Még át sem néztem rendesen a minap publikált filmhíradótárat, már is itt a következő digitalizált archívum. Az új adatbázis az 1947 januárjában indult Magyar Rendőr című, kizárólag a belügyi állomány tájékoztatását szolgáló, belső terjesztésű újság fotóadatbázisán alapul. A lap riporterei országos szinten dokumentálták a belügyi, rendőrségi munkát, szinte mindenhol megjelentek, ahol a rendőrség ott volt. Márpedig, különösen a Rákosi korszakban, a belügy mindenütt ott volt – olvasható a weblapon. 1947 és 1989 között több mint 18 ezer tekercs Leica, illetve 6×6-os filmet exponáltak a Magyar Rendőr fotósai, így a közel 500 ezer képkockán körülbelül 20 ezer riportot találhatunk. A fotóarchívum feldolgozása 2008 tavaszán kezdődött és folyamatosan zajlik.
Ebben az adatbázisban láthatók a címben és leadben említett, legendás 1949-es troliavató ünnepség képei is. A fővárosi vezetés ebben az évben határozott arról, hogy trolibusz fog közlekedni a Kossuth tér és az Erzsébet királyné útja között, a forgalom pedig 1949. december 21-én – Sztálin születésnapján – indult meg a 70-es vonalon – írja a Múlt-kor. A terv az volt, hogy minden évben üzembe állítanak egy-egy új vonalat, amiből persze semmi nem lett. Már a következő évben betétjáratként indult el csupán a 71-es troli, ami azt jelenti, hogy a 70-es vonal egy szakaszán közlekedett – nyilatkozta az FN-nek Merczi Miklós muzeológus, a Közlekedési Múzeum muzeológiai osztályvezetője. Ami a trolik színét illeti, Merczi szerint valószínűleg a véletlen műve, nem valószínű, hogy a diktátor tiszteletére festették volna pirosra.
“Bár a Sztálin-szobrot, amely a városligeti végállomástól nem messze állt a mai Felvonulási téren, 1956-ban természetesen ledöntötték, a 70-es trolik ma is járnak, és az újabb trolijáratok 70 fölötti számokat kaptak. A 70-es szám eredetéről a magyarok régen elfeledkeztek” – számolt be Viktor Litovkin katonai hírmagyarázó az Eho Moszkvi rádió Egy város története című sorozatában, 2005-ben.
A Blikknek nyilatkozó Balogh Imre, a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum vezetője szerint felesleges is lenne a számváltás, hiszen, mint mondja, senkinek nem jutott eszébe, hogy szitkozódva szálljon fel a 70-es trolira csak azért, mert egy különös évfordulóhoz kötődik számozása. “Egyetlen panaszt sem kaptunk, hogy változtassuk meg a számát a trolinak. Sokan nem is tudják a 70-es történetét” – közölte akkor Nagy Balázs, a főpolgármesteri hivatal tömegközlekedési alosztályának munkatársa.
Mégis, ha az interneten rákeresünk, találunk olyanokat, akiknek ez fontos lett volna, lásd az “50-től kezdődjön a trolik számozása az 56-os események évfordulójára!” címet viselő online petíciót, amelyben az aláírásgyűjtők azt írják: “16 évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor eltűntek a kommunista rendszer utcanevei, a mai fiatalok már nem tudják, hol volt a Majakovszkij utca és hogy melyik tér viselte egykor a November 7-e tér nevet. Sztálin budapesti díszpolgárságát 2004-ben visszavonták, de a 70-es trolibusz csendben és büszkén viseli az egykori vörös diktátor 70-ik születésnapjának emlékét. A budapesti troli Sztálin 70-ik születésnapján indult el, ezért a troli járatainak számozását nem 1-től, hanem a Generalissimus tiszteletére 70-től indították (így ezt megörökölték a későbbi járatok is). Petícióm célja, hogy 2006 október 23-án, az 1956-os magyar forradalom 50-ik évfordulójának napjától kezdve a 70-es dekádba tartozó számozású trolik 50-től kezdődő számozással fussanak ki!”
