A maffiózónak csak egy telefon

Drága környékre költözik egy fiatal pár, kis idő múlva azonban otthonukat kirabolják. Amikor körbekérdeznek újdonsült szomszédjaiknál, nem láttak-e valami gyanúsat, egyikük, egy modorosan beszélő, kifejezetten jól öltözött férfi azt tanácsolja nekik, ne jelentsék a betörést a rendőrségnél addig, amíg „nem ereszt meg egy-két telefonhívást. A szomszédnak jó kapcsolatai lehettek, mert másnap reggel a betörés áldozatai ott találták az összes ellopott holmijukat a házuk előtt.

Világszerte mesélt történet

Jóllehet a sztori színhelyét főleg amerikai nagyvárosokra teszik, méghozzá a jelen korban, hasonló történet már a harmincas évek óta kering Amerika-szerte. Brunvand Too Good To Be True című könyvében leírja: a történet egy régebbi verziójában egy kabátot lopnak el egy külföldi tudós bérelt kocsijából, aki Al Caponéval jó kapcsolatban lévő vendéglátója révén rövid idő múlva mindenét visszakapja.

Egy hasonló, Magyarországon is mesélt legendában a meglopott ember maga a maffiafőnök:

Egyszer a belvárosban leparkolt egy Mercedes. A sofőr kiugrott az autóból és elfutott. Mint kiderült, egy autótolvaj volt az illető, aki az autót egy nappal korábban kötötte el. Csak később vette észre a kocsi papírjain, hogy a tulajdonos a város egyik hírhedt gengsztere, aki aztán megüzente neki, hogy mikor és hová vigye vissza az autót…

Egy károsultat is említő, másik pesti legenda szerint Fenyő János 1998-ban meggyilkolt médiavállalkozónak is elkötötték a Mercedesét, telefonjával együtt. A vállalkozó felcsörgette a számát, a mobilt a tolvajok vették fel. Fenyő állítólag 2 órát adott a tetteseknek, hogy visszaszállítsák az autót. Azok eleget tettek a kérésnek – szól a legenda -, de nem úszták meg egy kiadós verés nélkül.

Nem tudjuk, a fenti történetek igazak-e vagy sem

Találtunk azonban egy tévéinterjút, melyben egy azóta szintén meggyilkolt másik vállalkozó, a „Balaton császáraként” is ismert Szlávy Bulcsú mesél magáról egy hasonló sztorit. Bizonyítéknak ezt sem neveznénk, de jelzi, hogy e történetek terjesztői nem feltétlenül vállalkozók nevét rettegve suttogó szimpla polgárok között keresendők.

Szlávy 1997. január 6-án, fél évvel halála előtt volt a Nap TV vendége. Az egyik riporter megkérdezte Szlávytól, hogy igaz-e az a legenda, miszerint egyszer ellopták az autóját, mire ő betelefonált az egyik kereskedelmi rádióba, bemondta a rendszámot, s azt is, hogy az az ő autója, majd a tettesek pár perccel később visszaadták a gépkocsit. Szlávy erre a riporterrel közölte: a kocsi a titkáráé volt, de neki is benne maradt néhány irata (papírok, dokumentumok, fényképek és egy ellene folytatott büntetőeljárással kapcsolatos iratok.)

„Bent hagytam a kocsijában, mert elmentünk ebédelni, és hát igen, feladtunk a rádióban egy ilyen hirdetést, hogy hozzák vissza. Sőt, azt mondtam a rádióba, hogy a kocsit megtarthatja a tolvaj, csak a mappát hozza vissza, mert az nekem fontos, mivel személyes dolgok, levelek és egyebek voltak benne. Erre a mappát visszahozták a kocsival együtt” – mesélte Szlávy, majd arra a kérdésre, hogy nem félelemből vitték-e vissza az autóját, azt felelte: „Mondjuk az nem lenne baj, hogy ha mindenki vissza tudná szerezni így az autóját.” (Forrás: Nap TV 1997. január 6.)