Nyitásként íme egy részlet Papp András és Térey János Kazamaták című tragédiájából:
“Tilinkó (a tér felé mutat): A pincéjükben, most derült ki, börtönt építettek. Annyi folyosója van, mint egy valódi rókalyuknak, de úgy képzeld el, hogy négy-öt emelet mélységben, lent a tér alatt… Valóságos labirintus. Bunkerek meg alagutak, öregem, dugig tömve olyan emberekkel, akiket ti évek óta halottnak hisztek.
Kacsa: Mese.
Meszena (élvezi a fokozást): Nem mese az, gyermek. Van ott egy sósavval teli kád, azt úgy hívják, hogy fürdő. Abba ültetik a szabadságharcosokat, ha nem vallanak… És van egy hatalmas húsdarálójuk, abban tűnnek el a foglyok, hogyha vége a dalnak… Onnan indul a csatorna, amelyik a Dunába torkollik, abban csordogál az emberpép.
Szigeti: Mi erre a bizonyíték, ha meg nem sértem, mester?
Meszena (találékony): A horgászok szerint a torkolatnál a legjobb a fogás.
Szigeti: Ez a tér icipicit messze van a Dunától…
Meszena: Megoldják.
Bakator: A szomszéd házak lakói panaszkodnak: nem tudnak aludni, még a másodikon is hallani a sikoltozást, az óbégatást.
Tilinkó: Nemsokára a kékek fognak óbégatni odabent.”
Mi történt a Köztársaság téren 56 októberében?
Legendavadászat című könyvünkben Litván György, Tulipán Anna és Gosztonyi Péter történészek munkái alapján mi is megpróbáltuk rekonstruálni a Köztársaság téren történteket. A pártszékház 1956. október harmincadikai ostroma a délelőtti órákban kezdődött. Az ÁVH-sok az épületből remekül ráláttak a térre, lőttek a felkelőkre, járművekre, még a sebesülteket menteni próbáló vöröskeresztesekre is.
Az egyenlőtlen küzdelmet végül a székház felmentésére küldött tankok döntötték el – a felkelők javára. Hogy miért történt, hogy a páncélosok az épületet vették tűz alá (valójában ennek felszabadítására vezényelték ki őket), máig tisztázatlan.
“Pócs: Csak egy kérdés. Gondoskodtatok menekülési útvonalról?
Surányi: Ühüm. Itt, a színpad mögött van egy csigalépcső.
Pócs: Ahonnan a pincébe lehet lejutni, az, ugye jól mondom?
Surányi: Ja-ja-ja, onnan meg a hátsó udvarba.
Pócs: Emelet magas fal választja el a szomszéd udvartól.
Surányi A fal mellé létrát állíttattam.
Pócs: De hát onnan is lőnek, az ég szerelmére.
Kis szünet
És a vészátjárók a pincében?
Surányi: Passz.
Pócs: És ha ezek megszorongatnak minket, akkor mi lesz?
Surányi: Nem tudom.
Pócs: Nem tudod. Volt itt valami háború, nem? Ha háború volt, légó is volt, ha légó volt, légópince is volt, és ha volt, akkor van is, mert a ház egyelőre még áll, és a pincében ott vannak az átjárók a Rákóczi úti házak felé, az ég áldjon meg.
Surányi: Azokat, úgy tudom, befalazták.
Pócs: Surányi, nem azért mondom, de egy délelőtt alatt kibonthattátok volna az összes összeköttetést… Gyerkőcök, zöldfülűek. Ez lett volna a reggeli torna. Honnan is jutott volna eszedbe? Hány éves vagy te?
Surányi: Huszonhárom.
Pócs: És szeretnél még egyszer ennyit élni? Hát akkor? Jó nagy barom vagy… Meg az egész díszes ÁVH-s bagázs. A diverzánsokat nyakon csípni, abban nagyok voltatok… A Római-parton hajkurászni a csajokat, az igen, az megy, de hogy mi a harcászat, arról halvány fogalmatok sincs.(…)
Pócs (lecsillapodva): Mennyi időbe kerül, míg áttöreted a falat, hm?
Surányi: A mieink szorgalmas fiúk. De minek fáradjanak fölöslegesen, amikor pont az a hír járja a téren, hogy titkos kazamaták vannak alattunk?… Ugyan, árulja már el, főnököm, miért nem azokon keresztül menekülünk?
