A német csapatokat 1940-ben csupán jelképes ellenállás fogadta Dániában. A dán kormány az első naptól kezdve együttműködött a németekkel, Dánia pedig kíméletben részesült a megszállók részéről. Mielőtt a kiterjedt ellenállás 1943-ban elkezdődött volna, a dánok sokat nyertek a gyümölcsöző háborús üzleten. A dán történészek e kor kapcsán előszeretettel érvelnek úgy, hogy a dán háborús kormányok szükségszerűségből cselekedtek.

A sárga csillag mítosza

Keresztély király és a sárga csillag mítosza válasz arra a kritikára, amely Dániát érte a szövetséges sajtóban 1940 és 1943 között az ellenállás hiánya miatt – véli Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson a Denmark and the Holocaust című kötetben megjelent tanulmányában. A történész szerint a legendát valószínűleg azért költötték, hogy elnyerjék vele Amerika jóindulatát. A legenda hátterében álló emberek az Országos Amerika–Dánia Társaságot (NADA) képviselhették, és céljuk valószínűleg Dánia lehető legjobb színben való feltüntetése volt.

Sokan úgy vélik: a mítosz azután kezdett terjedni a köztudatban, hogy a dán zsidó közösség legnagyobb részét kimenekítették az országból, azaz 1943 októberében hajóval Svédországba szállították. Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson szerint azonban a londoni Zsidó Távirati Iroda már 1942. szeptember 4-én kibocsátotta az alábbi hírt:

„… amikor a király megtudta, hogy zsidóellenes intézkedések fenyegetnek, azt mondta: „Amennyiben ez megtörténik, én magam az egyenruhámon fogom viselni a sárga csillagot, és el fogom rendelni, hogy a teljes királyi háztartás kövesse példámat.”

Valójában azonban a legtöbb dán zsidó sohasem viselte a sárga, fajmegjelölő jelvényt, így a király sem. Ám például az 1943-ban Dániából Theresienstadtba deportált zsidók mégis arra kényszerültek, hogy ruhájukon sárga csillagot hordjanak, számos olyan zsidóval egyetemben, aki Dániában született ugyan, de a vészkorszak idején a dán hatóságok mégsem fogadták őket vissza szülőhazájukba.

A mítosz makacs továbbélésének talán legfontosabb oka az, hogy megjelent a széles körben olvasott Exodus című regényben, illetve annak filmes adaptációjában is. Másik oka talán az, hogy a történet állandó példája a fegyver nélküli ellenállás eredményességének.

Források:
– Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson – A király és a csillag (Beszélő)
– A Star Is Borne

Illusztráció: fortepan.hu

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Címke