“Nézzenek csak oda! Látják? Ízletes, zamatos, hét centi vastag. És látják ezt a szánalmas, löttyedt roncsot? Mi a hiba ezen az ábrán? Jelentkező? Senki sincs? Megint partnerek vagytok?” – elégedetlenkedett Meki-szendvicse láttán Michael Douglas az Összeomlás-ban.
A fenti videóban kanadai mekisek megmutatják, hogyan készülnek a híres promófotók. Többórás előkészület, fecskendős ketchupadagolás, profi megvilágítás, hamburgerépítés közbeni ellenőrző tanulmányfotók és persze az elmaradhatatlan Photoshop-utómunkálatok, hogy a végén minden összetevő jól látszódjon. A felvétel alapján semmi olyan trükk, ami reklám- vagy divatszakmában ne lenne elfogadott. Persze ne feledjük, ez a videó is csak egy PR-anyag – az őszinte-McDonalds-minden-kérdésre-válaszol kampány egy videója.
Update | 2014-ben a magyar meki oldalon is megjelent egy fentiekre vonatkozó kérdés, itt így magyarázták meg a reklámfotók és a valós szendvicsek közötti különbséget:
“A kérdés remek, a válasz pedig egyszerű: nem különbözik! A hirdetésekben szereplő szendvicsek és a valóságban kiszolgált szendvicsek ugyanazok, hiszen pontosan ugyanazokat az alapanyagokat és összetevőket, azonos mennyiségben és azonos arányban tartalmazzák. Ez nagyon fontos, hiszen a kép célja, hogy arra pillantva a vendég tudja, miből áll a szendvics. Ami mégis más, az a megjelenítés, hiszen a tájékoztatás érdekében a képen olyan összetevőket is láthatóvá kell tennünk, amelyek egyébként a szendvics belsejében helyezkednek el. Például az uborka szelet, vagy a szószok, amelyek a fotókon mindig kívül a salátalevélen vannak, hogy Te lásd őket. Természetesen törekszünk arra, hogy a termékeket előnyösen bemutató, ízléses képek készüljenek, jó megvilágítással, szép háttérrel, esetleg az ízvilágot hangsúlyozó kiegészítőkkel.”
További érdekes kérdések-válaszok:
– How is that a McDonalds burger does not rot?
– Is there an anti-vomit in the mcdonald food?
– Is it true mc donalds puts meal worms in their hamburger?
– Is your beef actually 100% pure beef or is that just the name of the company?
– Is your burger meat really made from ground up orphans?
Engem spec meglep az a tisztességesség, hogy az egészet nem egyszerűen nem renderelik le egy 3D programban, hanem fizikailag megcsinálják, mert nem szokták.
Tudnak valamit mert le vannak tiltva a megjegyzések.
Mondjuk azért máshol (BK, KFC) legalább a prémiumszendvicsek többé-kevésbé hasonlítanak a reklámfotójukra.
mondjuk azért a nagyüzemi kaja csak kicsivel haladja meg a kukázott élelmiszer szintjét…
persze évente egyszer belefér, annyi ízfokozó meg talán kell is
A reklámfotók készítésének módján való fanyalgást, esetleg felháborodást némileg gyermetegnek tartom. A reklám arra való, hogy vágyat ébresszen a termék iránt. A fotó legalább nem hazudik a szó szoros értelmében, legfeljebb kiszínezi a valóságot. De ezt tudja fogyasztó. Sokkal elszomorítóbbnak tartom azt, hogy sok ember, aki már megkóstolta a “mekdonaldszot”, továbbra is ragaszkodik hozzá. Persze ez meg ízlés dolga. És ők nem a fotó miatt eszik ezt a (szerintem) vackot.
És egy adalék jelenséghez: Jó sok évvel ezelőtt reklámügynök voltam, városomban akkor nyílt az első (azóta is egyetlen) Meki. Felkerestük az igazgatót, némi hirdetés reményében. Azzal küldött el, hogy egy Meki nyitása akkora “társadalmi esemény”, hogy nincs szükség további reklámra.
A kirugáshoz hozzá voltam szokva, együtt jár a melóval, de hogy ez társadalmi esemény?! Sajnos, van benne valami, és erről sem a Meki tehet…
Janoss: a Meki mint “ámerikái életérzés” a 80-as 90-es években a szabadság, a fogyasztói társadalom, a jólét stb. szimbóluma volt. És sok esetben maradt is. Ahogy nem olyan régen kezdődött a magyar termékek reneszánsza, ahogy sci-fit csak bugyuta angol álnéven lehetett kiadni stb.