Pócs: Áruld el te, a hírek szerint ti üzemeltetitek a céget.
Surányi: Micsoda rossz vicc ez. Hagyjuk magunkat legyilkolni, amikor ott van az a prímán kiépített egérút.
Pócs: Nem, fiam, az a vicc, hogy nincs ott az egérút.”
Amikor az ÁVH-s védők maroknyi csoportját az épületből kivezették, odakint elszabadult a pokol. Falnak állítottak és kivégeztek csaknem tíz embert, másokat ütlegeltek, felakasztottak, hullákat gyaláztak meg. Az ostrom előtt a székházban százötven ember tartózkodott, harminc-negyven védő elő is került. A többiek – Gosztonyi Péter hadtörténész szerint – civilként kisétáltak a környező házakból az utcára és hazamentek. Vagy hátsó udvarról hátsó udvarra mászva érték el a Rákóczi úti házakat, és onnan távoztak.
Valaki vagy valakik azonban bedobták a Köztársaság téren még az esti órákig ott tartózkodó tömeg közé a „hírt”: az ávósok elbújtak, a pártházból titkos alagút vezet a Köztársaság tér alatti bunkerba.
Akkoriban még élt a közkeletű mese az emberek fejében, hogyan másztak elő a föld mélyéből a német katonák Kőbányán, akkoriban kezdődött a metró építése, és persze a kommunista államhatalomról is minden démonit el tudott képzelni a feldühödött tömeg. Mindebből a masszából keletkezhetett, hogy az ÁVH-sok az előző napok során túszul ejtett foglyaikkal ott rejtőzködnek a tér alatt. (Ezzel szemben Rainer M. János, az 1956-os Intézet igazgatója szerint a szóbeszéd a bunkerről és az oda zárt fiatal felkelőkről már napokkal előbb megjelent a téren, sőt talán ez volt a csata elsődleges kiváltó oka.)
Hatalmas ásatások kezdődtek a téren
Eleinte csak kéziszerszámokkal, később még napokig erőgépekkel túrták a tér különböző pontjait. Egyes gödrökkel tíz méter mélyre is hatoltak, de semmit nem találtak. A tömeg ragaszkodott a tévképzethez: jól esett a szimbolikus ellenségre a mélybe rejtőző, remegő férgekként gondolni. Mindez – amellett, hogy megőrültek érte a nyugati tudósítók és főleg fotóriporterek – arra is jó volt, hogy útjára indítson egy legendát. Eleinte csak afféle patkánylyukról, menekülési útvonalról beszéltek, későbbi értelmezések szerint azonban a kazamatákban sötét dolgok (kínzások, vallatások, gyilkosságok is talán) is folytak.
Gosztonyi Péter Papp László építészmérnöktől kapott leveléből megtudhatjuk: a mérnök a tervezőket személyesen ismerte. „A forradalom alatt felkerestek a titkos alagutak miatt. Sem a tervek, sem a tervező és a statikus nem tudtak semmi ilyesmiről, pedig más esetben (például Rákosi villájánál), ha nem is mi terveztük a földalatti részt, de megkaptuk a Belügyminisztériumból a kijárataik helyét.” Azaz a tervezőknek sincs tudomása a bunkerekről.
De a józan észnek is ellentmondana egy kijárat nélküli odú telepítése. Hiszen, ha akkora a vész, hogy a pártállam egyik központját támadják, joggal feltételezhetjük: a vezetők nem elbújni, hanem elmenekülni akarnak. Ha pedig a titkos megsemmisítő börtönökre gondolunk, még ha szükségesnek látszott is volna a létrehozása, miért pont egy irodai munkákra berendezkedett pártszékházban építették volna ki a második „Andrássy 60.”-at? De talán a legmeggyőzőbb bizonyíték: az 1956 óta eltelt ötven évben – beleértve a rendszerváltozás utáni időket is – nem találtak bunkert a Köztársaság tér alatt.
“Továbbra is sötét. Ütemes kopácsolás hangja a mélyből, mintha egy föld alatti akna betonfalán koppanna meg a csákányok vasa
Hang 1 (Nikkel): Csak egyszer, egyetlen ponton nyissuk meg a labirintust, akkor már könnyebb az egész tekervényt felgöngyölíteni.
