“Nézzétek meg ezt a fantasztikus képet! A fotót a Columbia legénysége készítette utolsó missziója során. A kép, mely egy felhőtlen napon készült szatellitfelvétel, azt ábrázolja, ahogy a nap lenyugszik a két kontinens felett. Jól kivehető, ahogy Hollandiában, Párizsban és Barcelonában már kigyúltak az esti fények, miközben Londonban, Lisszabonban és Madridban még világosság van. Félelmetes, milyen nagy a Szahara is, amely mind a megvilágított, mind a már sötét részen jól látható. Baloldalt, felül a jeges Grönland is kivehető. Ugye milyen csodálatos?”
Egy kép egyszerre nem lehet szatellitfelvétel, illetve a Columbia űrhajó legénységének fotója – jegyzik meg a Snopes oldalán, mindjárt meg is magyarázva az ellentmondást.
A columbiás mondat ugyanis az űrhajó 2003 februári katasztrófája után került a szövegbe – nyilván akkoriban így még jobban el lehetett adni a sztorit.
Ami a fotót magát illeti: ugyan a városok a helyükön vannak, és a sötétedés iránya is rendben van, mindezek a folyamatok azonban nem látszódnak ilyen tisztán az űrből.
A fenti kép – a korábban már bemutatott, jéghegyes fotóhoz hasonlóan – egy digitális montázstechnológia segítségével készült, több szatellitképből.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Szerintem ez nagyon nem montázs.
Itt: http://www.fourmilab.ch/cgi-bin/uncgi/Earth?opt=-p&img=learth.evif
Itt van egy ilyen program, ami mutatja, hoyg hol van éppen nappal, éjszaka. Zoomolni is lehet, szerintem innen érkezett a kép.
És pölö a napéjegyenlőségek nagyon szépen látszanak rajta.
Nagyon jó az oldal, grat!! :DDDD
Ez abból is látszik, hogy a sötét és a világos határa nem egyenes, hanem egy sinusvolnal darabja. Ezen a térképen “kiterítve van a Föld”, és ezért. A valóságban csak egy egyenes vonalnak látszana a felszínen.
Ez bizony trükk!
Több okból:
Fizika: a naplemente/napfelkelte zónában a légkör érintőirányú besugárzást kap, sohasem lenne ilyen éles a határ.
Fotóelemzés: az átmeneti zónában lévő városok éppoly fényesen világítanak, mint a teljesen sötét részeken, sőt, ha jól sejtem Párizsban és felette itt-ott még nappal van, mégis világítanak a városok. Ahol még van napfény, ott biztos nem látszanának a város fényei, vagy legalábbis a sötét részekhez mérhetően elenyésző intenzitással.
Földrajz/űrkutatás: az űrfényképeken nem látszik a tengerfenék domborzata, itt igen.
Meteorológia: a képen egyetlenegy felhőt sem látsz. Még nem készítettek olyan fényképet a földfelszínről, ahol annak ekkora részlete felhőmentes.
Az utóbbi két okból az sem valószínű, hogy a képet valódi fotókból rakták volna össze. Lehet, hogy azok felhasználásával, de majdnem biztos, hogy az egész inkább számítógépes grafika.
http://www.fourmilab.ch/cgi-bin/uncgi/Earth?opt=-p&img=learth.evif
Köszi.
Szuper.
És ennek van valami köze ahhoz, amit írtam, vagy nem arra válasz?
A sinus-vonalnak semmi köze ahhoz a 4 érvhez, amit írtam.
Ráadásul a csatolt linken megjelenő fotón semmi sem állítja, hogy a kép fotó. (Látsz rajta egy felhőt is?)
A Föld így néz ki az űrből:
http://veimages.gsfc.nasa.gov/2429/globe_east_2048.jpg
látsz a képen éles határt az alkony-zónában?
Ez az általad is belinkelt oldal egy másik képe, meteorológiai műholdak képeiből:
http://www.fourmilab.ch/cgi-bin/uncgi/Earth/action?opt=-p&img=irsat.bmp
Van néhány felhő, mi?
De ha szeretnél mégtöbb képet, csak írd be valamelyik keresőbe: pictures of earth from space. Kapsz párszáz jó linket!
AZ senkinek nem tűnt fel, hogy a nap keletről nyugatra mozog?
A NAP KELETEN KEL VAZZEG!!!
DE TUTIRA NEM FÉK AZ EGÉSZ KÉP CSAK HA JÓL EMLÉKSZEM MÁJUS 48.-ÁN KÉSZÜLT PONTOSAN NYÚJORKI IDŐ SZERINT 65 ÓRA 98 PERC 76 MÁSODPERCKOR.
NEM KELL IDE FIZIKA CSAK LÁTNI KÉNE…
Tényleg? És hol látsz a képen mozgást? Ha a kép napnyugta körül készült volna, ilyesminek kéne látszania (leszámítva a korábban említett dolgokat). A terminátor (sötét-világos elválasztó vonal) valóban keletről nyugatra mozog, így a sötétség is kelet felől fog bejönni.
Viszont: a Columbia útja februárban ért véget. Februárban ha jól sejtem az északi sarkvidéken még javában sötét van. A fotón ábrázolt helyzet egy tavaszi-nyári állapotban jobban megfelelne.
Amúgy egyetértek Felixxel.
Egyébként legjobb tudomásom szerint optikai sávban is lehet olyan fotót csinálni, ahol a tenger színe elég változó, és részben követi a fenék domborzatát is, de nem ennyire részletesen.
Viszont aki fotózott már valaha, az tudja, hogy nappal meg éjjel totál más expozíciót kell használni. Amelyik képen látszanak az éjszakai fények, azon a nappali része simán beégne.
Felix!
Azért írtam be ezt a linket, mert énszerintem a kép onnan való! Nem állítottam, hogy fotó. Ez egy program féle (nem értek az infós dolgokhoz), ami megmutatja, hogy épp a Földön hol süt és hogy nem a Nap.
Továbbá igenis van köze a sinus-vonalnak ehhez, lévén szó geoidról, amit a térképekre gömbként vetítenek, és tudjuk, hogy a napsugarak nem mindig merőlegesen érkeznek a Föld felszínére, a képen pont nem.
Érdemes a linkre kattintani a napéjegyenlőségek idején, akkor a legérdekesebb. Valamint téli és nyári napfordulókor, amikor a sinusgörbék csúcsa pontosan kijelöli a Ráktérítőt és a Baktérítőt.
(ha gondolod, kiszámolom Neked, hogy ez a kép az évnek melyik napján készült, kb egy hetes pontossággal)