A Dunának e keskeny szakaszán már az ősidőktől volt átkelő – olvasható a Budapesti Történeti Múzeum honlapján. Az Erzsébet-híd építését megelőzően a Belvárost valóban teljesen átépítették: a kis utcákat megszüntették, a házakat lebontották, és megnyitották a mai Rákóczi út folytatásában a mai Kossuth Lajos utcát. 

Az 1903-ban átadott új híd tengelyébe esett többek között a Városháza is, amit lebontottak, valamint a Belvárosi plébániatemplom, amelynek szintén felmerült az esetleges lebontása. Erre azonban végül nem került sor, és a híd tengelyével a templomot kikerülték.

1910-ben a város egyik legrégebbi történetű temploma műemlék lett, ezután már csak az eltolásáról lehetett szó, amely lehetőség a harmincas években fel is merült, de végül elutasították, mivel a Fővárosi Közmunkák Tanács szerint “a templom tervezett áthelyezése nem társul azokkal az előnyökkel, amelyeket attól remélnek.” Vagy – ahogy Steinhercz Simon képviselő érvelt az erről szóló vitában – Pisának is van egy ferde tornya, mégsem akarja senki kiegyenesíteni.

Egy videón megnézhetitek viszont, hogyan tolták arrébb síneken egy másik – a krisztinavárosi – templom 720 ezer kilós főoltárát.

Update 2019 | A HVG cikke szerint egyébként műszakilag ma már nem nagy varázslat sínekre tenni és elmozdítani egy épületet. Az eljárás a XIX. század vége felé honosodott meg, általában műemlékvédelmi, városrendezési okokból alkalmazták.

A lap – több más példa mellett – megemlít egy különleges eltolást is, amelyet Gyulafehérváron hajtottak végre 1987-ben azért, mert egy 7600 tonnás lakóház épp a vadonatúj sugárút útjában állt. A korabeli sajtót idéző HVG szerint a művelet annyira biztonságos volt, hogy a lakók közben otthon maradhattak.

Cum se muta un bloc pe vremea lui Ceausescu

Printre premierele realizate în timpul regimului comunist s-a numărat şi mutarea pe roţi a primului bloc cu tot cu locatari în el.Se întâmpla în 27 mai 1983….

Fotó: fortepan.hu

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!