Az első Meki megnyitása azt jelzi, hogy az adott település a fejlett globális világ része lett. Még ha nem is lett az :-)
Feltehetőleg ha reklám helyett tényszerű adatokat kapnának az emberek idővel intelligensebbek lennének és az átlag IQ szint is emelkedne, nem pedig csökkenne. Csak az úgy már nem buli, mert azzal tudatos vásárlók milliárdjai tartanák fenn a természetes versenyhelyzetet. Ennek pedig érthető módon nem örülnek a csaló cégek, mert ez kizárólag azoknak kedvezne, akik minőséget szolgáltatnak, vagy annál olcsóbban kiváló ár/érték aránnyal. De ilyen kevés van, mivel előbb-utóbb minden vállalkozó rájön, hogy az üzleti élet nem fáklyásmenet. Főleg, ha a többség lop, csal, hazudik. és velük kell vetekedni.
Emerson: A legtöbb cég minőséget szolgáltat. Másképp nem maradhatna versenyben. A reklámot nem szabad összetéveszteni a valósággal, ahogy Janoss jól leírja.
Janoss: Én mindig azon röhögök, hogy minden terméket hosszúlábú nővel akarnak eladni, plusz a reklámfotókon meg reklámokban mindenki vigyorog. Vigyorog ha online bankol, vigyorog, ha meglát egy pizzát, vigyorog mindenre. Ki a tököm vigyorog pl. ha online bankol? Értem én hogy életérzés, de nevetséges.
Különben a meki teljesen más fogyasztói szegmenst céloz meg nálunk, mint ahonnan elindult. Ott ez a legalja, kispénzűek mennek oda, nálunk meg pont fordítva, a közép és felső réteg fogyasztja és az egész nagyon tisztán van tartva. Én láttam már külföldön olyan piszkos mekit hogy idehaza ez elképzelhetetlen. Más igényeket elégít ki.
Tömegtermékeknél még a reklám is a legalja. Intelligens mosópor? Bifidusz Aktiregulárisz? Tényleg? :D
Autóknál és elektronikai eszközöknél legalább van némi technikai adat is közte, még ha azzal is csalnak.
Minőséget meg éppen elég annyit szolgáltatni, amennyire igénye van az emberek többségének. Ez a kereslet-kínálat törvénye. Senkit nem az a minimális mennyiségű tudatos vásárló fog érdekelni. A minőségnél sokkal többet nyernek egy jó reklámmal.
A piac pedig eszerint szegmentálódik. Hiába marad meg a minőség, ha annak emelkedik az ára és lesz majd minőség horribilis áron és nagyjából egyforma alja minőség nagyjából egyforma árakon.
Különben nekem se lehetne letörölni a mosolyt az arcomról, ha 50 000 forintot kapnék egy pár perces jelenetért. Még szép, hogy mosolyogva mennék az ATM-hez pózerkedni. A McDonalds pedig itthon azért is lehet tiszta, mert kitiltották a csöveseket. Régebben mikor még ingyen lehetett hugyozni, tele volt csövessel itt is.
Emerson: Erről a “tudatos vásásrló” kifejezésről nagyon sokaknak (neked is) valamiféle társadalmon felül álló, magasztos szabadságharcos jut eszébe, pedig ez csak egy lózung.
Én inkább úgy fogom fel, hogy vannak olyanok, akik annyira segghülyék, hogy mindent megvesznek ész nélkül, vannak akik meg nem. De ettől még nem kezdek el ideálokat gyártani meg szabadságharcosokat keresni.
Az emberi hülyeségről nem a nagyvállalatok tehetnek, mert az emberi hülyeség mindig is volt, és az egész társadalomhoz viszonyított aránya viszonylag állandó.
A kapitalizmusban a vallalatoknak egy celjuk van, a tobb profit. Ezert kepesek mindenre olyan kereteken belul, hogy kesobb is tobb profitra szamitsanak.
Az allamoknak kene szabalyozni ezt a fogyasztoi tarsadalmat a torvenyekkel, de ma mar egy vallalat vagy gazdasagi konszern gyakran komolyabban tud lobbizni, mint egy politikai csoport, amelyik erkolcsi, humanus egyeb elvek vezerlik.
A nagy vallalat pedig bekebelezheti a kisebbet. Egy uj vallalatot egyre nehezebb inditani.
