Először lássuk a sztorit:
A Cambridge Egyetemen történt az alábbi eset: A vizsgán egyszer csak felpattant egy ifjú hallgató és arra kérte a vizsgáztatót, hogy hozzon neki sört és kalácsot. Ekkor a következő párbeszéd hangzott el:
Vizsgáztató: Tessék? Mit mondott?
Hallgató: Uram, arra kértem, hogy hozzon nekem kalácsot és sört.
Vizsgáztató: Sajnálom, de nem hozok.
Hallgató: Uram, engem ez nagyon felháborít. Kérem és elvárom, hogy hozzon nekem kalácsot és sört!Ezen a ponton aztán a hallgató elővett egy másolatot a Cambridge-i Egyetem törvénykönyvének egy 400 éves törvénycikkelyéről. A törvény latinul íródott, és mivel még nem helyezték hatályon kívül, ezért érvényes is volt, és kimondta (durva fordításban): “A vizsgázó urak kérhetnek és megkövetelhetnek sört és kalácsot a vizsga ideje alatt.”
A vizsgabizottság úgy ítélte, hogy egy kóla és egy hamburger elfogadható a sör és kalács modern megfelelőjének, így a hallgató önfeledten szürcsölhetett a vizsgatételek kidolgozása közben.
Azonban a szemfüles hallgató nem örülhetett sokáig sikerének: három hét múlva, a következő vizsgáján 5 font büntetést kellett fizetnie, mert nem hordott kardot a vizsga ideje alatt.
A Snopes.com szerint az Amerikában az 1950-es évek közepe óta cirkuláló, az interneten 1993-ban felbukkant történetnek több változata ismert. A mulatságos eset többnyire a Cambridge-en vagy az Oxfordon történik meg. A szemfüles diák néha egy üveg bort kér, büntetését – esetenként rögtön furcsa kérését követően, néha hetekkel később – pedig más verziókban azért kapja, mert nem visel ezüstcsattos cipőt.
Hasonló történetre bukkantam Bisztray Gyula Jókedvű magyar tudósok című anekdotagyűjteményében is. Az alapsztori főbb elemei ugyanazok. Az egyszerű diák – a rég elfeledett iskolai szabályzatokat jobban ismerve, mint a vizsgaanyagot – megpróbál túljárni tanára eszén, de a végén ő jár pórul. A főszereplő Beöthy Zsolt XIX. századi irodalomtörténész, akiről Bisztray szerint azt mesélték a hallgatók, hogy „a tanári vizsgálat eredménye attól függött, hogy a reggeli szivarja hogyan szelelt”:
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!Beöthy egy nap ezt a tételt adta fel a vizsgáztatott diáknak: „Beszéljen Arany balladáiról!” A jelölt hallgatott, és tanára további sürgetésére sem szólalt meg. Néhány perces faggatás után Beöthy felháborodottan kiáltott fel: „Be van fejezve a vizsgálat. Tessék távozni!”. A makacs jelölt azonban ekkor megszólalt: „Kérem, a szabályzat szerint a vizsgálat fél óráig tart, tehát nekem jogom van további kérdésekhez!” Beöthy, mérgét visszafojtva, csak ennyit mondott: „Ám legyen. Nekem azonban jogom van azt kérdezni, amit akarok. Beszéljen Arany balladáiról!” Hallgatás. „Beszéljen Arany balladáiról!” Megint hallgatás. „Beszéljen Arany balladáiról…”
matek tanárom mesélte az esetet…egyetem, huzós tantárgy, nem kötelező a bejárás, zh előtti órán 5 tanuló van jelen…tanár a kevés hallgatóra való tekintettel, ecseteli, hogy elégé unalmas a tananyag, arra hajtott, hogy a diákok elmenjenek és ne kelljen megtartania az órát.egy diák kimegy, egy órával később a szokásos 15 perces szünet , előtte a tanár bepróbálkozik, hogy az óra második fele még unalmasabb lesz, következményképp -2 hallgató… amikor visszajött a szünetről a bennt maradóknak leadta a zh kérdéssorát és megoldását…mondani sem kell a jól megszedte magát a két diák!:)
ugyanerről a tanárról tudni kell, hogy a vizsga előtt cirka 150 embert szórt ki, az első vizsgát 100 főből, kb 30nak sikerült teljesiteni.
további sztorik a fórumon is!
http://www.urbanlegends.hu/forum/?forumaction=showposts&forum=2&thread=25&start=0
[…] A vizsgáztató nemes bosszúja — Urban Legends – legendák, átverések, tévhitek Arhívum vizsgasztorik (tags: urban_legends urban legends vizsgazo vizsgaztato funny) […]
Én 99-től 2008-ig jártam a GAMFra, kisebb megszakításokkal. Az itt felsorolt sztoriknak nagy része igaz. A BMWs az tuti nem. De a többi az igen. Nagyon jó volt a kapcsolatom a tanárokkal meg a vezetéssel is. A 2mm-es papír levágás az igaz, tutira.
