A déli harangszó az 1456. július 22-ei nándorfehérvári győzelem emlékét idézi – mesélik sokfelé. Igen is, meg nem is, de aki elolvassa Szűcs Jenő írását az 1981/04-es Históriában vagy a cikk alábbi, rövid zanzáját, képbe kerül. Szűcs munkájában ugyanis rámutat: a déli harangozást elrendelő bullát a valóságban több mint három héttel a győzelem előtt hirdette ki a Szent Péter bazilikában III. Calixtus pápa, de maga a győzelem később korrigálta a harangszó jelentését és értelmezését.
A török veszélyt átérző idős pápa beavatása után ünnepélyes esküt tett Konstantinápoly visszafoglalására. Toborzó- és lelkesítő kampánya azonban nem járt sikerrel. 1456 késő tavaszára világossá vált, hogy nem lesz százezres keresztény csapat Európa keleti részének visszafoglalására. A kontinens török vésztől tartó lakói pánikba estek, és e légkörben született, 1456. június 29-én III. Callixtus utóbb Bulla orationum néven emlegetett bullája. Ez többek között elrendelte, hogy a szokásos reggeli és esti harangszón kívül délben is kongassák meg a harangokat.
A nándorfehérvári diadal hatása
Nándorfehérvár ostroma csak ezt követően, a bulla kiadásának harmadnapján, július 2-án kezdődött. Az átértelmezést már a kezdettől segítette az, hogy a – kor szokása szerint harangkongatással ünnepelt – győzelem híre előbb (július 28.) érkezett meg Budára, mint a bulla (legkorábban augusztus első hete). A sorrendiség – Bécs kivételével – így alakult Európa többi részében, még Itáliában is.
A győzelem híre azonban a pápát sem hagyta érintetlenül. III. Calixtus augusztus 6-án értesült a diadalról, és ezt követően maga is új értelmezést adott korábban kiadott bullájának. „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek” – idézi Szűcs a pápát, hozzátéve: e mondataival maga III. Calixtus teremtett további kapcsolatot a harangszó és a győzelem között.
Ehhez az is hozzájárult, hogy a pápa, kifejezetten a diadal emlékére is, hozott egy rendelkezést, éspedig annak híre vételének első évfordulóján – a keresztény naptár szerint az Úr színeváltozásának napját – az egész keresztény világban ünneppé tette. E rendelkezés bizonyára hozzájárult annak a hiedelemnek a kialakulásához, hogy a déli harangozást is hasonló értelmű pápai elhatározás hívta életre – mutat rá Szűcs Jenő.
Illusztráció: Wikipédia / Ismeretlen, 19. századi festő munkája
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Én egy ilyen városi legendáról hallottam a déli harangszóval kapcsolatban: 1456-ban a keresztények jatagánt vagy kindzsált, a törökök pedig keresztet láttak a Halley üstökös alakjában. III. Calixtus pápa az üstökös elűzésére és a pogány hatalmának megtörésére általános könyörgést rendelt el. Az ima elmondására a déli harangszó figyelmeztette a híveket. Egy hónappal később Hunyadi és Kapisztrán Nándorfehérvárnál legyőzte és megfutamította a törököket, ennek emlékére megmaradt a déli harangszó.
Callixtus és a Halley üstökös kapcsolaátról ír a Wikipedia is, bár ott a harangozásról nem esik szó. Sajnos pontos forrást nem tudok, egy régi gimnáziumi házifeladatomból halásztam elő, de nem emlékszem, hogy akkor hol olvastam…
A harangszó bözsöny ferenc, és örökbecsű mondatai “a kisebbik toronyban két négymázsás harang lakik” nélkül semmit sem ér.
egyszer még cd lesz belőle, meg a magyarországi harangok hangjából….
hehehe tökre jó ez az anyag töri házidolinak!köszi:D
Igen s ha az események,mármint a Nándorfehérvár-i események,
a győzelem és a diadal tovább folytatódott volna,talán más-
képp alakul Magyarország sorsa,és másképp nézne ki a Magyar
Hon ma!!!
Talán ide kapcsolódhat a kérdésem: tény, vagy legenda az, hogy Hunyadi János nem is tudott magyarul, ezért a magyar főurakkal latinul beszélt? Vagy egyszerűen csak az a legenda, hogy a románok ezt állítják?
kérdés!!!!!
fontos!!!!!!MELYIK TELEPÜLÉSEN NINCS HARANGOZÁS DÉLBEN????
DOLIHOZ KELL!!!
Kicsit későn, de leírom, hátha másnak is fontos.
Nagypénteken és Nagyszombaton nincs déli harangszó, mivel „a harangok Rómába mennek”.
amelyikből elloptán a harangot
Hajaj!
Kőszegen nincs, ugyanis ott 11-kor harangoznak …
Hunyadi János természetesen tudott magyarul, mivel magyar volt az anyanyelve.
szerintem tok jo ez az oldal!:))
[…] Forras: Urbanlegends […]
Tipikus magyar legenda!!!
III. Calistus! pápa nem rendelt el “DÉLI” harangozást. Bullájában a “inter
nonas et vesperas” közé rendelt el harangozást” (délután három és hat órás ima közé)
A déli harangszót VI. Sándor pápa rendelte el “örök időkig” 1500. augusztus 9-én.
(aki kiváncsi az eredeti latin szövegekre: http://martelyman.blogspot.com
oldalon talál bővebb anyagot.
Igen is nem is.
?
Végigolvasva teljesen egyértelmű, hogy a déli harangszó a diadal miatt van. Lehet nem az első hivatkozott pápai rendelet után egyből alakult így, de a lényeg, hogy a Nándorfehérvári diadal emlékére harangoznak minden áldott délben, egész Európában és a keresztény világban. És ezzel nem lehet vitatkozni
Köszönet a cikkírónak a hivatkozott forrásokért.
[…] the victory of the Siege of Belgrade (Nándorfehérvár) that took place in 22 July 1456, writes urbanlegends.hu. Of course there’s some truth in it, but to recover the full truth one should read Jenő […]