Hang 2 (Mérő): De mi van, hogyha nincsen labirintus?…
Hang 1: Akkor nagyon megszívtuk, akkor nagyon-nagyon megszívtuk… De ki miatt szívtuk meg? Ki találta ki ezt az egész sületlenséget?
Hang 2: A sikernek sok apja van, a kudarc pedig árva.
Hang 1: Oké, tegyük föl, hogy magának van igaza, és semmiféle titkos pince nincsen… Az egész történet fantazmagória. Fontos volna, hogy lezárjuk az ügyet, de hogyan csináljuk ezt úgy, hogy ne kompromittáljuk magunkat?
Hang 2: Pofonegyszerű. Először is odaviszi az embereket az első gödörhöz, aztán a másodikhoz, aztán az ikszedikhez. Ott bebizonyítja, hogy semmiféle hangot nem lehet hallani. Ugyanezt végigcsinálja az újságírókkal, akik szépen megírják, hogy az égvilágon semmiféle alagút nincs. Érthető vagyok?
Hang 1: Az ötlet nem rossz, de sajnos hasznavehetetlen. Akkora a hisztéria, hogy a saját szemüknek se hinnének. Nekünk presztízskérdés, hogy legyenek kazamaták… Ez az ügy már régen túlnőtt az ország határain. Muszáj fúrni tovább. (…)”
A tragédia teljes szövege elérhető a Holmi oldalán.
További képek a Köztársaság téri ásatásokról.
Fotó: fortepan.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Hi
Hát ez a bejegyzés arra enged következtetni hogy nem voltak kazamaták. Ez számomra mindigis egy izgalmas történet volt és amit csak lehetett átolvastam a történtekről.
A tények:
– Az 50es évek elején épitgették a 2es metrót, ami a köztársaság tér közvetlen szomszédságában vonul el.
– A pártszékháztól nem messze ÁVH-s épületek helyezkedtek el a Csokonai utcában. A pártszékháznál egy rendőrépület is volt.
– Az akkoriban épitett épületeknél kötelező volt óvóhelyet épiteni. A pártszékház esetén valószinű hogy atombiztosat kellett épiteni.
– Rákosi Mátyásnak egy metró technikával épitett bunkerje volt amely összeköttetésben állt a metró alagúttal. Ez nem azonos a köztársaság térivel de a technika amivel kivitelezhető volt az objektum megépitése létezett.
– A köztársaság téren az 50-es évek elején épitkeztek. A tér másik oldalán lévő erkel szinházat is ekkor modositották
– 1956-ban nagy tömegek keresték a kazamatákat de nem találták meg. Rengeteg ember állitja ma is hogy ütemes kopogást, jelzéseket hallottak a mélyből.
– 1957-ben villanyszerelőket és más technikai személyzetet küldtek a mélybe
– A pártszékház első emeletéről kiindulva egy 2m falvastagságú hatalmas vasbeton henger indult a mélybe. Az egyik bejáratát valamikor 56 után befalazták. A másik bejárata megmaradt és az egy szabványos óvóhelyre vezet le. A henger lejárataitól nem messze ölték meg a pártszékházban tartózkodó legmagasabb rangú ávh-st 56ban.
