Pár – e felületen is érdekes – részlet az interjúból, a korábbi Görgei-anyaghoz:
“A magyar közvélemény szerintem mindig hajlamos bűnbakot keresni, aminek nyilván történeti okai vannak, 1526 óta nem voltunk különösebben sikeresek, leszámítva bizonyos rövid periódusokat. (…)
1945 és főleg 1948 után Görgei lett a hadseregen belül a megalkuvó köznemesség képviselője, ami azért volt nagyon vicces, mert egyetlen holdnyi földje sem volt. Az 1948 utáni magyar történetírás egészen a 60-as, 70-es évekig próbálta bizonygatni, hogy Görgei, tudatosan vagy öntudatlanul, de kártevője volt az ügynek“.
“… Pedig ma már egyértelműen állítható, hogy erre utaló nyom sem a hazai, sem a moszkvai vagy a bécsi levéltárak forrásanyagában nem található. Semmi nem szól amellett, hogy bármi olyat tett volna, amire az ellenséggel való összejátszás vagy az árulás kategóriája ráhúzható lenne“.
“Egy osztrák történész kollégám mondta egyszer, hogy nem érti ezt az egész „árulósdit”, hiszen Kossuth távozott, Görgei pedig itthon maradt. A vidini levélről {amiben Kossuth árulónak nevezte Görgeit} egyébként már a harmincas években megírta Hajnal István, hogy politikai propagandairat, aminek csak a körítése volt Görgei árulása. A levéllel Kossuth azt akarta érzékeltetni a nyugati közvélemény számára, hogy Magyarország nem a saját gyengesége miatt vesztette el a háborút. Hosszú távon azonban az ‘üzenetből’ csak a ‘körítés’ maradt meg, Görgei árulásának mítosza, amihez Kossuth haláláig ragaszkodott“.
A teljes interjút itt olvashatjátok.
(Az ÉS indoklása az -i végű Görgeire: “1848 tavaszán, a forradalommal szembeni rokonszenve miatt elhagyta családnevéből a nemesi y-t. A végrendeletében emiatt a Görgei Arthur név szerepel, ellentétben síremlékével, amelyen a Görgey Arthur névalak olvasható“.)
Fotó: fortepan.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Miért lett volna áruló, azért, mert megadta magát?
Többszörös túlerőben volt az ellenség értelmetlen lett volna harcolni.
Élete végéig, állítólag, 100 arany évjáradékot folyósított a cár! 3arany=1 hízott ökör ára! Ő életben maradt, tábornokait kivégzik, Jókai írja, meg azt is hogy 1849 ben is “felszabadítók” voltak a kozákok! Kossuth meg sikkasztással kezdte, és fejezte be pályáját! Politikai hagyomány nálunk!
Görgeit már a szabadságharc alatt árulózták, a váci kiáltvány, a felvidéki hadjárat, illetve a tiszafüredi zendülés miatt is.
tudomásom szerint Görgeyről (elnézést, de nekem marad ipszilonnal…) mind a mai napig nincs utca vagy egyéb köztér elnevezve, sőt szerintem szobra sincs sehol… vagy tévedek…?
Amúgy igen, mi magyarok mindig bűnbakot keresünk. Aztán Görgey áruló lesz, mert letette a fegyvert a túlerő előtt (tudatosan nem az osztrák birodalmi erők előtt amúgy…) Jány Gusztáv meg háborús bűnös, mert kitartott a túlerő ellen. Világos nemzeti tragédia? Voronyezs (Don-kanyar) is az. Az ördög igazodik itt ki. :-/
Görgeyről Miskolcon van elnevezve egy utca.
Hermann a friss Rubiconban részletesen is megírja a Görgei-históriát. (Lehet, hogy ez az új könyvének az egyik fejezete?)
Görgei, állítólag, 100 AMD-65-ös gépkarabéllyal is rendelkezett, mégsem vetette be őket a cár ellen! 1 AMD-65-ös = 30 kilőhető töltény! Ő életben maradt, tábornokait kivégzik, Jókai írja, meg azt is, hogy 1849 ben is “felszabadítók” voltak a kozákok! Kossuth meg sikkasztással kezdte, és fejezte be pályáját! Politikai hagyomány nálunk!
Mennyi történész van itt, te jó ég! Repkednek az állítólagok, meg a tudatlanságból fakadó (téves) értékítéletek. Olvassatok utána kicsit a témának, lehetőleg ne a wikipédián.
Újpesten, Budafokon, Debrecenben is van Görgei utca. Nem vitás Kossuthból jóval több van. Jobban el tudta adni magát.
görgeynek szobra is van miskolcon, mégpedig a herman ottó múzeum képtárának bejárata mellett.
http://media.vendegvaro.hu/13/13287/51672.jpg
Csepelen tér van elnevezve róla, a budai várban visszaállították a szobrát.