A lap rámutat, hogy a magyar nép eredete több mint száz éve állandó viták tárgya, és írott források hiányában a történettudománynak sokáig a nyelvészek és a régészek következtetéseire kellett hagyatkoznia. Az esetlegességeket újabb tudományágak bevonásával próbálták kiküszöbölni: a 20. század derekán a történeti embertannal, később a vércsoportvizsgálatokkal, majd az immunológiával. Az utóbbi két évtizedben az archeogenetika is beszállt; e kutatások summázatát mutatja be az a vándorkiállítás, amely a múlt héten nyílt meg (újra) a Természettudományi Múzeumban.
Béres Judit genetikus mai népességből vett mintái azt jelzik, hogy a magyarság genetikailag kevert populáció, teljesen hasonló a környező népekhez. A genetikai kronológia szerint a ma élő magyar férfinépesség háromnegyede olyanok utóda, akik már 30-40 ezer éve Európában élnek.
Más úton járt az az archeogenetikai vizsgálat, amely a honfoglalás-kori populáció genetikai állományát térképezte fel – a régészek által megjelölt sírok alapján –, és ezt vetette össze a ma élő magyar és székely népességből vett mintákkal. Ebből kiderül, hogy a ma élőktől vett minták a jelenkori európai népességekre jellemző genetikai képet mutatnak, míg a honfoglalás kori populációnál jóval több ázsiai típusú elemet találtak – ám igen meglepő eloszlásban. A kutatók meglepetésére csak a gazdagabb, “klasszikus honfoglaló”-sírokból származó minták mutattak genetikai rokonságot az ázsiai populációval, a szegényebb sírokban talált leletek a jelenlegi népességhez hasonlóak.
Mivel a klasszikus honfoglalók gyakorlatilag nem hagytak genetikai nyomot, azt feltételezik, hogy meglehetősen kevesen voltak, amikor a Kárpát-medencét elfoglalták – ennek ellenére igen erős kulturális és nyelvi hagyományt teremtettek meg. A cikk szerzője szerint érdekes lenne megvizsgálni az Árpád-kori népesség sírjait is, mert akkor kiderülhetne, hogy a honfoglalókra utaló genetikai jelek száma az azóta eltelt bő egy évezred alatt csökkent-e le ennyire, vagy ez már a középkorban megtörtént.
A teljes cikket elolvashatjátok a HVG-ben.
Illusztráció: HVG/Marabu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Beres Judit es a HVG szerint en akkor egy nemletezo szemely vagyok. A regi csaladi fenykepekrol azsiai jellegu arcok tukrozodnek. Torokorszag a kedvenc helyem, mert helybelinek kepzelnek es nem basztatnak allandoan. Pesten tobszor voltam ‘Arab’, de titulaltak mar zsidonak es egyszer ciganynak is. Csaladom Magyar es apam ferfiaga utan Nemet szarmazasu. Bennem a keleti vonas erosebb mint apamban. En Torokos kinezetu vagyok, o meg inkabb Nemet. Gondolkodasunk is elut. O a szokasos Pesti, en keleties es nagyon Magyar. Akinek ez nem tetszik az mielobb verezzen el. Amugy kanadaban elek es a fiam mar itt szuletett. Anyja spanyol no de fiam mongolredos szemei dednagymamamra emlekeztetnek. Nyilvan nem a spanyol verbol jott az azsiai beutes de ezt a HVG es a Beres Judit szepen kimagyarazna. Most keszulok a teljes DNA vizsgalasra. Kicsit draga de bizonyiteknak jo. Vegre lesz papirom ami letemet igazolja. Koszonom Magyarorszag te draga:) Egynap visszaterek es ti gazok a szolgaim lesztek a masvilagon.
A “honfoglalók” vegyes népesség voltak, először is volt egy köznép azok a kultúrák akik megtelepedtek a Medencében a különböző korokban. Ők túlnyomóan az európai géneket hordozták és a ma élők ősei. A hazatérők pedig nem ázsiai vagy urali géneket hordoztak, ahogy beállítják, hanem egy Észak-Mezopotám szabír, kaukázusi alán, egy pontuszi köznépi szkíta, egy közép és egy Belső-ázsiai köznépi résszel. hasonlóan a mai Irán népességéhez. Ez nem azt jelenti hogy iráni nép voltunk, hanem azt, hogy hasonló alkotóelemekből épültünk fel. Ha őshazát kell megnevezni akkor az a Medence, hiszen itt álltunk össze magyarrá! Az alkotóelemeinknek persze külön külön más őshazája volt, ahonnan a génjei származnak. Az urali vagy türk eredeztetés hamis, hiszen mi ősnyelven beszélünk 68%-ban. Történeti adatok szerint a legrégebbi nép a szkíta, tehát egyértelmű , hogy ehhez kell ragaszkodnunk! A ragozós ősnyelv a kőkorban a Medence, Balkán, Pontusz, Észak-Mezopotámia, Anatolia régióban helyezkedett el, innen tágult Irán és Ázsia felé valamint az Ural, Szibéria irányába.
Az ilyen ősmagyarokat fasisztázó provokátoroknak, pedig ne adjatok hitelt. nekik az a dolguk , hogy eltereljék az eredeti témáról a figyelmet és egy náci-zsidó fröcsögésbe csapjon át a nép. A legjobb módszer a semmibe vételük. Elolvasod a nick nevét, de a kommentjét nem. Idővel megunja és elkotródik abba a sötét tartományba ahonnan idejött.
[…] vélemény is előkerül most a HVG-ből, hogy “„ősapáink” olyan kevesen voltak, hogy nem hagytak genetikai nyomot a mai magyar […]