Az AFP hírügynökség magyarul csupán néhány szakoldalon – köztük a Múlt-kor portálon – megjelent híre szerint a helyszínen vizsgálódó régészek semmilyen bizonyítékot nem találtak e kegyetlen bánásmódra. Ötéves kutatásuk során ugyanis csak 18-35 év közötti felnőttek – valószínűleg árulók, foglyok, bűnözők – maradványait azonosították, újszülöttektől származó csontot nem találtak. A kutatók ezért úgy vélik, a rituális gyermekgyilkosságok helyett a környező falvakba vihették a sérültnek vélt gyerekeket.
A kutatásról Teodorosz Pitsziosz, az athéni orvostudományi intézet antropológusa adott hírt a sajtónak, aki emellett az antropológiai múzeum kurátora és a görög antropológiai társaság elnöke, publikációs listáját itt találjátok. Egy német szakportálon a kutató néhány fényképét is publikálták, többek között az alábbi fotót.
(Köszönet attaknak és Verusnak)
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Én anno egy töris portálon azt olvastam, hogy Spártában minden újszülöttet be kellett mutatni (azt hiszem) a vének tanácsának, ahol ha a gyermeket gyengének ítélték, kirakták a taigetoszra, majd pár nap múlva visszamentek, s ha a baba még élt, akkor mégis elég erősnek bizonyult, s visszavitték.
Amúgy gimiben én is ezt a verziót tanultam, viszont általánosban még szó volt, az esetleges ledobálásról is.
Tasnádi István: Taigetosz Csecsemőotthon. olvassátok el
sziasztok sefitetek nekem keresek egy ojan képet ahol megmutatják hogy milyen volt spárta ha tuttok valamit szoljatok
köszii
sziasztok…
ha valaki tud valamit Spártrárolakkór írja ki azüzenőfalra köszi
ha valaki nem tud semmit Spártáról, akkor ezt ne írja ki az üzenőfalra! köszi.
Már írtam 10 éve, hogy én még a ledobálósat tanultam. Meg, hogy mennyire kegyetletlenek voltak ezek a spártaiak, hogy a vének tanácsa döntötte el, hogy ki maradhat és kit kell ledobni a hegyről, mert mindennél fontosabb az utánpótlás.
Mostanában meg azt emlegetik, hogy bizony az ókori görög államok közül pont Spárta volt a leghumánusabb: mert máshol az apa minden ok nélkül kitehette/megölhette a gyereket (legfeljebb annyit kellett kijelentenie, hogy nem ismeri el sajátjának), Spártában meg egy fajta “ab-bizottság” döntött helyette, vagyis pont, hogy korlátozta az apa jogait.
Más, ókori Róma:
A korai köztársaság: az apa (pater familiaris) teljhatalmú, gyereket megölhette, ha így tartotta kedve. A köztársaság vége felé: sérült, beteg gyereket ölhette meg. Császárkor: ezt sem tehette meg. (Ha jól emlékszem valahogy így fejlődött a törvény)