Ahogy azt a Die Zeit tudományos magazinjának szerkesztője mondja, ő maga csak azokban az idézetekben hisz, amiket megtalált valahol (az “összenő, ami összetartozik”-történet óta pedig azt is tudjuk, hogy ez sem mindig igaz). Márpedig ezt a Churchill-idézetet sem ő, sem az idézet eredetét évek óta kutató Werner Barke nem találta. Sőt, utóbbi azt állítja, hogy ebben a formájában az angoloknál teljesen ismeretlen. Hiába kereste fel az ottani statisztikai hivatalt, a Times szerkesztőségét, senki nem tudott segíteni neki.
Honnan ered a mondás?
Drösserék szerint az idézetnek valószínűleg német eredete lehet, és a második világháború alatti számháborúkra vezethető vissza. Joseph Goebbels propagandaminiszter ugyanis akkoriban többször utasította a német lapokat, hogy az angol sajtót és Churchillt állítsák be hazugnak, amiért hamis számokat közölnek a német bombázásokról.
A lapok pedig meg is tették, rendszeresen számakrobatának nevezve a brit miniszterelnököt. Ugyanígy Churchill sem hitt a német propaganda számainak, tehát a bizalom a másik oldalról sem volt meg.
E két egymásnak ellentmondó tényt – Werner Barke írása szerint – egyetlen idézetbe összefűzni, és Churchill szájába adni már csak egy lépés. Mivel azonban annak sincs nyoma, hol bukkant fel először az ominózus idézet német nyelvterületen, így ezt a náci eredetet ugyanúgy nem lehet bizonyítani, mint azt, hogy valóban Churchill mondta.
Az idézet visszatérően megjelenik ma is
Az idézet rendszeresen megjelenik politikusok, gazdasági szakemberek, kutatók szövegében, újságírók publicisztikáiban. A statisztikával foglalkozó emberek gyűlölik, mert szakmájuk imidzsét csorbítja, és minden téren harcolnak a megállapítás ellen. Sik Endre, a TÁRKI szociológusa például így válaszolt 2007-ben, az Origo.hu-n egy olvasó kérdésére:
“Mi a véleménye Churchill híres mondatáról: csak annak a statisztikának hiszek, amit saját magam hamisítottam? [bukkakefiu]
– Gyűlölöm! Ennél csak azt a mondást gyűlölöm jobban, mely szerint “van kis hazugság, nagy hazugság és statisztika…” Ezek a mondások igazságtalanok a számokkal szemben, amik sosem hazudnak, de amelyekkel persze vissza lehet élni. Mindenkinek, aki számokkal dolgozik kutyakötelessége, hogy ezt a lehető legnagyobb megbízhatósággal és tisztességgel tegye, és a Churchill-i mondás cinizmusa éppen ezért megvetendő. Az egy egészen más kérdés, hogy jól tudom, milyen könnyű a számokkal tudatosan visszaélni vagy öntudattalanul hibázni.”
Ennél talán elegánsabb lett volna magyarázkodás helyett azt mondani az olvasónak, hogy mutassa meg azt a szöveget, ahol Churchill ezt mondta.
“There are lies, damn lies – and statistics”
A Sik által említett másik, főleg angolszász nyelvterületen ismert idézet – “There are lies, damn lies – and statistics” – története pedig itt olvasható el.
Nem ritka, hogy a két idézetet vegyítik, mint például ebben a mondatban: “Churchill azt mondta, hogy kétféle hazugság van: a szemtelen hazugság és a statisztika.”
Churchill egyébként, mutat rá Drösser, nem volt a statisztika ellensége, sőt, nagyon is adott a számokra.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
“Hiába kereste fel az ottani statisztikai hivatalt, a Times szerkesztőségét, senki nem tudott segíteni neki.”
Ebből miért adódik az, hogy nem Churchill mondta?!
A statisztikai hivatal elemi érdeke, hogy a rendszert védje, ezért “nem tudnak róla”. A The Times brit napilapról -számos cikke alapján- elmondható, hogy zsigerből utálja a “szélsőjobbot” meg az antiglobalizmust, ezért jobb nekik, ha az “antiszemita” németekre kenhető ez is.
Tehát a Die Zeit legendavadásza két elfogult forrásból következtetett.
Nem azt mondta, hogy ez következik, hanem azt, hogy arrafelé senki nem ismeri ezt a nagyon híres mondást. Ha rákeresel egyébként a Google-ben, angolul jóval kevesebb hivatkozást találsz, és azok nagy része “németközeli” fordításból ered.
[…] hamisítok” – de ma már azt is tudjuk, hogy az idézet nem származhat Churchilltől (http://www.urbanlegends.hu/2010/01/churchill-csak-abban-a-statisztikaban-hiszek-amit-en-magam-hamisi…). Ennek ellenére azonban úgy emlékszem hatalomra kerülésekor első intézkedéseinek egyike […]
Az első világháború nem az első világháború volt. A második világháború nem a második világháború volt. Az igazi első világháború még mindig zajlik, és már évezredek óta tart. Ebben a háborúban a hidrogénbombánál milliószor pusztítóbb hatású fegyvert vetnek be az emberek ellen. Ezt a tömegpusztító fegyvert, amely emberek milliárdjainak jövőjét semmisíti meg, és amelynek hatása tovább tarthat, mint amennyi a plutónium felezési ideje, így nevezik: HAZUGSÁG.
(Duncan Shelley: A végső háború című könyvének fülszövege)
A hazugság a tettenért álom.
