Niels Bohr barométeres legendája

Lássuk előbb a sztorit, majd utána az elemzését:

“Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:

– A kérdés így hangzott: “Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!”
Az egyik hallgató válasza:
“Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával.”
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
– Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a “H = 0.5g x t négyzet” képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
– Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
– De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a “T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)” képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
– Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
– De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: “Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!”
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)”

Nincs rá bizonyíték

A fenti történetet a Snopes bizonyítékok hiányában legendának minősíti. Első felbukkanását 1958-ra teszi: ekkor jelent meg egy Reader’s Digest kiadványban.

Megjegyzi azt is, hogy a sztori tartalmazza az egyetemi legendák azon közös elemét, miszerint a diák helyes, de nem a tanár által várt választ ad egy kérdésre, ami a tanárt elbizonytalanítja, feldühíti vagy éppen megörvendezteti. Lásd például A Pokol hőt ad le vagy hőt nyel el? sztorit vagy az A vizsgáztató nemes bosszúja bejegyzést.

Érdekes lenne még a történetben felbukkanó számítási példák elemzése is, ennek ellenőrzése azonban már meghaladja a képességeimet.

Az “ismert labdarúgó”?

Az 1885-ös születésű Niels Henrik David Bohrról egy másik legenda is ismert. Eszerint “közismertségére és a nagyközönség fizika iránti viszonyára jellemző, hogy állítólag ezt írták róla: ‘az ismert labdarúgó Niels Bohr’ Nobel-díjas lett”.

Az atomelméletéért 1922-ben fizikai Nobel-díjat kapó Bohr ugyanis öccsével a fizika mellett a futballban is kitűnt. A fiatalabbik Bohr még az 1908-as, olimpiai ezüstérmes dán csapatnak is tagja volt. (A korabeli magyar MTI-beszámolóban Niels Bohr titulusa “tanár” volt.)

“Annak is szerencsét hoz, aki nem hisz benne”

Egy harmadik Bohrral kapcsolatos anekdotát idéz fel cikkében Beck Mihály, és közben rámutat, hogy Molnár Ferenchez hasonlóan Bohr is szeretett magáról ezt-azt terjeszteni.

A történet szerint Bohrt egyszer meglátogatta egyik tisztelője, és meglepődve vette észre, hogy az ajtó felett egy lópatkó van felszegezve. “Bohr professzor, ön hisz ebben a babonában?” – kérdezte a latogató megdöbbenve. Bohr: “természetesen nem hiszek, de azt mondják, hogy annak is szerencsét hoz, aki nem hisz benne.”

Beck szerint nem ez a hiteles történet. Bohr hallotta ennek egy változatát, és úgy megtetszett neki, hogy maga is gyakran mesélte el. Egy idő után pedig már a leírt formában terjedt tovább.

A legenda feldolgozása képregényben, a Big Book of Urban Legends kiadványból: