“A következő kérdés a “University of Washington” kémiai szakának egyik ZH-ján ténylegesen előfordult: ‘A Pokol exotermikus (hőt ad le) vagy pedig endotermikus (hőt nyel el)? Válaszát bizonyítsa is.’
A legtöbb diák állítását Boyle törvényével próbálta igazolni (a gáz lehűl, ha tágul, illetve felmelegszik, ha sűrűsödik) vagy annak valamilyen változatával. Volt azonban egy diák, aki ezt írta:
Először is, azt kell tudnunk hogy hogyan változik a Pokol tömege. Tehát, tudnunk kell, hogy milyen sebességgel érkeznek új lelkek a Pokolba, illetve milyen sebességgel hagyják el azt. Azt gondolom, hogy bizonyosan feltehetjük, hogy ha egy lélek egyszer bekerült a Pokolba, sosem fogja elhagyni. Ebből következően egyetlen lélek sem hagyja el a Poklot.
Azt illetően, hogy mennyi lélek érkezik a Pokolba, vessünk egy pillantást a világon manapság létező vallásokra. Ezen vallások egy része azt állítja, hogy ha valaki nem hivője az adott vallásnak, akkor bizonyosan a Pokolba kerül. Mivel több mint egy ilyen vallás létezik és mivel az emberek nem hisznek egynél több vallásban, levonhatjuk a következtetést, miszerint minden ember, illetve minden lélek a Pokolra jut. A jelenlegi születési és halálozási arányokkal számolva arra számíthatunk, hogy a lelkek száma a Pokolban exponenciálisan nő.
Most nézzük a Pokol térfogatának változását, mivel Boyle törvényének állítása szerint ahhoz, hogy a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban változatlan maradjon, a Pokol térfogatának növekednie kell, ahogy új lelkek kerülnek bele. Ez két lehetőséget ad:
Ha a Pokol lassabb ütemben tágul, mint amilyen gyorsan a lelkek lépnek be, akkor a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban növekedni fog egészen addig, amíg teljesen elszabadul a Pokol.
Természetesen ha a Pokol gyorsabb ütemben tágul, mint a lelkek számának növekedése a hőmérséklet és a nyomás csökkenni fog addig, amíg be nem fagy a Pokol.
Tehát melyik is az igaz? Ha elfogadjuk azt a posztulátumot, amit Krissy kisasszony adott nekem még gólya éveim alatt, miszerint “hamarabb lesz fagyott éjszaka a Pokolban, minthogy lefeküdjek veled”, továbbá figyelembe véve a tényt, hogy azóta sem sikerült szexuális kapcsolatba keverdenem vele, következik, hogy a (2) lehetőseg nem lehet igaz, és ezért biztos vagyok benne, hogy a Pokol exotermikus.
Ez az egyetlen diák kapta meg az “A” minősítést.”
A Snopes.com szerkesztője mai bejegyzésében bemutatja a mese verzióit. Ebből kiderül, hogy Krissy kisasszonyt csak később csatolták a történethez, az egyetemek, ahol a vizsga “történt”, verzióról verzióra változnak, illetve az is, hogy nem mindegyik változatban tudjuk meg, a diák kifejtését tanárai hogyan értékelték.
A sztori 1997 óta terjed az interneten, de maga az alaptörténet sokkal régebbi, az 1920-as években született, Paul Darwin Foote tudós tollából.
További részletek a Snopes-on, a kommentek között pedig folytathatjuk az iskolai, egyetemi legendák gyűjtését.
Fotó: sxc.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Frankó a poszt, a címben a “hőd”-öt javítsátok, légyszi!
Javítva, kösz!
Sztem a kérdés nem ilyen egyszerű.. Legalább két dolgot kellene még tisztázni a válaszhoz: 1/ van-e a lelkeknek tömege és térfogata? 2/ A pokolbeli tűz/hő forrása micsoda?? mert ugye a pokol eleve tüzes, amibe ha alacsonyabb hőmérsékletű (alacsonyabb hőmérsékletű környezetből származó!) és anyagi lelkek kerülnek be, amelyek nem lépnek reakcióba, azaz “csak melegednek” ott, akkor bizony a pokol lehet, hogy szép lassan kihül… és a termodinamika nagyon szépen alkalmazható gázrendszerekre, de mi van, ha a lelkek ott valami más halmazállapotba képesek átalakulni, vagy pláne még ha valami minőségi változás azaz reakció is lejátszódik – akkor annak a hőszínezete lehet a meghatározó… és ez a magasabb hőmérsékleten akár még változhat is…
Szóval a válasz attól is függhet, hogy a hallgató fizikus vagy vegyész..
Tisztelettel
learningworm
PS: azt még kifelejtettem, hogy a pokol hőszigeteltségének a mértéke vagy felületének a hőleadóképessége is belejátszhat, ami gépészek esetén bonyolíthatja a választ…
learningworm
Még meg kell vizsgálni, a sokadik oldalt is, hogy “meleg”-e a lélek, ill. hogy éghető-e (“a pokol tüzén ég”), és milyen sebességgel ég (robban)” Mi van azzal a lélekkel, aminek a gazdája azbesztózisban hunyt el????
A vége nem teljesen tiszta: “a (2) lehetőseg nem lehet igaz, és ezért biztos vagyok benne, hogy a Pokol exotermikus.”
Ha exotermikus (höt ad le) akkor hül. Tehát ez a (2) megoldás. (mégis azt irja, hogy a (2) nem lehet.)
Maszturbált a bíró a per közben, majd bosszút állt az ezt kifogásolókon
http://hvg.hu/vilag/20090930_maszturbalta_a_biro_valasi_per_kozben.aspx?FullComment=true#gotoForm
Nem tudtam regisztrálni a fórumra, ezért ide írom, elég érdekes:
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
A kérdés így hangzott: “írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!”
Az egyik hallgató válasza:
“Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával.”
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A dik öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
“Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a ‘H = 0.5g x t négyzet’ képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a ‘T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)’ képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: ‘Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert’.”
A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.
Nem tiszta ez nekem.
Azért, mert a csaj a mai (a dolgozat írásának) napjáig nem feküdt le a sráccal, nem jelenti azt, hogy nem is fog.
Ha azonban lefekszik, akkor az 1 változat válik igazzá, vagyis, hogy a pokol befagy.
Eszerint viszont eljutottunk egy olyan abszolut feltételezésig, hogy egy csajtól függ, hogy a pokol exo- vagy endoterm-e, illetve ott van még a kérdés, hogy azon a napon válik-e endoterm-é a pokol, hogy a csak lefeküdt a sráccal.
A srác tehát csak akkor hivatkozhatna a fenti logikai feltevésre, ha a csaj lefeküdt volna vele, ami azt jelentené, hogy a pokol fagyott, vagyis endoterm. És még akkor is ott a kérdés, hogy mikor vált endoterm-é.
Na szép napot.
:DDDDDDDD
Egyszerűbb lett volna kipróbálni a Doom 3-t.
Dániának három Nobel-díjas fizikusa van, nemcsak Niels Aase Bohr! :-) Ugyanis a fia (Niels Henrik David Bohr) és Ben Mottelson dán fizikusok szintén megkapták a Nobel-díjat!
[…] ami a tanárt elbizonytalanítja, feldühíti vagy éppen megörvendezteti. Lásd például A Pokol hőt ad le vagy hőt nyel el? sztorit vagy az A vizsgáztató nemes bosszúja […]
én máshogy ismerem:
Ingyen koncertjegyek!
Vérdíj egy receptfüzetért
Nem hagyták Bond-filmet rendezni
Király Linda léböjtöl
Killing Them Softly jelenet
Újabb megasztáros Amerikában?