(Déry Tibor)
Az emberek legtöbbet vadászat után, udvarlás közben és választások előtt
hazudnak.
(Bismarck)
Háromféleképpen lehet hazudni: igennel, nemmel és statisztikával.
(Napóleon)
Csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam.
(Churchillnek tulajdonított mondás)
A hazugság csupán az igazság mellőzése.
Az igazság olyan hazugság, amelyre még nem jöttek rá.
– Hogy nevezzük azt, aki nem mond igazat?
– Hazug.
– És azt hogy nevezzük, aki megmondja az igazat?
– Goromba fráter.
Z. SZABÓ TIBOR: A LEGNAGYOBB HAZUGSÁGOK (Magyar Ifjúság 1989/09)
(Válogatás a teljesség igénye nélkül)
– Micsoda vasgyúró ez a gyerek, kiköpött apja!
– Nem fog fájni!
– Mindjárt visszajövök.
– Én leszek a ti anyukátok.
– Majd meglátod, mennyi érdekeset fogtok tanulni!
– Csak azt tudnám, kitől örökölte, a mi családunkban ilyen még nem volt!
– Én ennyi idős koromban már…
– Te akkor is az én fiam maradsz, majd meglátod, milyen sokat leszünk együtt.
– A barátság nem múlhat a távolságon.
– Hidd el, mi csak a javadat akarjuk!
– Ilyen még sosem fordult elő velem.
– Csak veled akarok élni!
– Szeretlek!
– Majd felhívlak.
– Tudod, főnök, sohasem szoktam pletykálni, de…
– Nem akarok beleszólni az életetekbe.
– Neki is így lesz a legjobb.
– A fiatalok példát vehetnek róla.
– Neki is jobb, hogy így történt, nem szenvedett sokat.
– Jó ember volt.
Ezen a lapon Mark Twain-nek tulajdonítják a mondatot:
http://www.jusonline.nl/smokers/gallery02.html
És ezen is:
http://www.brainyquote.com/quotes/authors/m/mark_twain_9.html
[…] az emberek nem nagyon hisznek el bármit is. Ez valahol rendjén is van, csakhogy a Churchillnek tulajdonított, elcsépelt mondás („Csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam”) […]
Különböztessük meg a legendát és a hazugságot. A Marschalkó féle antiszemita röpiratra hivatkozni még akkor is erös, ha nem tekinti hiteles forrásnak, bár ez nem jön ki a szövegből.
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.48/200948_Katona_Tamas
Portré: Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára
2009. november 25., szerda
“HVG: Nem vádaskodásképpen, de Churchill óta tudjuk, a politikusok csak azoknak a statisztikáknak hisznek, amiket személyesen ők hamisítottak meg.
K.T: Churchill sosem mondott ilyet. Az angolszász rendszerben akkoriban még nem létezett az európai értelemben vett KSH, önálló ágazati statisztikai hivatalok voltak. A világháború idején az angolok megpróbálták összerakni a gazdasági potenciálra vonatkozó adatokat, és nem kaptak konzisztens adatokat. Erre reagált úgy Churchill, hogy „uraim, én csak azt a statisztikát ismerem el, amit mi magunk csinálunk”. Ezzel létrehozta a Royal Statistical Office-t, azaz a kontinentális Európában akkor már szokásos egységes statisztikai intézményt.”
Meg kellene kérdezni Katona Tamástól, hogy ő ezt hol olvasta, kitől hallotta.
No, speciel én Sztálinnal ismerem.
[…] (ahogy látszik az fentiekből) azt olvasunk ki, amit csak akarunk , ahogy Churchill mondta (vagy nem), “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam […]
János evangéliuma 8:44.
Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.
[…] már az oldalon. Volt cikk az egyik leghíresebb neki tulajdonított idézetről (“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok“), egy másik anekdota kapcsolatot vélt felfedezni a brit államférfi és a penicillin […]
“Statisztikával mindent be lehet bizonyítani. Akár még az igazat is.”
De valahol olvastam egy jó cikket, amiben szépen levezetik, hogy nem hamisítani kell a statisztikát, csak ügyesen bűvészkedni a számokkal.
Ha a mennyiség nagyobb, azt kell kiemelni, ha a százalék(pont), akkor azt. Pl. pár hónapja emlgették a híradóban, hogy 150%-al emelkedett az egyik állásportálon a kiskeresekedelem által meghirdetett raktárosi állások száma. Valójában csak 150 %-ra, mert tavaly kettő, idén három ilyen hirdetést adtak fel.
De olvastam olyan statisztikát is, ami cáfolta, hogy bezzeg régen gyorsabban mentek a vonatok, ez csak nosztalgia. A szerző 2013-tól visszafelé 10 évente kiírta a menetidőket, ami alapján úgy tűnt, hogy lassan de biztosan javultak a menetidők. De miért pont 10 év, miért nem 5? Ja, akkor be kellett volna tenni a 2008-as adatokat is….Meg azokat a vonalakat is kihagyta, ahol csökkent a megengedett
sebesség…
Statisztikával szokták bizonyítani, hogy a repülés a legbiztonságosabb közlekedési forma. Állítólag ez is csak akkor igaz, ha a megtett utaskilométereket hasonlítjuk össze a balesetek számával – ha a megtett utazások számát, akkor már nem.
Staisztikai trükkök:
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hazudjunk-grafikonnal
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hazudjunk-szamokkal-br-statisztikai-trukkok-a-reklamokban