– 1959-60-ban megint hozzányultak az Erkel szinházhoz
– a tér közepére 56 után felhuztak egy ormótlan emlékmüvet. Később bebizonyosodott hogy az emlékmű talapzata üreges. Alatta feltöltött föld volt található
– 1993-ban méréseket végeztek amely kimutatta hogy a tér alatt T alakban anomália található vagyis nem a talajjal egyenlő sürüségű dolog van odalent
– ferde furásokat végeztek az emlékműnél amely 11 méter mélységben elakadt valami tömör anyagon. A gyémánt furofej kopása alapján vas vagy vasbeton volt a ludas
– 2006-ban az MSZP eladta a pártszékházat pártközeli cégnek
-A pártszékház eladási szerződésnének legsarkalatosabb pontja a mélygarázs volt
– 2007-ben bezárták az Erkel szinházat és bontásra itélték annak ellenére hogy az épületnek sem külsőleg sem belsőleg nagyobb baja nem volt
– A metró épitése közben semmit nem lehet hallani arrol hogy találtak e valamit a köztársaság téren
tanuk elmondásai alapján feltételezések:
– A metró épitésénél dolgozók szerint volt egy másik épitő csoport megbizható bányászokból akik egy másik alagúton dolgoztak. Egy idő után ennek a csoportnak az alagutját befalazták
– Több ávh-s katona állitotta hogy a Csokonai utcából alagutakon át el lehetett jutni a köztársaság térre és sok épület állt egymással összeköttetésben a föld alatt
– Több ávh-s katona állitotta hogy járt lent a köztársaság tér alatt (egyesek egymásnak ellentmondón nyilatkozatokat adtak a lemenetel helyét illetően
– Szemtanuk tucatjai állitották hogy a Csokonai utcában rabok tömegét vitték be teherautókról az épületbe de kijönni soha senkit nem láttak
– több egykori fogoly állitotta hogy valahonnan a Csokonai utcából levitték de később mikor kiszabadult teljesen máshol hozták fel
– Van olyan fogoly állitás is hogy egy autóval (lift segitségével) vitték le a Csokonai utcában a föld alá. Itt teljesen jól kiépitett földalatti rendszert látott cellákkal, helységekkel.
– Feltételezés szerint 56-ban azért nem találták meg a lejáratokat mert 1. a pártházban nem az első emeleten hanem a pincében és a földszinten illetve a liftnél keresték a lejáratot. 2. A téren lévő (valoszinüleg) szellőzőáratra hordták véletlenül a kitermelt földet 3. az erkel szinházban sem keresték
-Szemtanu látott 1957-ben egy dolgozo csoportot akik egy felismerhetetlen rabruhás hullát huztak elő valahonnan a csatornából
– Szemtanú állitotta hogy 1957-ben volt lent villanyt szerelni a tér alatt. Lövésnyomokat, vért látott illetve fűrészporral volt felszorva minden
– Több egykori bentlévő párttag egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott mind az eseményekről mind a bent tartózkodók összetételéről. Többeknél felmerül hogy betanitottak nekik egy hivatalos szöveget.
Saját következtetésem: Voltak kazamaták
a metró épitése alatt hozták létre ugyanazzal az épitési eljárással. Saját megérzésem szerint a metróból a Csokonai utcán elindulva majd bekanyarodva a köztársaság térre vezetett a nyomvonala.56ban szerencsétlenül nem találták meg majd 57től több részletben eltüntették a nyomokat. Előbb a holttesteket takaritották el majd a lejáratokat töltötték fel/falazták be/alakitották át. A mostani metroépités kapcsán valoszinüleg nem fog kiderülni semmi
http://szentkoronaradio.com/publicisztika/2010_04_21_a-koztarsasag-teri-pincebortonok-titkai-i-ii-resz-egyben-kotelezo-irodalom
Több ezer tanú nem tévedhet, és nem is tévedett. A pártház óvóhelye volt a halálos csapdává, “pincebörtönné” vált keresett objektum, melyet – az akkori szabályok alapján – ú.n. romhatáron kívülre építettek. A vészkijárat a tér közepén volt, ott ahová később az emlékművet helyezték. A pártházból az emeletről lehetett lemenni – nem a pincéből.
Állítólag a rendező készül a 3. részre.
Több ezer tanú nem tévedhet? Dehogy nem. Sőt éppen, hogy több ezer tanú tévedhet a leginkább. Egy-egy magányos tanú még képes lehet a kételkedésre, vagy mások kételkedhetnek bennük. Ha ezrével vannak, akkor a kételkedést elnyomja a csoport. Az ember társas lény, normálisan csoportban él, az autonóm, szabad akarattal bíró személyiség egy baromság. Mondok pár példát:
– Salemi boszorkányperek: gyerekes vádaskodással indult, a végén már Bostonban is a boszorkányok után koslatott a tömeg.
– Jim Jonest is ezres tömeg követte az őrületbe, majd a tömeges öngyilkosságba. Valószínűleg az utolsó percig hittek Jones szavaiban, a közelgő atomháborúban, a rájuk támadó katonákról szóló mesében.