És a végére, hogy teljes legyen a Sztálin 70. születésnapjáról beszámoló bejegyzés, még egy érdekesség. Belepillantva a mostani a Sztálin-életrajzokba, felmerülhet a kérdés, hogy ha a diktátor 1878-ban született, akkor miért 1949-ben ünnepelte 70. születésnapját. Ennek oka az, hogy Joszif Dzsugasviliről “sokáig úgy tudta a világ, hogy 1879. december 9-én (a gregorián naptár szerint december 21-én) született. Az elmúlt évtizedekben előkerült egyházi anyakönyvek szerint viszont 1878. december 6-án látta meg a napvilágot a Tifliszi (ma Tbiliszi) kormányzóság Gori nevű városában” – olvasható Bíró László Sztálin című cikkében. Tehát innen a bűvös 70 és a valós 71 közti különbség, de hogy az újonnan indult adatbázisban miért az 1949 januári rubrikában szerepelnek a december 21-ei átadási ünnepség képei, azt nem sikerült megfejtenem.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
biztos akadnak még olyan elftársak, akik nosztalgiával utaznak a járaton.
Én személy szerint támogatnám az átszámozást.
De komolyan mi értelme átszámozni. Egyrészt ezek szerint nem is a 70 hanem a 71-dik születésnapján indult, másrészt hány tanácstalan ember állna a Kossuth téren amikor beáll az 58-as troli?
Az viszont szégyen hogy 2003-ban még Sztálin Budapest díszpolgára volt.
Sok városban van még Vörös hadsereg útja sőt Kimir Szen utca is akad. Egy troli járatszáma meg semmit sem jelent, ilyen alapon 88-as busz se legyen ,mert félünk a náciktól, de akkor 18-as se és listát lehetne tovább bővíteni.
Egy csomó városban a mai napig akad Sztálin, Lenin után elnevezett út,utca vagy köz.Nálunk pl volt Micsurin utca (őse magyar volt…).Nem nevezték át őket, mert az egy csomó papírmunka(személyik, lakcímigazolványok).Képzeljük el, hogy átnevezik a 70-es trolit mondjuk 75-re…kapásból megugrik azoknak a száma, akik eltévednem, mert még rendes tájékoztatás sincsen a BKV-nál…
Sztem az jó, hogy a járatszámok nem fedig egymást. 50-es sorozatú villamosaink pedig vannak.
Miért? Van 77-es busz, meg 77-es troli is, mégsem keverjük össze őket…
Én nem látom, hogy lenne 77-es busz… Épp ez volt a multkori átszámozás célja, hogy ne legyenek átfedő járatszámok.
Kisgyermekként abban az időben gyakran ültem a trolibuszon! Emlékeim szerint az első járat a Kossuth tér és a Városliget között járt. A végállomás a Gorkij (Városligeti) fasorral szemben a Dózsa György utat keresztezve a ligetben, a mai 56-osok terén, kb. az emlékmű előtt volt, azoknál a sárkányoknál amik ma már a Széchenyi hegyen a Széchenyi emlékműnél állnak.
A trolik kezdetben nem a szovjet gyártmányú “gömbölyű”, hanem a háború előtt Óbudán járt “kocka” fazonúak voltak. Kb. egy év múlva, amikor lebontották a Regnum Marianum templomot és kialakították a Felvonulás (Sztálin) teret, lett módosítva az útvonal a Bajza utca – Damjanich utca – Városliget – Erzsébet királynő útjai aluljáró útvonalra.
Lehet, hogy téves az információm, de valahol azt olvastam, hogy Sztálin meghamisította a személyi papírjait, és pár évvel öregebbnek írta magát, mert 16-17 éves volt az illegális kommunista pártba való belépéskor, és 18 év alattiakat nem akartak bevenni.
Sajnos semmi konkrét hivatkozással nem tudom ezt alátámasztani, mintha egy Rubicon-ban olvastam volna.
Utcák átnevezése:
Pécsett a belvárosban található a Perczel M. utca, számtalan cégtelephellyel és ügyvédi irodáva, na meg lakóházzal. Ugye ez számtalan cégbírósági papír. Következetesen Percel Mór utcának mondta mindenki, sőt bejegyeztetve is voltak így cégek. Aztán amikor lecserélték a névtáblát, kiderült, hogy az utca neve Perczel MIKLÓS. Volt szencségelés :-)
(…vagy ez is csak egy Urban Legend…?)
