Ahogy azt a Die Zeit tudományos magazinjának szerkesztője mondja, ő maga csak azokban az idézetekben hisz, amiket megtalált valahol (az “összenő, ami összetartozik”-történet óta pedig azt is tudjuk, hogy ez sem mindig igaz). Márpedig ezt a Churchill-idézetet sem ő, sem az idézet eredetét évek óta kutató Werner Barke nem találta. Sőt, utóbbi azt állítja, hogy ebben a formájában az angoloknál teljesen ismeretlen. Hiába kereste fel az ottani statisztikai hivatalt, a Times szerkesztőségét, senki nem tudott segíteni neki.
Honnan ered a mondás?
Drösserék szerint az idézetnek valószínűleg német eredete lehet, és a második világháború alatti számháborúkra vezethető vissza. Joseph Goebbels propagandaminiszter ugyanis akkoriban többször utasította a német lapokat, hogy az angol sajtót és Churchillt állítsák be hazugnak, amiért hamis számokat közölnek a német bombázásokról.
A lapok pedig meg is tették, rendszeresen számakrobatának nevezve a brit miniszterelnököt. Ugyanígy Churchill sem hitt a német propaganda számainak, tehát a bizalom a másik oldalról sem volt meg.
E két egymásnak ellentmondó tényt – Werner Barke írása szerint – egyetlen idézetbe összefűzni, és Churchill szájába adni már csak egy lépés. Mivel azonban annak sincs nyoma, hol bukkant fel először az ominózus idézet német nyelvterületen, így ezt a náci eredetet ugyanúgy nem lehet bizonyítani, mint azt, hogy valóban Churchill mondta.
Az idézet visszatérően megjelenik ma is
Az idézet rendszeresen megjelenik politikusok, gazdasági szakemberek, kutatók szövegében, újságírók publicisztikáiban. A statisztikával foglalkozó emberek gyűlölik, mert szakmájuk imidzsét csorbítja, és minden téren harcolnak a megállapítás ellen. Sik Endre, a TÁRKI szociológusa például így válaszolt 2007-ben, az Origo.hu-n egy olvasó kérdésére:
“Mi a véleménye Churchill híres mondatáról: csak annak a statisztikának hiszek, amit saját magam hamisítottam? [bukkakefiu]
– Gyűlölöm! Ennél csak azt a mondást gyűlölöm jobban, mely szerint “van kis hazugság, nagy hazugság és statisztika…” Ezek a mondások igazságtalanok a számokkal szemben, amik sosem hazudnak, de amelyekkel persze vissza lehet élni. Mindenkinek, aki számokkal dolgozik kutyakötelessége, hogy ezt a lehető legnagyobb megbízhatósággal és tisztességgel tegye, és a Churchill-i mondás cinizmusa éppen ezért megvetendő. Az egy egészen más kérdés, hogy jól tudom, milyen könnyű a számokkal tudatosan visszaélni vagy öntudattalanul hibázni.”
Ennél talán elegánsabb lett volna magyarázkodás helyett azt mondani az olvasónak, hogy mutassa meg azt a szöveget, ahol Churchill ezt mondta.
“There are lies, damn lies – and statistics”
A Sik által említett másik, főleg angolszász nyelvterületen ismert idézet – “There are lies, damn lies – and statistics” – története pedig itt olvasható el.
Nem ritka, hogy a két idézetet vegyítik, mint például ebben a mondatban: “Churchill azt mondta, hogy kétféle hazugság van: a szemtelen hazugság és a statisztika.”
Churchill egyébként, mutat rá Drösser, nem volt a statisztika ellensége, sőt, nagyon is adott a számokra.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Nézzük, mit mond a téma legautentikusabb forrása, Murphy: (különosen a MAIER-é) :-)
MURPHY KUTATÁSI TÖRVÉNYE
Ha eleget kutatsz, idővel alá tudod támasztani az elméletedet.
MAIER TÖRVÉNYE
Ha a tények nem vágnak egybe az elmélettel, meg kell szabadulni tőlük.
Folyományok:
1. Minél nagyobb szabású az elmélet, annál jobb.
2. A kísérlet sikeresnek tartható, ha nem kell a mérések felénél többet elvetni ahhoz, hogy az elmélet beigazolódjék.
WILLIAMS ÉS HOLLAND TÖRVÉNYE
Kellő számú adatból – statisztikai módszerekkel – bármit be lehet bizonyítani.
[…] mondat rengeteget árt a statisztika, mint módszer és mint tudományág megítélésének, egyes helyeken még a mondat elhangzását is megkérdőjelezik, és egyértelműen Churchill rosszindulatú, […]
Sziasztok!
Érdekességképp hozzáfűznék valamit.
A mondás valószínűleg ott csúszhatott el, hogy egy híres brit miniszterelnök mondta.
Ez így már annyira nem áll messze a valóságtól, de a magyar fordítások hatalmasat ferdítenek.
Amit viszont biztosan tudunk az Mark Twain által népszerűsített mondás, aki Benjamin Disraeli brit miniszterelnököt idézete.
“There are lies, damned lies and statistics.”
Az említett politikus akkor mondhatta ezt, amikor az ellenzéki politikus Gladstone az angolok hagyományos szövetségesét, az Oszmán Birodalmat okolta az 1876-os “bolgár szörnyűségek” elkövetésével. A török seregek ugyanis a bolgár lázadást, és függetlenségi mozgalmat folytották vérbe. Egyes beszámolók 5 és 20 ezer közé tették a korban a népirtás áldozatainak számát. Gladstone a közvéleményt külön füzetekben tájékoztatta a balkáni eseményekről, és okolta a Disraeli-kormányt a népirtó törökök pártfogásával. Disraeliéknek támogatniuk kellett ekkor a szlávokat mozgóístó oroszok ellenében az Oszmánokat, úgy hogy nagy valószínűséggel ekkor, egy alsóházi vitában hangozhatott el a kijelentés, Gladstone becsléseit diszkreditálva.