus strand bejáratánál kapott helyet – a háborúban elpusztult Napozó nevet viselő alkotás pótlásaként. 1967-ben raktárba került, majd 1973-ban a balfi gyógyüdülő parkjában állították fel – olvasható a szoborlap.hu oldalon.
Prónay Pál >>> Tábori vadász, kalapcserével
A Városmajorban élte túl a kommunizmus éveit a fehérterrorban fontos szerepet játszó Prónay Pál: a Kisfaludi Stróbl Zsigmond által készített és 1941-ben felavatott Tábori vadászok első világháborús emlékművön ugyanis a jobb oldali alakhoz Prónay állt modellt.
1949-ben a szobor kalapját ugyan lecserélték, mivel az a csendőrkalapokra emlékeztetett, ám mivel az alakról nem sokan tudták, kit ábrázol, maga a szobor maradhatott.
Raoul Wallenberg >>> betegség elleni küzdelem
A budapesti zsidók ezreit megmentő svéd diplomata emlékére 1949-ben szobor állítását tervezték a Szent István parkban. Wallenberg időközbeni nemkívánatos személlyé válásával azonban Pátzay Pál alkotását az avatás előtt eltüntették.
Nem sokkal később – már Wallenberg-utalás nélkül – a “betegségek elleni küzdelmet” szimbolizálandó került egy debreceni gyógyszergyár elé (egy másolata pedig az Üllői úti klinikához).
A kalandos sorsú szobor másolatát végül 1999-ben állították fel a Szent István parkban, az Üllői úti és debreceni szobrokra pedig felkerült Wallenberg neve. A történet még részletesebben itt olvasható.
Fotók: szoborlap.hu + fortepan.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
a debreceni gyógyszergyár (biogal->teva), és nem egy gyógyszertár
Várakozva olvastam a Wallenberg emlékművel kapcsolatos leírásukat. Szeretném hozzá tenni édesapám írásos visszaemlékezését. Ő volt a debreceni akkor még penicillingyár tervezője, és ő ragaszkodott a szobor felállításához. A Műcsarnok pincéjében találta meg, bádog halmaz alatt, a szétdarabolt szobrot. A felállításnak Pátzay nem örült. (Nem is ő találta ki a sárkányölő címet sem, mint ahogy azt a Kapuvár link írja. Az eseményről írásos dokumentumaim vannak, ha érdekli Önöket, címet kérek, ahová továbbítani tudom.
Kedves Névtelen! Köszönöm, javítottam!
Kedves Mária! Kérem Önt, hogy a varosilegendak@gmail.com címre írjon nekem, ahol a továbbiakat megbeszéljük. Köszönöm!
Kedves Mária!
Minket, vagyis a Szoborlap.hu weboldalt és közösségét is érdekelné a debreceni “Kígyóölő” felállításával kapcsolat infó, mivel már eleve elég sokat nyomoztunk ezekkel a Wallenberg emlékművekkel kapcsolatban: http://szoborlap.hu/2405_kigyoolo_debrecen_patzay_pal_1952.html
Ide írjon, kérem: pt@szoborlap.hu
Köszönöm
Tamás
[…] A szerk. ajánlja: Kalandos sorsú budapesti szobrok […]
Majd akkor lesz rend s fegyelem Budapesten is, mikor is a Szent István parkjban a Vallemberger szobrával szemben pontosan ugyan olyan magasságú Prónay Pál alkotást állítanak fel oda is…
Ki az a Vallemberger? Csodálom, hogy Prónayt nem Pronyóinak írtad, nyomorult.