Lássuk először a Facebookon terjedő szöveget és képet:
“Kedves Ismerőseim! Nézzétek meg jól ezt a fotót, amit ma készitettem. Miután kaptam egy e-mailt, melyben tájékoztatnak, hogy a margarin milyen káros az egészségre, és a vajat reklámozták benne, és miután én ezt nem hittem el, gondoltam az e-mailben ajánlott próbát megcsinálom. Kitettem a tálcára egy kicsi sima margarint (a legnagyobb adag), egy másikat (bal sarok), ami a koleszterincsökkentő Provitamin margarin, és a jobb sarokban a sima vaj. Azt irták abban az e-mailben, hogy a margarin mennyire káros az egészségre, és ha kitesszük, akkor semmilyen állat nem fogja megkörnyékezni, A margarint mindössze EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy MŰANYAG legyen:-((((( Hát nézzétek… a vajra ment minden hangya, a felső margarinra is ment 2-3, ami el is pusztult… és a vajat, ami természetes, azt kedvelik a hangyák és eszik. Vagyis, nekem bizonyosságot adott ez a próba arról, hogy mit etetnek velünk :-(((“
A fenti lelet ősrégi – mutatott rá megkeresésemre Kovács Lajos, a Száz kémiai mítosz című könyv szerkesztő-szerzője. A Snopes 1999-re teszi a szöveg angol változatának megjelenését, azóta pedig magyarul is megjelent a kísérlet és az illusztrálására készült fotó.
Kovács szerint a mondat, miszerint “a margarint mindössze EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy MŰANYAG legyen” megmosolyogtató zagyvaság. Bármilyen anyaghoz egyetlen atomot hozzáadva vagy elvéve gyökeresen más tulajdonságú anyagot kaphatunk. Az egyik facebookos hozzászóló példaként a víz (H2O) illetve a fehérítésre, hajszőkítésre használt hidrogén-peroxid (H2O2) esetét mutatta; ezek gyökeresen eltérő tulajdonságú anyagok, pedig csak egyetlen atom választja el őket.
Kovács arra is rámutat: a fenti állításban megjelenő, műanyag kontra természetes anyag kitétel szintén régóta ismerős, és a vegyi anyagokkal szembeni gyanakvás (kemofóbia) klasszikus példái közé tartozik. Pedig szerinte nincs összefüggés egy anyag természetes vagy mesterséges volta, valamint hasznos vagy káros tulajdonságai között. Maga a fogalomrendszer (természetes kontra mesterséges anyag) teljesen használhatatlan, és semmilyen összefüggés megértésére nem alkalmas – írja Kovács.
Melyik a jobb: a margarin vagy a vaj?
A kérdésre nem létezik egyszerű válasz. A vajnak valóban jóval gazdagabb az összetétele, mint a margarinnak, és számos, zsíroktól különböző anyagot is tartalmaz (például olyan anyagokat, amelyek a hangyákat vonzzák, ezek az ún. feromonok). Ugyanakkor a vaj az avasodásnak, hőkezelésnek kevésbé áll ellen, magasabb a koleszterintartalma, mint a margarinnak. A margarinok összetétele némileg egyszerűbb, az ipari feldogozásnak jobban megfelel, koleszterint nem tartalmaz.
A hagyományosan hidrogénezéssel (“zsírkeményítéssel”) készített margarinok az egészségre káros ún. transzzsírsavakat is tartalmazhatnak (különösen az olcsóbb árfekvésű termékek, és csak akkor, ha nagy mennyiségben vannak jelen). Az újabban előállított és drágább margarinok esetében a transzzsírsavak aránya azonban csekély. Sőt, már vannak olyan drága margarinok is, amelyek egyáltalán nem esnek át zsírkeményítésen, viszont meglehetősen drágák, és zsírtartalmuk nem haladja meg a 20%-ot.
Aki szereti a margarint, válasszon a deklarált transzzsírsav-tartalmú termékek közül – ajánlja könyvében Kovács. Szerinte azokban a termékekben, ahol nincs kiírva a transzzsírtartalom, ott akár sok is lehet, nagyon olcsó margarinoknál pedig nem valószínű, hogy sokat bíbelődnének a transzzsír-mentesítéssel.
Az, hogy vajat vagy jó minőségű margarint választunk tehát, ma már leginkább ízlés és pénztárca kérdése – véli Kovács, hozzátéve: a fenti kérdésnél fontosabb az össz-zsírbevitel, aminek a mennyisége a magyar táplálkozásban mindenképpen csökkentendő.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Pontosítok : “a lényeg a jó koleszterin bevitele” — itt természetesen a jó zsírok bevitelére gondoltam mint az Omega 3, ami szűkséges a jó koleszterin előállításához. A listámról kimaradtak a zsíros halak (pl. lazac) ami szintén kitűnő “gyógyszer” a vérnek.
“Az állatok nem eszik meg a számukra mérgező élelmet, lásd a vadak a természetben is csak az ehető gombát rágják meg.”
