Tény, hogy Clemenceau fiának magyar felesége volt, Mihnai Ida személyében. A Galántán megkötött házasságon Georges Clemenceau is részt vett. A házasság később megromlott, és válás lett a vége; a gyermekek elhelyezésén a pár sokat veszekedett.
Ablonczy Balázs, a Teleki László Alapítvány Közép-Európai Intézetének munkatársa szerint mindennek azonban nem sok köze lehetett ahhoz, ami később Magyarországgal történt. Mint azt Trianon-legendák című tanulmányában leírja: Clemenceau felelőssége és elfogultsága vitathatatlan a békeszerződés megalkotásában. Mindazonáltal emberi habitusából valószínűsíthető – mindenkor hajlandó volt kezet nyújtani tegnapi politikai ellenségeinek -, hogy fia válásának története nem kavart benne indulatokat.
Clemenceau politikai döntéseit soha nem befolyásolták személyes érzései: nem kedvelte a román vezetőt sem, mégis támogatta területi követeléseit. Ablonczy szerint inkább arról lehet szó, hogy Clemenceau az általa helyesnek tartott elvek és stratégiai megfontolások alapján cselekedett, Franciaország vélt vagy valós érdekeit nézve.
Ezzel már egyébként a kor gondolkodói is tisztában voltak. Gesztesi Gyula újságíró, a párizsi magyar követség későbbi örökös sajtóattaséja például így írt erről 1918-ban: “Clemenceau menye magyar nő, és maga is járt Magyarországon, de mondanunk sem kell, hogy irántunk való álláspontját szigorúan a francia öncélúság szabta meg és fogja megszabni”.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
[…] Több más mellett ezzel a legendával is foglalkozik az az Ablonczy-tanulmány, melyet korábban már idéztünk. Eszerint a csehszlovák kormány valóban hajózható folyónak akart beállítani egyes határvízfolyásokat, az azonban nem igaz, hogy a brit, amerikai és francia szakértők ne ismerték volna a Monarchiát és annak problémáit. Az új államok számára – mint azt levélírónk is említette – közvetlen hadiérdek volt a vasút, de ezt az elképzelést nem lehetett a társadalom előtt nyíltan vállalni. (Másik oldalról azonban kérdéses, mennyi stratégiai értéke lehetett egy határtól néhány kőhajításra lévő vasútvonalnak.) […]
(Másik oldalról azonban kérdéses, mennyi stratégiai értéke lehetett egy határtól néhány kőhajításra lévő vasútvonalnak.) […]
A válasz a kor csodafegyvere, a páncélvonat. Ez a pár kőhajításra lévő vasútvonal hadászatra tökéletesen alkalmas volt. Magyarország amúgy totálisan le volt fegyverezve, a csehek katonai ereje kb. negyvenszerese volt a magyarnak, a határzónában magyar fegyver nem lehetett stb.
[…] ►Forrás: Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemből (Romsics Ignác szerk.) 140-144. oldal […]
Volt 1 pályázat Trianonról, Melyet, ha jó az emlékeztem Raffay-Zétényi páros birált el. Eredményt Zétényi hirdetett, szóvá is tette egyetlen mondatom kiverte nála a biztosítékot: (Horthyról) “legvégén dísztemetést ád néki, a hálás MDF-es utókor” NO ha a “téma ismerőjének” mondott ember, érzelmek, pártelkötelezettség szerint értékel, és kortársak elmondásait negligálja mert Ő tudja jobban, arról mii a vélemény?
@Miklós: Igen, Clemenceau elfogult volt, ki ne lenne, ha a menyéről lenne szó? Épp csak arról van szó, hogy nem ez az elfogultság volt az indoka annak, amit tett. Hanem a másik, a FRanciaország iránti elfogultság… Ne feledje, az Osztrák-Magyar Monarchia több szempontból is Franciaország egyik ellensége volt!
Ez szerintem nem egy olyan városi legenda, amit meg lehet dönteni. Persze, lehet valószínűsíteni, de melyik korabeli újságíró fogja megmondani, hogy mit hogyan döntött Clemenceau? El lehet mondani, hogy milyen ember volt, mik alapján döntött, de, hogy ez a személyes ügy befolyásolta ezt, azt senki nem tudja megállapítani ha ő maga nem mesélt erről(és ha ilyesmi alapján bármilyen döntést is hozott volna, egy ilyen vezető politikus biztosan nem mondja el, hisz nem hülye). Főleg egy későbbi, trianon-legendákkal foglalkozó valaki nem láthat bele egy korabeli politikus agyába, Vagy úgy képzelitek, hogy a 18-20-as békekonferencián, illetve békeszerződések megkötésekor a konferencia vezetője, akiknek a legnagyobb szava van a döntésekben, el fogja mondani, hogy őt bizony mennyire befolyásolja a neve? Ez is egy olyan dolog, amit valószínűleg soha nem fogunk megtudni, hacsak nem derül fény, valamilyen sosem látott naplójáról. Természetesen nem azt mondom, hogy lehet, hogy azért vesztette el Magyarország a területe és lakossága 2/3-át, mert pikkelt a konferencia főnöke a magyarokra, ennél vannak sokkal objektívabb ok-okozati összefüggések. Szerintem ez is egy szenzációhajhász könyv, mert divat lett mindenfélét mondani és tudni valóságalappal vagy anélkül a Párizskörnyéki Békekonferenciáról és a Trianoni Békeszerződésről/Diktátumról és ezt nagyon sokan ki is használják.
Ablonczy nem mondja, hogy amit ő ír, az a kizárólagos valóság lenne: ő csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy Cl. nem az a típusú ember volt, akit ilyenek befolyásoltak. A történész személyiségjegyeken alapuló elmélete csupán egy alternatív teória azzal az általánossággal szemben, hogy valaki azért áll bosszút egy nemzeten, mert a gyermekét elhagyták.