– Manapság a média nyomul be a társas kapcsolatok helyére. Tavaly Tbilisziben ezrek hitték el, hogy orosz tankok támadták meg a várost. Sokan pánikba estek, rosszul lettek, szívrohamot kaptak. Pedig semmiféle megszállás nem volt, csak az egyik tévécsatorna sugárzott egy fél órás fiktív összeállítást.
Attól még egyáltalán nem biztos, hogy valami létezett, pusztán csak azért mert több ezren hisznek benne. Az állítólagos szemtanúk is megkérdőjelezhetők, hiszen senki nem vette a fáradtságot arra, hogy a ellenőrizze a beszámolók valóságtartalmát. Erre vannak módszerek, de az, hogy többen azonosat állítanak nem hitelesíti az elbeszélést, hiszen a tanúk egyformán ismerik a legendát, akár egymás beszámolóit is.
[…] A Köztársaság téri kazamaták legendája Megosztások: , function iwiwshare_click() […]
Anonymus:
Vagy ha pl. a West Balkán tragédia eseményeit nézzük, ott rengetegen állították, h látták h megkéselték az áldozatokat, ill .h látta a szúrás nyomát rajtuk. Azóta pedig már kiderült, h ha volt is késelés az áldozatokat biztosan nem késelték meg, nem volt szúrt seb stb. Viszont többen kiáltották, h késelés történt, ilyen meg azért senki sem kiabál csak úgy magától. Valszeg tényleg volt késelés vagy legalábbis ha nem is használták a kést azért előkerült és fenyegetőztek vele, pánik tört ki és a többit már tudjuk. Mégis sokan mondták, h látták a szúrásnyomot, tele volt ezzel a Facebook meg a Twitter is.
A kazamata nem megfelelő kifejezés: az egri várban voltak kazamaták, a tér alatt óvóhely illetve annak kijárata volt – pont ott, ahol az emlékmű állt. Amikor naiv módon 1956-ban ásni kezdtek, a rejtett kijáratra hordták a földet. Fentről nem is lehetett volna megtalálni a bunkert, mert 7-8 méteren jön a talajvíz.
Imádom, ahogy történészeink még ma is a Hollós-Korvin féle hazugságokat mantrázzák.
Az emlékmű valóban üreges talapzattal készült, fateromék abban bújócskáztak mikróba korukban.
A cikkben számomra nem egyértelmű összefüggésben megemlítik a kőbányai alagút rendszert. Na az tényleg létezik és HATALMAS!!!! Nem hogy pár katona de egy egész hadosztály vígan elmasírozgathatott benne. Persze nagy részét berobbantották és lebetonozták, de még mindig impozáns méretekkel bír. Ez nem azt jelenti, hogy előmásztak onnan a németek, de a lehetőség mindenesetre megvolt rá. Nagyon régen nem jártam arra, de ezen a koordináták (47.485976,19.139267) környékén jó nagy gödrök voltak a gödrök meg alagutak keresztmetszetét engedték láttatni.
A sztori, a magyar burzsoázia mártiriuámához tartozik. A FIDESZ kormány hivatalosan is beemelte a kánonba – a kormány saját webszájtján:
http://kommunizmusaldozatai.kormany.hu/andrassy-ut-60
Ez a legenda a hajdani proletár diktatúra embertelenségét és démoni aljasságát hivatott igazolni és egyáltalán nem biztos, hogy holnap is lehet vitatkozni a valóságtartalmán. Komoly törekvések történnek ugyanis annak irányába, hogy a “kommunizmus bűneinek tagadása” büntetőjogi eszközökkel üldözhető legyen. Tehát ez nem is igazán legenda, inkább a burzsoá (vagy ha úgy jobban tetszik: POLGÁRI) hatalom ideológiája, hitvallása.
Ezért aztán csak hitvita keretében lehet róla beszélni.
[…] munkái alapján mi is megpróbáltuk rekonstruálni a Köztársaság téren történteket. Röviden megismételve az ott leírtakat: a pártszék ostroma után hatalmas ásatások kezdődtek a Köztársaság téren, a tér alatt […]
személyesen beszéltem azzal ávós épitész mérnőkkel,aki 1957-ben a felujitást vezette.a börtön ott van!
Az én keresztapám fiának haverja ma is ott lakik!