Akkor egyél szart. Sok légy zabál belőle. Valószínű nekünk sem lenne mérgező. Sőt kifejezetten finom, és ha kellően lágy krémes még jobban érvényesül az íze! :)
Aki meg fikázza a megkérdezett Kovács Lajost, tegye, valószínűleg sokat tanult ő is a témában, annak ismerője és legkiválóbb szaktekintélye lehet hát hiszem a női lapozón meg a harmoneten a fórumban 3-an is elismerték a véleményét. :D
A vaj sem úgy készül ma már mint régen. Ha nem háztól veszed közvetlenül ahol a parasztbács/néni csinálja nem lehetsz biztos a vaj minőségében sem!
Aki egészségesen akar étkezni annak mélyen a pénztárcájába kell nyúlni. NAGYON mélyen. És mindegy, hogy marhaszelet, vagy csirkemell kerül a tányérra. Ha nem megfelelő gazdaságból kerül ki, egészségtelen módon van elkészítve és egészségtelen mértékben fogyasztva egészségtelen életvitel mellett…
Mert talán nem a legolcsóbb linco margarint kéne megvenni, hanem a 3-4x drágább Bertolli, vagy Bords Eve-et, és talán akkor nem kéne félni tőle.
Sajnos az egészséges életmód is a gazdagok privilégiuma.
@Lajos: “100 évvel ezelőtt nem ismerték a margarint, de 100 évig éltek az emberek.”
Ezt aztán jól eltaláltad: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BClet%C3%A9skor_v%C3%A1rhat%C3%B3_%C3%A9lettartam
Lehetne arról a jelenségről is egy bejegyzést írni, hogy “Régen az emberek…”
Kíváncsi lennék, hogy honnan ered ez a romantikus torz tükör a “régen” iránt. Amiről mellesleg sosem derül ki, hogy 50, 100, 200 vagy 500 évvel ezelőtti régenre vonatkozik.
Margarint készítenek állati és növényi zsírból is, ahány margarin annyiféle. Semmivel nem rosszabb mint a vaj, a vaj is ezernyi módon készülhet. Az sem titok, ha csak tejből készülne 3-4 napig ehetnéd, majd egy szép zöld penészréteg képződne rajta. Csak ugye a vajon nem kell ezt feltüntetni, ahogyan a tejen is csak annyit olvasol, hogy uht…. De a tejen kívül még van benne más is. Semmi bajod nem lesz tőle. A margarintól sem, az olcsóbbtól sem. Ahhoz, hogy egy bevizsgált élelmiszer kárt okozzon olyan mennyiségben kellene fogyasztanod ami fizikai képtelenség. Nincs ember aki megtud enni naponta fél kiló vajat vagy margarint évtizedekig. Ez az a mennyiség ami már kimutatható problémákat okozna. Túl sok a para a kaja körül feleslegesen.
“/Kovács szerint a mondat, miszerint “a margarint mindössze EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy MŰANYAG legyen” megmosolyogtató zagyvaság. Bármilyen anyaghoz egyetlen atomot hozzáadva vagy elvéve gyökeresen más tulajdonságú anyagot kaphatunk. Az egyik facebookos hozzászóló tökéletes példaként a víz (H2O) illetve a fehérítésre, hajszőkítésre használt hidrogén-peroxid (H2O2) esetét mutatta; ezek gyökeresen eltérő tulajdonságú anyagok, pedig csak egyetlen atom választja el őket./” Megmosolyogtató zagyvaság? Egy olyan ember mondja ezt, aki szerint a molekula és az atom ugyanaz a kategória. Ezért már általános iskolában is egyest adnak.
majom:
én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a drágább élelmiszer jobb minőségű az olcsóbbnál. sokkal inkább gondolom azt, hogy azért drágább, mert sokkal magasabb a reklámköltsége, és azt csak az árban tudja visszaszerezni. (mindamellett, hogy költségként le is írható, de ismerjük a gyárakat, áruházláncokat, minél több bőrt próbálnak meg lehúzni egy-egy termékrőlÖ
nem mellékesen sok vásárló hiszi azt (mint te is), hogy a drágább egyenesen arányos a jobbal .
“…az össz-zsírbevitel, aminek a mennyisége a magyar táplálkozásban mindenképpen csökkentendő.”
Oszt mísse műkk vunk a lekkövírebbek a fődön…
NATURPONT: Bizonyos EU-s országokban tesznek az emberek érte, hogy be legyen tiltva. Nálunk meg simán azt mondja az átlag proli, hogy nem fizet érte még 20 forinttal többet sem, hanem inkább vesz egy kisfröccsöt és egy doboz cigit.
A meggyőzésére irányuló kísérletek rendre kudarcba fulladnak, ilyenkor önjelölt orvossá és tudóssá avanzsálnak és elmagyarázzák neked, hogy a tudósok tévedtek már, hogy a statisztikák hazudnak és hamisítják és hogy mindenkinek csak a pénzhajhászás a célja, ráadásul minden a génekben van, mert neki a volt egy rokona, aki szintén dohányzott és ivott és mégis a vonat ütötte el 95 évesen és hogy hány gyerek is halt már meg rákban, aki nem dohányzott és nem ivott. Konklúzió: az egészség hülyeség, szarj le mindent, igyál és cigizzél.
