A német csapatokat 1940-ben csupán jelképes ellenállás fogadta Dániában. A dán kormány az első naptól kezdve együttműködött a németekkel, Dánia pedig kíméletben részesült a megszállók részéről. Mielőtt a kiterjedt ellenállás 1943-ban elkezdődött volna, a dánok sokat nyertek a gyümölcsöző háborús üzleten. A dán történészek e kor kapcsán előszeretettel érvelnek úgy, hogy a dán háborús kormányok szükségszerűségből cselekedtek.
A sárga csillag mítosza
Keresztély király és a sárga csillag mítosza válasz arra a kritikára, amely Dániát érte a szövetséges sajtóban 1940 és 1943 között az ellenállás hiánya miatt – véli Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson a Denmark and the Holocaust című kötetben megjelent tanulmányában. A történész szerint a legendát valószínűleg azért költötték, hogy elnyerjék vele Amerika jóindulatát. A legenda hátterében álló emberek az Országos Amerika–Dánia Társaságot (NADA) képviselhették, és céljuk valószínűleg Dánia lehető legjobb színben való feltüntetése volt.
Sokan úgy vélik: a mítosz azután kezdett terjedni a köztudatban, hogy a dán zsidó közösség legnagyobb részét kimenekítették az országból, azaz 1943 októberében hajóval Svédországba szállították. Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson szerint azonban a londoni Zsidó Távirati Iroda már 1942. szeptember 4-én kibocsátotta az alábbi hírt:
„… amikor a király megtudta, hogy zsidóellenes intézkedések fenyegetnek, azt mondta: „Amennyiben ez megtörténik, én magam az egyenruhámon fogom viselni a sárga csillagot, és el fogom rendelni, hogy a teljes királyi háztartás kövesse példámat.”
Valójában azonban a legtöbb dán zsidó sohasem viselte a sárga, fajmegjelölő jelvényt, így a király sem. Ám például az 1943-ban Dániából Theresienstadtba deportált zsidók mégis arra kényszerültek, hogy ruhájukon sárga csillagot hordjanak, számos olyan zsidóval egyetemben, aki Dániában született ugyan, de a vészkorszak idején a dán hatóságok mégsem fogadták őket vissza szülőhazájukba.
A mítosz makacs továbbélésének talán legfontosabb oka az, hogy megjelent a széles körben olvasott Exodus című regényben, illetve annak filmes adaptációjában is. Másik oka talán az, hogy a történet állandó példája a fegyver nélküli ellenállás eredményességének.
Források:
– Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson – A király és a csillag (Beszélő)
– A Star Is Borne
Illusztráció: fortepan.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Kár. Pedig ez szép sztori.
A dán zsidók Svédországba menekítésének irodalmi feldolgozása:
Arnold, Elliott: A virrasztás éjszakája
[…] férje második világháborús példamutatásuk miatt választotta a dánokat (amire viszont, mint arról korábban itt is szó esett, ma már sokkal árnyaltabban emlékezik az […]
aprosag:
1., a danok egy puskalovessel alltak ellent az is veletlenul sult el
2., 30e zsidot dobtak at ladikon a naci svedekhez
3., egy naci tiszt kesleltette a zsidok begyujteset ugyanis utalta a zsidokat mint a szart csak nem annyira hogy a halalukat kivanja
http://kitalaltujkor.blogspot.hu/2014/02/bezzeg-danok-megmentettek-zsidoikat.html
A legenda fennmaradásához, felsoroltakon túl a leglényegesebb szempont, hogy tényleg sikeres volt a dán társadalom – a kormánytól az utolsó posztos rendőrig: mindenki – ellenállása, és zsidó mentő akciója
Ez valoban legenda es valojaban nem is tortent meg. Mar 36 eve elek Daniaban, eleg biztos forras lehetek. Itt senki nem tud errol. Mar nagyon sokszor olvastam magyar hirekben. Szerintem mielott valamirol beszamol valaki, utana kellene nezni, hogy igaz-e.