Ja, persze két oklevelet szereztem, szal nem 9 év alatt lehet elvégezni :D:D
A Bánki Donát Gépészkaron volt egy tanár (Kriza K.), aki simán megkérdezte a vizsgán, hogy melyik családtagodnak mikor van név – vagy születésnapja.
Meg volt olyan is, a Gyártás Tanszéken, vizsga alkalommal leült a tanár és a hallgato egymással szemben, a hallgató semmit nem tudott, majd a tanár megkérdezte, hogy hányast szeretne, erre a diak: mindegy, csak görbüljön. A tanár beírt neki egy akkora görbe egyest, hogy mindenki ezen röhögött utana.
Volt sok ilyen sztori.
Valamikor réges- rég Szombathelyen jártam általános iskolába. Irodalom tanárunk az istennek se tudta a fejünkbe verni a hexameter ritmusát. Az egyik órán azt mondta-most ugy tanitom meg nektek a hexametert, hogy amig éltek nem felejtitek el- igaza is lett! Az alapmondat igy hangzik ” Hexameterbe beszélni szabad, csattog a nyelved a seggem alatt”
A középiskolai vegyipari géptan tanárom néha adott fel házi feladatot, amit osztályozott is. Ezt nem lehetett megúszni azzal, hogy “nem fárasztom ezzel magam, adjon egyest”
Mert minden hét késésért egy jegyet levont. Ha valaki elég gyengére csinálta a feladatot és elég sokat késett,mínusz-egyest vagy mínusz-kettest is kaphatott, bár nem emlékszem rá, hogy ilyen előfordult volna.
Középiskolában volt egy fizikatanár, akinél az volt a módi, hogy az egyeshez is kell bizonyos mennyiségű pont, ha az nincs meg akkor 0-t kap a diák. Az összértékhez nem tesz hozzá, de a jegyek számát emeli. Szerencsére minket nem tanított ill. tesiből, de ott sosem adott 0-t. Azt csak hallomásból tudom egy másik iskolában, a tanár munkamódszere az volt ,hogy egy db. témazárót íratott félév ill. év vége felé addig se felelés se röpdoga, se más. Kb. 50% ill pontosan 51% kell a ketteshez, a jegyet triplázva írta be mert 3 jeggyel már le lehet zárni valakit. Karó esetén volt lehetőséged javítani pár héttel később.
Ez a 0-s osztályzat is eléggé városi legenda-gyanús nekem, mert már annyi helyről hallottam és mindegyik ilyen távoli “anyósom öccsének a sógorának a fizikatanára” mondattal kezdődött.
Régen akár lehetett is rá példa, de mostanság a tanároknak eléggé meg van kötve a keze, mert a diákoknak több joguk lett (miközben a kötelezettségeiket hanyagabbul veszik) és tisztában is vannak a jogaikkal, ezért kétlem, hogy bármelyik tanár is megtehetné ezt anélkül, hogy botrány majd ombudsmann lenne belőle.
Nullás osztályzatot adó tanárról már hallottam, de valójában sosem találkoztam vele. Állítólag annak adott volna nullást, aki a dolgozatnál üres lapot ad be. (Hiszen valaki dolgozik vele, kiprésel magából 45-50 %-ot és még így is egyes, aki meg semmit se tud, meg se próbálja, az is egyes?)
Az a géptan tanár akit említettem, ő se írt volna a naplóba nullás, vagy mínusz-egyes osztályzatot, ezeket a saját füzetébe jegyzetelte, aztán átszámította egyesekre.
0-s osztályzat nálunk volt Békéscsaba GÉSZI, igaz 14-10 éve még nem volt ekkora hepciáskodás a jogok körül, a diáknak kussolni volt joga egyedül, manapság dívik csak ez, hogy joga mindenkinek van mint égen a csillag kötelezettség meg semmi
Nálunk egyetemen a gyakorlatban létezett a nullás jegy, és gondolom, máshol is, mert a vizsgajelentkezési rendszer számolt vele. Ha valaki felvett egy vizsgaidőpontot, de nem jelent meg, esetleg egyáltalán nem vett fel vizsgát, akkor a rendszerbe 0-t kellett felvinni az adott tárgyra. Az átlag számításnál pedig ugye a tantárgyak számával osztottak vissza.
Középiskola, testnevelés óra. Aki a tornaórákon megjelent, (még ha nem is mutatott be osztályzásra gyakorlatokat) már megkaphatta a kettest. És volt egy olyan diák, akinek még így is sikerült megbuknia tesiből!
A tanár azt mondta, hogy ő megadta volna a kettest, ha ezen múlt volna az évismétlés, de a diák még négy másik tárgyból is bukott, így ennek nem volt jelentősége.
Úgy látom nem volt még az állítólag a Pécsi Tudományegyetemen megesett történet:
Az egyik előadáson a tanár a diákoktól nyálmintát kér, egy lány kimegy, ad mintát, a tanár meg kinagyítja, kivetíti: és ott a minta közepén egy ostoros sejt….
A lány kirohan az előadásról, a tanár meg csak annyit mond az ostoros sejtről, hogy megfelelő környezetben 3 napig is életképesek.