Mivel sajnos ők teszik ki az ország cca 70%-át azzal se mész semmire, ha népszavazást harcolsz ki, tüntetsz vagy petíciót gyűjtesz.
ha kiraktál volna valami cukros löttyöt mellé arra ment volna az összes hangya, biztos azért mert a cukor annyira egészséges, és nem tudom feltűnt e már, de a hangyák szervezete cseppet eltér az emberekétől..
A mérgezett hangyacsalira is rámennek a hangyák, sőt behurcolják a bolyba és ezzel elpusztítják az egész hangya családot. Ha a vajba is tennénk egy kis hangyamérget, a hangyák hasonlóan viselkednének. A margarinban, valószínű, hogy nincsen olyan illóanyag, amely vonzaná a hangyákat.
A kísérlet nem bizonyítja a margarin mérgező mivoltát.
Nem lehet, hogy a hangyák egymást is “vonzzàk” mint a méhek ? http://hu.wikipedia.org/wiki/Feromon
Egy bolond százat csinál és biztos jól lefizették az elsőt. :- ))))
Számomra a margarin ehetetlen, de valakinek meg ez ízlik. Szerintem is ízlés és pénztárca kérdése az egész.
Szvsz. egyik sem jobb a másiknál. Az olcsó margarin meg a többször felhasznált sütőolaj egyenes út az érelmeszesedéshez, a drágább tisztított margarin (1% alatti transz-zsír tartalommal), a vaj meg a zsír körülbelül egy kategória. Egyik sem kifejezetten jó. Annyi a különbség közöttük, hogyha margarinnal vagy olajjal sütünk, akkor abból a hevítés hatására szintén transz-zsír lesz, majd később triglicerid polimer (barna réteg az olajsütőkön, wokon, tárcsán), ami még károsabb. Az, hogy ezekből mennyi keletkezik az olaj/margarin összetételének, a hőfoknak és az időnek a függvénye, de jobb, ha abból indulunk ki, hogy több, mint kellene. Ezzel szemben a vajban és a pecsenyezsírban nagyjából állandó 1-2% a transz-zsír tartalom a sütés során, mert eleve kevés bennük a telítetlen zsírsav, amiből a hevítés hatására transz-zsír keletkezhetne. Szóval kencéhez jobb a hidegen sajtolt, omega-3-ban gazdag olaj (pl olivaolaj), esetleg olaj és vaj / zsír / tisztított margarin keveréke, a főzéshez jobb az olaj, ha nem pirítunk rajta sokáig dolgokat, sütéshez meg jobb a zsír és a vaj.
Én ios láttam a facén a rémhírt és sok idióta meg elhiszi és terjeszti is. Ekkora egy baromságot már rég láttam. Félreértés ne essék, én is a természetes híve vagyok és amennyire tehetem kerülöm a vegyszeres kaját. A margarin helyett én is a vajat választanám mert sokkal táplálóbb és sokkal finomabb is. Az összes többi érvelés ami a cikkben van úgy ostobaság ahogy van. Nézzük a tényeket. Egy kis kémia: Egyetlen molekula választja el a műanyagtól. smile hangulatjel A vizet is egyetlen molekula választja el a sósavtól, az aranyat egyetlen atom az ólomtól (ugye mégis mennyire más?), de a kémiában még a molekula alakja is komoly különbségeket eredményez, dönthet élet vagy halál felett. Pl szénmonoxid=1 szén+1oxigén. Kettő közül melyik mérgező? Egyik sem. A szénmonoxid mégis az. Miért? Mert a molekula alakja megegyezik az O2 alakjával ezért a hemoglobin receptoraihoz kötődik de nem képes azt leadni így a páciens sejtjei megfulladnak. Magyarán a kémiába ilyen apró különbségektől lesz egy anyag ez vagy az. Egy kis biológia: A vaj a tej zsírja, a margarin pedig a napraforgó olaj lipid izomerje. Igen, ugyanúgy szén és hidrogén mint a műanyag de ettől még semmi köze ahhoz és azért a vajat választják a hangyák mert ragadozó természetűek és a vaj állati eredetű. (lehet, hogy a levélvágó hangyák a margarint választanák) Egy kis fizika: Mivel a margarin instabilabb lipid mint a vaj ezért alacsonyabb az olvadáspontja és amíg a vajon vígan rohangál a hangya addig a margarin mocsárrá válik és bele fullad szerencsétlen. Nem mérgezést kap ez óriási különbség! A kullancs is megfullad ha valami olajossal vagy zsírossal kened be mert a rovarok a potrohukon lélegeznek. Szal egy szó mind száz, a vaj tényleg jobb választás de a hozzá fűzött indoklás az csak marketing fogás hiszékenyeknek :D
régen én is száz évig éltem