2012. November 25. | Kategória: Amatőr csajszik
Kutatási eredmény – a forma a lényeg
“Alulmaradt a körte – a kerek hátsó izgatja fel a férfiakat!
A közhiedelemmel ellentétben nem a méret, a forma indítja be őket.”
2012. November 20. | Kategória: Vicc
A hálószobagolf szabályai
1. Minden játékosnak gondoskodnia kell a saját felszereléséről. A
felszerelés általában egy ütő és két labda.
2. A játékhoz hozzá kell járulnia a pálya tulajdonosának.
3. A szabadtéri golftól eltérően, itt az ütő lyukba juttatása a cél,
miközben a labdák kint maradnak.
4. A jó játékhoz az ütő rúdja kemény kell hogy legyen.
A pálya tulajdonosának joga van ellenőrizni a rúd keménységét.
5. A pálya tulajdonosa (a lyuk épségének megóvása érdekében)
fenntartja magának a jogot, hogy megszabja az ütő hosszúságát.
6. A játék célja: annyi ütés elvégzése amennyi ahhoz szükséges, hogy a pálya tulajdonosa elégedetten elismerje, hogy a játéknak vége.
Ennek elmulasztása azt vonhatja maga után, hogy ezen a pályán nem
játszhat többet.
7. Rossznak tartják, ha egy lyukat azonnal a pályára érkezéskor
megjátszik valaki.
A tapasztalt játékos általában időt szakít arra, hogy megcsodálja a teljes pályát, különös tekintettel a szép formájú bunkerekre.
8. A játékosokat figyelmeztetjük, hogy játék közben ne említsenek egyéb pályákat (amelyeken már játszottak vagy ezzel egyidejűleg játszanak), a jelenleg játszandó pálya tulajdonosának.
Ismertek elkeseredett pályatulajdonosok, akik ezen okból a játékos felszerelését megrongálták.
9. Bátorítjuk a játékosokat, hogy minden eshetőségre legyen náluk
megfelelő esőruházat.
10. A játékosoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy játékuk
tökéletesen tervezett, különösen amikor egy pályán először játszanak.
Ismertek játékosok, akik felháborodtak amikor fölfedezték, hogy más is játszik azon a pályán, amelyet ok privát pályának hittek.
11. A játékosoknak nem szabad feltételezniük, hogy egy pálya állandóan játszható.
Néhány játékos megszégyenülhet, amikor rájön, hogy a pálya
ideiglenesen javítás alatt áll.
A játékosoktól elvárt dolog, hogy ez esetben rendkívül taktikásak legyenek.
Haladóbb játékosok ilyenkor alternatív lehetőségeket találnak a játékra.
12. Javasoljuk a játékosoknak, hogy kérjenek engedélyt a pálya
tulajdonosától, mielőtt megjátsszák a hátsó kilencest.
13. Általában a lassú játék javasolt, de a játékosoknak fel kell
készülniük a sebesség fokozására, ha időlegesen is, a pálya tulajdonosának kérésére.
14. Csodálatos teljesítménynek számít – ha az idő engedi – ha a
játékos többször meg tud játszani egy lyukat egy meccs alatt.
15. A pálya tulajdonosa az egyetlen bírája annak, hogy ki a legjobb játékos.
Tanácsoljuk a játékosoknak, hogy kétszer is gondolják meg mielőtt állandó tagságot váltanak egy pályára.
Plusz elvárásokat emelhet a pálya tulajdonosa és a szabályok is változtatás tárgyát képezhetik.
Ennek okán sok játékos jobban szeret több különböző pályán játszani.
2012. Október 29. | Kategória: Videó
Élőben nézheted a Sandy hurrikánt :(
Magyar idő szerint éjjel 1-kor éri el a hurrikán a keleti partvidéket.
http://www.youtube.com/watch?v=yXMU2qwCVag
2012. Október 16. | Kategória: Mondás, idézet
Elgondolkodtató . . .
