Még át sem néztem rendesen a minap publikált filmhíradótárat, már is itt a következő digitalizált archívum. Az új adatbázis az 1947 januárjában indult Magyar Rendőr című, kizárólag a belügyi állomány tájékoztatását szolgáló, belső terjesztésű újság fotóadatbázisán alapul. A lap riporterei országos szinten dokumentálták a belügyi, rendőrségi munkát, szinte mindenhol megjelentek, ahol a rendőrség ott volt. Márpedig, különösen a Rákosi korszakban, a belügy mindenütt ott volt – olvasható a weblapon. 1947 és 1989 között több mint 18 ezer tekercs Leica, illetve 6×6-os filmet exponáltak a Magyar Rendőr fotósai, így a közel 500 ezer képkockán körülbelül 20 ezer riportot találhatunk. A fotóarchívum feldolgozása 2008 tavaszán kezdődött és folyamatosan zajlik.
Ebben az adatbázisban láthatók a címben és leadben említett, legendás 1949-es troliavató ünnepség képei is. A fővárosi vezetés ebben az évben határozott arról, hogy trolibusz fog közlekedni a Kossuth tér és az Erzsébet királyné útja között, a forgalom pedig 1949. december 21-én – Sztálin születésnapján – indult meg a 70-es vonalon – írja a Múlt-kor. A terv az volt, hogy minden évben üzembe állítanak egy-egy új vonalat, amiből persze semmi nem lett. Már a következő évben betétjáratként indult el csupán a 71-es troli, ami azt jelenti, hogy a 70-es vonal egy szakaszán közlekedett – nyilatkozta az FN-nek Merczi Miklós muzeológus, a Közlekedési Múzeum muzeológiai osztályvezetője. Ami a trolik színét illeti, Merczi szerint valószínűleg a véletlen műve, nem valószínű, hogy a diktátor tiszteletére festették volna pirosra.
“Bár a Sztálin-szobrot, amely a városligeti végállomástól nem messze állt a mai Felvonulási téren, 1956-ban természetesen ledöntötték, a 70-es trolik ma is járnak, és az újabb trolijáratok 70 fölötti számokat kaptak. A 70-es szám eredetéről a magyarok régen elfeledkeztek” – számolt be Viktor Litovkin katonai hírmagyarázó az Eho Moszkvi rádió Egy város története című sorozatában, 2005-ben.
A Blikknek nyilatkozó Balogh Imre, a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum vezetője szerint felesleges is lenne a számváltás, hiszen, mint mondja, senkinek nem jutott eszébe, hogy szitkozódva szálljon fel a 70-es trolira csak azért, mert egy különös évfordulóhoz kötődik számozása. “Egyetlen panaszt sem kaptunk, hogy változtassuk meg a számát a trolinak. Sokan nem is tudják a 70-es történetét” – közölte akkor Nagy Balázs, a főpolgármesteri hivatal tömegközlekedési alosztályának munkatársa.
Mégis, ha az interneten rákeresünk, találunk olyanokat, akiknek ez fontos lett volna, lásd az “50-től kezdődjön a trolik számozása az 56-os események évfordulójára!” címet viselő online petíciót, amelyben az aláírásgyűjtők azt írják: “16 évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor eltűntek a kommunista rendszer utcanevei, a mai fiatalok már nem tudják, hol volt a Majakovszkij utca és hogy melyik tér viselte egykor a November 7-e tér nevet. Sztálin budapesti díszpolgárságát 2004-ben visszavonták, de a 70-es trolibusz csendben és büszkén viseli az egykori vörös diktátor 70-ik születésnapjának emlékét. A budapesti troli Sztálin 70-ik születésnapján indult el, ezért a troli járatainak számozását nem 1-től, hanem a Generalissimus tiszteletére 70-től indították (így ezt megörökölték a későbbi járatok is). Petícióm célja, hogy 2006 október 23-án, az 1956-os magyar forradalom 50-ik évfordulójának napjától kezdve a 70-es dekádba tartozó számozású trolik 50-től kezdődő számozással fussanak ki!”
És a végére, hogy teljes legyen a Sztálin 70. születésnapjáról beszámoló bejegyzés, még egy érdekesség. Belepillantva a mostani a Sztálin-életrajzokba, felmerülhet a kérdés, hogy ha a diktátor 1878-ban született, akkor miért 1949-ben ünnepelte 70. születésnapját. Ennek oka az, hogy Joszif Dzsugasviliről “sokáig úgy tudta a világ, hogy 1879. december 9-én (a gregorián naptár szerint december 21-én) született. Az elmúlt évtizedekben előkerült egyházi anyakönyvek szerint viszont 1878. december 6-án látta meg a napvilágot a Tifliszi (ma Tbiliszi) kormányzóság Gori nevű városában” – olvasható Bíró László Sztálin című cikkében. Tehát innen a bűvös 70 és a valós 71 közti különbség, de hogy az újonnan indult adatbázisban miért az 1949 januári rubrikában szerepelnek a december 21-ei átadási ünnepség képei, azt nem sikerült megfejtenem.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
“Buszok közül van 1, 2, 3, 4, 6, 7, 11, 12 (…) huszasok, harmincasok, negyvenesek, hatvanasok, a gyorsított járatok az alap járatszám előtt százat viselnek. Van M55, M89, M89A, 30Y (innen a tinizenekar neve) – asszem soha senki nem tette fel a kérdést, hogy miért nincs pl. ötös busz :-)”
A zenekar pécsi, de a szombathelyi 30Y-os buszról kapta a nevét! Amúgy nincs is Pécsen 30Y, és régen sem emlékszem, hogy lett volna. (30 évre visszamenőleg)
hagyjuk már ezt az állandó múlton való rugózást!
A budapesti trolik 70.-től indulnak és kész . A villamosok meg 69- ig befejeződnek.
Ez megint melyik rokonnak a zsebét fogja dagasztani???
Az előző BKV járat átszámozás is tök felesleges volt. Ki a barom aki összetéveszt egy piros, áramszedős, zümmögő járgányt egy kék (kék-zöld) büdös dübörgő bűzdobozzal ,vagy egy sárga ,síneken közlekedő hernyóval, A HÉV beszámozása is csak azért kellett,mert az excell táblába nem tudták beleírni,hogy csepeli, vagy szentendrei…
De ,ha már a kétbittes fejlesztőgárdához silányítjuk a BKV -használókat,akkor tegyék a járatszám elé ,a járműnév rövidítését is (T70, V1,B105 ,M4 , L, S,…) hátha valaki a kisföldalatti helyett a fogasra száll fel, mert elektromos és síneken halad