Jó ideje terjed a neten egy nyelvi példa, amely a magyar nyelv különlegességét próbálja bemutatni. Forrásként Grétsy László egy előadását jelölik meg, és csak kevés olyan oldal van, amely ezt a hivatkozást zárójelbe tenné.
Miután december végén Jadeye_hu a twitteren is rákérdezett a történetre, írtam egy levelet Grétsy Lászlónak. A nyelvész gyorsan válaszolt a levelemre, leszögezve: szereplése ebben a szövegben “csak a városi folklór terméke”.
Akkor hát, íme a nem Grétsy által előadott szöveg:
“Idézet Grétsy László tanár úr egy előadásából:
Fiatal lány enyeleg fiatal fiúval. A háttérben figyeli õket a fiú egyik barátja. Mihelyst a lány egy pillanatra eltávozik, a két fiú között a következő párbeszéd alakul ki:
– Baszod, mi?
– Á!
– Át akarsz baszni, mi?
– Ne basztass már! Basznám, baszod, de rábasztam: baszik baszni, baszd meg!
– Ez bebaszott!
– Ezt kibaszottul elbasztam! Bassza meg!—-
– Lefeküdtél vele, mi?
– Á!
– Becsapsz, mi?
– Ne kínozz! Szívesen magamévá tenném, elhiheted, de kudarcot vallottam: nem hajlandó szeretkezni, az ördög vinné el!
– Ez aztán a váratlan fordulat!
– Ugyancsak alaposan melléfogtam! A fene egye meg!Nem vitás, a kis példa rendkívül élesen világít rá hétköznapi nyelvünk sorvadására, elszegényesedésére. Ugyanakkor nem tudok szabadulni egyfajta torz büszkeségtõl sem: Lám, még nyomorában is milyen kifejezõ, milyen hajlékony a nyelvünk! Nem ismerek egyetlen nyelvet sem, amely ehhez hasonló bravúrra lenne képes: ugyanannak az alapszónak pusztán tizenháromféle ismétlésével (többé-kevésbé) értelmes mondat alakítható ki! Külön fel szeretném hívni a figyelmet a “baszik baszni” fordulat rendkívüli finomságára. Ha például felcseréljük a szórendet, menten micsoda merõben más értelmet nyer a kifejezés! (“Baszik baszni” = “Nem hajlandó szeretkezni”, de “Baszni baszik” = “Nemi életet él ugyan… ” [és úgy folytatódhatna például: “… csak épp nem énvelem”] Micsoda különbség!)“
Update | Trailla talált egy 1970-es, rövid verziót a nyelvi játékra:
“Karinthy Ferenc: Napló
1970. február 23.
‘A rádióban, állítólag, a következő párbeszéd hangzott el két ifjú technikus közt egy lányról.
– Baszod?
– Baszni basznám, baszod, de baszik baszni, baszd meg!'”
Zádori Zsolti kollégám megnézte, és valóban stimmel: Karinthy Ferenc: Napló 2. (1970-1973). Littoria Könyvkiadó, Bp., 1993. 25. Köszi, remek találat!
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Na, itt vannak a magyar nyelv igekötői:
Be, Ki , Le , Fel, Meg, El, Át, Rá, Ide, Oda, Szét, Össze, Vissza, (+Haza-)
Most próbáljátok ki mindegyikkel a ‘baszni’ igét.
Rá fogtok jönni, hogy egy egész estés színházi előadást lehet írni az eredményből…
És MINDEGYIK mást jelent.
Én rendkívüli módon élveztem és szerettem Grétsy professzor rádiós felvilágosító, elemző műsorát, legtöbbször hallgattam is, és a fenti elemzést biztosan hallottam tőle!
A témába tartozó vicc!
Cigányasszony megy 10 méterre ura mögött a falúszélen, unatkozik, nézelődik! Odaszól férjének: Romeo, basznak a kutyák!
Romeo foghegyről válaszol: Hát ne hagyd magad…!
Na, Gyuribácsi, te is nagy nyelvész lehetsz!
A (falú) gondolom az, amit a görögök használtak Trója elfoglalásánál.
Az a “LÚ” ami fából van? :-D
A másik, az sajnos rövid (u).
[…] sztorira, vagy még mindig nem jött rá, melyik lehet az a bizonyos túl sokat használt szó, itt járhat […]
Nincs olyan, hogy a nyelv sorvadása! Ezek szerint régen sokkal magasztosabb, jobb minőségű volt a nyelv mint ma. Ami úgy hülyeség, ahogy van. A nyelv maximum változik, ha nem egy holt nyelv.
és akkor melyik a helyes? mihelyt vagy mihelyst? :D
miháncs
[…] Innen áteveztünk a Grétsy tanár úr, neves nyelvművelő – tudományos közbevetés: a nyelvnek annyi szüksége van nyelvművelőkre, mint a halnak biciklire meg tubára – mondására, ami valójában Karinthy Ferenc naplójából való és ő is hallomásként idézi: […]
Egy érzelmei szerint vonzo’do’fiatal him közösülési vàgyai vasszautasitàsànak az egy ige ismétlésével történö viràgnyelben kifejezett leiràsa…. Ez az a 4 b.