Vegso soron a cegek maguknak hozzak a torvenyeket, persze folytonosan es egyre inkabb. Ez oda is vezethet, mint az 1984 c regeny desztopiaja, ahol mar egy vallalat iranyitja a tarsadalmat.
ma meg nem tartunk ott, hanem csak az eros megvezetes, a pszichologiai hadviseles celpontjai vagyunk, hogy meg hulyebbek legyunk. A cel: dolgozzunk, butuljunk es vasaroljunk. Ennyi. Minden cegnek ez az erdeke, mert ebbol van a tobb profit.
Pl. a gyogyszergyartok szeretnek legutoljara a Foldon, hogy minden ember meggyogyuljon.
A baj az, hogy a marketing mindenhol ozonlik az emberre. Nem csak az un. reklamok ernek el minket, hanem a lerombolt kultura kozbeszedben, az izlestelenseg a divatban, a zeneben, az agyat degradalo szorakozasok, a penz imadata mindenutt. Olyan eletformat kozvetit ez a fogyasztoi vilag, ami tarthatatlan es elerhetetlen a legtobb embernek, de a lenyeg, hogy minel tobbet vasarolj es annal boldogabb lehetsz.
A Foldon a legtobb ember pedig hulye, megvezetheto, muveletlen. Ez teny.
Velemenyem szerint egy orszag kormanya maga felel a kulturaert, az emberek szorakozasaert es intelligenciajukert is.
Alap lenne, hogy a cegeket nem a pazarlasra, a sok haszontalan holmi gyartasara osztokelni, alap lenne, hogy a termekek eletciklusat nem roviditenek, hanem hosszabitanak es alap lenne, hogy egy ceg nem az eladasok alapjan kapna penzt, hanem egy szabalyozott modon.
Alap lenne, hogy a reklam csakis igazat allithatna kb. ugy, hogy felsorloja a szolgaltatas/eszkoz pro es kontra tulajdonsagait es azt is, hogy kiknek ajanlott es kiknek nem esetleg ezt indokolja, mindenfajta effekt nelkul.
Alap lenne az eros cenzura a kulturaban, a szolgaltatasban es a termekek arusitasaban ugy, hogy az a tarsadalmat szolgalja.
Persze igy felmerul a kerdes, hogy ki lehet arra hivatott, hogy iranyitson egy ilyen rendszert. Nem egy vallalat, az biztos, hanem egy ilyen tipusu allmforma, ahol nem minden 4 evben van valasztas, hanem komoly felelosseget vallalo es hosszutavu gondolkodok terveznek a jovot.
Ez lenne a cel. Ezt megvalositani nem konnyu feladat, foleg most nem, hogy mar tobb, mint 7 milliardan hasznaljuk a veges eroforrasokat a pazarlo novekedesre epulo globalis tarsadalmunkban. Valoszinuleg utopia.
zsandark: Tulajdonképpen te most azt jelentetted ki itt fent, hogy a felnőtt lakosság képtelen racionálisan dönteni, ezért az államnak kell helyettük dönteni fogyaszási ügyekben.
Én meg pont az ellenkezője mellett vagyok. Az állami szabályozás kell, de legyen minimális, a fogyasztót pedig igenis tekintsük annyira felnőtt embernek, hogy el tudja dönteni magának, hogy mire van szüksége és mire nem.
Természetesen tudom, hogy a valóság nem ez, és hogy az emberek ész nélkül vesznek minden szart, de ez nem a vállalatok hibája, ez az alapvető emberi butaság és kapzsiság hozamánya.
Ebben az egész videó egy bazi nagy Hoax, amit most az UL is megvett! :)
Ezeket a hamburgereket bizony renderelik, 3D grafika mind!
Ez a videó csak az ellenkezőjét akarja bizonyítani, mint a Nissan egyik reklámja, amiben színes festékeket lőnek a kocsira, és egy mű “Hogyan készült?” werk filmmel bizonygatnak, pedig egészen nyilvánvalóan számítógépes animáció az egész kocsi és a scene is, kompletten
alex,
olvass figyelmesen, és te is meglátod a bejegyzést záró mondatot: “Persze ne feledjük, ez a videó is csak egy PR-anyag – az őszinte-McDonalds-minden-kérdésre-válaszol kampány egy videója.”
Sziasztok!
Bár ez egy régi Post, de remélem, azért páran legörgetnek ide is.
Ezek után érdemes csekkolni a következő videót. Úgy tűnik, az USA-ban ez így is működik.
Kíváncsi volnék, hogy a világ Mekijeiben hogy állnának ehhez a kéréshez.
https://www.youtube.com/watch?v=XrZFM2nvLXA