Pécsett amúgy pl. a Corvin Ottó utcát simán átnevezték Corvinra. Marx út még van ma is, de ő ugye nem tömeggyilkos volt, hanem inkább filozófus… Buszok közül van 1, 2, 3, 4, 6, 7, 11, 12 (…) huszasok, harmincasok, negyvenesek, hatvanasok, a gyorsított járatok az alap járatszám előtt százat viselnek. Van M55, M89, M89A, 30Y (innen a tinizenekar neve) – asszem soha senki nem tette fel a kérdést, hogy miért nincs pl. ötös busz :-)
A volt Kelet-Berlinben a mai napig megvan a Marx Károly sugárút (Karl-Marx-Allee), továbbá a Rosa Luxemburg és az Ernst Thälmann utca. Amikor rákérdeztem a német barátaimnál, azt válaszolták, hogy ez is a német történelem része.
Hogy ezek milyen hülyék!
Akkor most tegye már végre valaki helyre a dolgot…
Szóval hangzatos ez a Sztálin 70. születésnapja dolog, sőt, hivatalos emberek is előszeretettel emlegetik ezt a teóriát.
Én azonban hallottam sokkal logikusabb érvet, ami sokkal hihetőbb is, és esetleg csak az akkori elvtársak kötötték össze a kettőt.
Mégpedig az, hogy anno a Fővárosi Villamos Vasút üzemeltette a villamos, és majdan a trolibusz-járatokat. A buszok ugye BSzKRt., vagy BKRt. néven mentek, ezt most meg nem mondom pontosan.
A legmagasabb számozású villamos járat (egyébként még ma is) a 69-es volt, és mivel az FVV határozta meg a járatszámot, a következő a 70-es lett. Ilyen egyszerű. Persze elképzelhető, hogy ezután rájöttek a kedves elvtársak, hogy milyen frappáns lenne ezt összekötni a nagy vezérrel, de a kérdésem, hogy mi volt előbb…
A troli számozása, amit utána összekötöttek az eseménnyel, vagy az esemény miatt számozták így a trolit?
Legyen már végre tisztázva ez a kérdés.
Miért is foglalkoznak az emberek még ma is egy véres kezű diktátorral?
Hasonló kérdés a 33-as villamosé:
Amikor 1950-ben átadták az Árpád hidat (akkor: Sztálin hidat), az ezen közlekedő villamos a 33-as számot kapta, a nagy októberi szocialista forradalom 33. évfordulójának emlékére. A hídon áthaladó első villamos az 1879-es pályaszámot kapta, amely Sztálin születési évére utalt. (Az adott számú kocsi számát fölcserélték egy frissen felújítottal.)
http://varosikozlekedes.wordpress.com/2009/06/16/varosi-kozlekedes-–-villamosvasut-i/
http://recenzens.nolblog.hu/archives/2008/11/30/Kozlekedik_a_fovaros/
http://villamosok.hu/nza/1700.html
Az is jó kérdés, tele volt-e órával a Reichstagra vörös zászlót kitűző szovjet katona karja.
http://www.erdon.ro/hirek/im:erdon:people/cikk/meghalt-a-reichstagra-zaszlot-kituzo-szovjet-katona/cn/news-20100217-01512274
http://nol.hu/archivum/elhunyt_a_reichstagra_a_szovjet_zaszlot_elsokent_kituzo_katona
http://www.freeweb.hu/redviper/03_tartalom/sajatmu/spublic/reichst.htm
http://ru.wikipedia.org/wiki/Знамя_Победы
http://tte.hu/_public/oraterv/21_oravazlat_Reparszky_Hamisitas.pdf
Régen volt 80 feletti szá,ozású villamos is, direkt a születésnap kedvéért módosították a számozási rendszert!
Más kérdés, hogy akkor sem volt annyi villamosvonal, hogy tele legen a számmező, ezért logikus lépés volt ebbe a számtartományba berakni a trolikat.
Mivel Sztálin 71 éves volt, 71-es troli meg már nincsen, ezért nincs értelme átszámozni őket! (amúgy sem lenne)
Bécsben sem rakták át a Stephansdom tetejét, pedig azért piros-fehér-zöld, mert annó “Nyögte Mátyás bús hadát, Bécsnek büszke vára!”