A mostani bejegyzés apropója egy facebookos üzenőfali poszt, amit a Subba közölt decemberben. Ezt követően kerestem meg Ablonczy Balázs történészt, akinek tavalyelőtt könyve jelent meg a Trianon körüli legendákról.
Ebben a történész leírta, hogy a trianoni békeszerződés nem tartalmaz időkorlátra utaló mondatot, sem titkos záradékot. Egyedül a 19. cikkely jelenti ki, hogy “a közgyűlés időnként felhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetné”.
Ehhez azonban – írja Ablonczy – már 1921-ben sem fűztek nagy reményeket a magyar jogászok és külügyi tisztviselők. Elsősorban azért, mert egy ilyen határozatot a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének egyhangúlag kellett volna meghozni. Viszont még e valószínűletlen döntés után is legfeljebb egy jogkövetkezmény nélküli felhívás kibocsátására lett volna felhatalmazása a szervezetnek, amit a felszólított államok figyelmen kívül hagyhattak volna.
Ennél is elegánsabban cáfolható a legenda, ha rámutatunk: a trianoni szerződés már rég hatályon kívül van – azt ugyanis felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés. Tehát például amikor a Duna fősodorvonaláról beszélünk, mint határról, mindig a párizsi békeszerződésre hivatkozunk, sosem a trianonira – mutat rá Ablonczy. Innentől kezdve pedig semmi értelme az 1920-as keltezésű szerződés kerek évfordulóival kombinálni.
Fotó: fortepan.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Hát igen , a trianoni országok közül többen már nem léteznek !!! Az 1947 es párizsi békéről pedig csak annyit !!! Visszaállította az 1920 as trianoni határokat !!! Most akkor hogy is van ez ?
Visszaállította az 1920 as trianoni határokat !!!
– 3 falu Pozsony környékén.
Éppen most olvastam, hogy az 1947. évi békeszerződés csak a trianoni szerződés előtti határokat állította vissza, magát a trianoni szerződés hatályát nem. Közben meg voltak a bécsi szerződések alapján történt terület-visszafoglalások. Akkor, most hogyan lehet értelmezni?
Ma már tudjuk: az iparosítás és a rablógazdálkodás perverz mámorától gyengeelméjűvé lett “modern” Európa történelmének szégyenfoltja a Trianoni Ördögpaktum és “jogutódja” a Párizsi Békaszerződés. 99,9 évvel ezelőtt kezdetét vette az a tervszerűen levezényelt magyar Holocaust, amit most, a mában sem lehet sem elfogadni, sem feldolgozni, sem lezárni, mert milliók életére és sorsára van hatással, mind a mai napig! Háborús zavargások idején még az is előfordulhat, hogy a darabokra szaggatott magyar Haza magyar csoportjait egymás életének kioltására kötelezik – ilyen kegyetlenségre nincs példa a történelemben! Az emberi méltósághoz hozzátartozik, az ember elidegeníthetetlen joga, hogy legyen saját, egységes, biztonságot nyújtó Hazája és hogy ott a saját anyanyelvén értelmezhesse a létet és a világot! Határral védett autonómiák, busás kártérítés, fájdalomdíj – ez a MINIMUM, ami a Trianonnal felvezetett magyar Holocaust miatt a magyar népnek jogosan JÁR. Aki ezt tagadja, az a tömeggyilkosok és a mindenkori világhatalomra ácsingózó fasiszták logikájával érvel és kollaboránsként hitet tesz minden abúzus és minden népirtás jogossága MELLETT. Az integrált magyarnak (magyarizáltnak) is gyatra, annak sem vallása, sem hite, sem humanizmusa, sem erkölcse nincsen. A “fejlett” Nyugaton, az akkori – mostani gyarmatosítók iskoláiban, egyetemein feltűnő módon egyetlen szó sem esik a magyar veszteségekről: UGYAN MI ENNEK A SUNYI HALLGATÁSNAK AZ OKA? Beletörődésre és az elfogadhatatlan elfogadására kondicionáló pannon magyar hablatyok, alig titkoltan kárörvendő, hungarofób okoskodások és interpretációk HELYETT szeretném a paktumok teljes szövegét elolvasni – hol archiválták, hol hozzáférhetők ezek a szerződések? Mellébeszélés helyett kérném a MTA munkatársait és/ vagy rajongóit, tegyék hozzáférhetővé a korabeli szerződések hitelesített, digitalizált változatait.
Ablonczy vagy a Wikipédia téved? utóbbi szerint a Párizsi Békeszerződés a Dunáól nem rendelkezett. Idézem: “A Párizsi békeszerződés a Dunával nem foglalkozott, arról külön egyezmény született 1948-ban, Belgrádban.”
B CS Kinga hiányolta a békeszerződést, a párizsi itt található: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizsi_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9sek
Igaza van a cikknek.. A történész Úr sem saját véleményét foglalta könyvbe, hanem feltárásait.
Nem “a magyar nemzetet szabta szét” az I. VH. szerzôdés, de a párizsi, 1947.szept sem, hanem egy addig sokszínű, azaz sok nemzetiségű országot osztottak fel, szinte eredeti nemzetiségeik szerint… Hogy az ezen a területén “ragadt magyar parasztok” miért nem voltak hajlandóak Magyarországra költözni anno, az ô egyéni választásuk volt.
Hogy a szétesô Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunio illetve Romániában zajló háborúk (Chauchesku) az ENSZ szemében miért nem volt Elegendô indok a szerzôdés megváltoztatására, holott egykori magyar területekrôl volt szó, ma már elkésett kérdés. Ezirányú “igényt” 90ben a “rendszer váltás” idején kellett volna benyújtani, de minimum a szomszédok országokban düló háborúk idején.
Akkor semmit nem tett a kormány. Ma már nem tud tenni.
A trianon emlegetések az emberek egy fajta felbôszítése, elégetettlenné tevése, figyelmének elterelése, immáron 15-20 éve, mert elôtte nem volt ennyi bolond ember, aki ahhoz fűzött volna reményt, hogy egy ország mosolyogva, tapsikolva “megszabadul saját területétôl és odadobja nekünk, Magyaroknak”