A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján a napi halászatból és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik.
A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
– Mivel tölti az idejét? – kérdezi a szakember.
– Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel.
Amikor nagy a forróság, lepihenünk.
Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit – feleli a halász.
A piackutató itt közbevág, és ezt mondja:
– Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél.
Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló halászflottára.
– És azután? – kérdezi a halász.
– Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet.
Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.
– Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? – érdeklődik a halász.
– Úgy 15-20 év alatt – válaszolja a piackutató.
– És azután? – folytatja a kérdezősködést a halász.
– Ekkor kezd érdekessé válni az élet – magyarázza a szakember. – Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távol eső faluba költözhetne.
– És azután mi lenne? – kérdezi a halász.
– Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit.
2012. Október 05. | Kategória: Mondás, idézet
Pokol
Egyetemi záróvizsga extra kérdése
Záróvizsgán tették föl ezt a kérdést kémia szakon a Maynooth egyetemen.(Kildare grófság, Irország).
Az egyik diák válasza olyan mélyenszántó volt, hogy a professzor
közzétette az interneten kollégái számára, de mi is szórakozhatunk
rajta.
Extra kérdés:
Vajon a pokol exotherm (leadja a hőt), vagy endotherm-e (fölveszi a hőt)?
A legtöbben a Boyle-törvényt vették alapul, azaz hogy a gáz táguláskor
lehűl, nyomás alatt viszont növekszik.
Az egyik diák azonban a következő gondolatmenetet írta le:
Először is meg kell állapítani, hogy a pokol tömege változik-e az idő folyamán.
Ehhez a pokolba vándorló, valamint a poklot elhagyó lelkek
számának ismerete kell.
Úgy vélem, bizonyosra vehető, hogy aki a pokolba kerül, onnan már soha
ki nem jut.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, hányan jutnak a pokolba, a különböző
vallásokat kell alapul venni. A legtöbb mai vallás szerint mindenki a pokolba jut, aki nem az adott vallás követője.
Minthogy több ilyen vallás létezik, abból indulhatunk ki, hogy mindenki a pokolra jut.
A világ népességének növekedése arra enged következtetni, hogy a
pokolra jutók száma exponenciálisan növekszik.
Ezek után a pokol térfogatát kell megvizsgálnunk. A Boyle-törvény
értelmében a pokol térfogatának a pokolra jutó lelkek számával
arányosan kell növekednie, hogy a hőmérséklet és a nyomás állandó
maradjon. Ekkor két lehetőség van:
1. Ha a pokol lassabban tágul, mint amilyen iramban érkeznek a lelkek,
akkor a hőmérséklet és a nyomás addig emelkedik, míg a pokol szét nem robban.
2. Ha a pokol gyorsabban tágul, mint amilyen ütemben a lelkek
érkeznek, akkor a hőmérséklet és a nyomás csökken, míg a pokol be nem
fagy.
Melyik a helyes megoldás?
Figyelembe véve évfolyamtársam, Sandra jövendölését, miszerint
“hamarabb befagy a pokol, mintsem, hogy lefeküdjek veled”, valamint
azt a tényt, hogy tegnap mégiscsak lefeküdtünk, csak a második eshetőség jöhet számításba.
Ennélfogva meggyőződésem, hogy a pokol endotherm és ráadásul már be is fagyott.
Ebből következik még, hogy ha a pokol befagyott, akkor több lelket nem fogadhat be, hiszen nincs már tüze.
Sőt, ebből az is következik, hogy már csak a mennyekbe juthatunk, ami
egyrészt Isten létezését bizonyítja, másrészt arra is magyarázatot ad, miért kiáltotta tegnap este Sandra annyiszor:
‘Óh, Istenem!’
U.i.: Csak ez a diák kapott kitűnőt…
Read more: http://www.napiszar.hu/Search?post=zh#ixzz2DQmTfA2C
jaj elrontottam szory a vége a lényeg:)sajnos törölni nemtudom a hszt