Steven Pinker pszichológus 1994-ben megjelent, The Language Instinct című könyvében bebizonyította, hogy a történet a sokszáz eszkimó havas szóról nem más, mint mese.
Népszerűségét minden bizonnyal annak köszönheti – túl azon, hogy Douglas Adams Viszlát, és kösz a halakat című könyvében is olvasható –, hogy könnyen elhihető. Egy olyan helyen, ahol mindent hó borít, nem elképzelhetetlen, hogy az ottlakók e számukra meghatározó elemre több kifejezést használnak, mint mi, akik csupán évente néhány héten át látjuk ezt a természeti jelenséget.
Nagy DE
Egységes eszkimó nyelv azonban nem létezik. A pontos szám megállapítását pedig az is nehezíti, hogy az eszkimók poliszintetikus nyelvet beszélnek, azaz olykor egész mondatokat tömörítenek egyetlen hosszú szóba.
Ez – érdekes módon – akár igazzá is tehetné a legendát. Ebben az értelmezésben ugyanis nem többszáz, hanem szinte végtelen számú variánsról beszélhetnénk, hiszen minden olyan – a mi értelmezésünk szerint egybeírt – mondatot ide kellene számítunk, amiben a hó szó szerepel. A szóbeszéd változataiból és az azokhoz csatolt magyarázatokból azonban kiderül, a legenda terjesztői nem erre gondolnak.
Nem ritka más nyelvben sem
Megkerülve a fenti definíciós hibát, elmondható: a valóságban az eszkimóknak nincs több szavuk a hóra, mint akármelyik más nyelvnek. A The Dictionary of the West Greenlandic Eskimo Language (C. W. Schultz-Lorentzen, Copenhagan: Reitzels, 1927) szótárban kettő szerepel. A qanik a levegőben lévő hópehelyre, illetve az aput a földön lévő hóra.
Az általános hóra Sergio Benvenuto (Városi legendák, 2004) szerint a grönlandi eszkimók az aputot, a kanadaiak az aputit, az alaszkaiak pedig az apunt használják. Ha nagyon kell, a nyelvészek akár tucatnyi további szót is össze tudnak gyűjteni, mint azt tették a The Yup’ik Eskimo Dictionary (Steven A. Jacobson, Fairbanks: University of Alaska, 1984) nagylelkű szerkesztői, akik 24-et találtak.
Közel ennyit azonban akár az angolból is összegyűjthetünk, mint azt tette Geoffrey K. Pullum professzor a The Great Eskimo Vocabulary Hoax and Other Irreverent Essays on the Study of Language című könyvében: snow, sleet, slush, blizzard, avalanche, hail, hardpack, powder, flurry, dusting, snizzling, rime, ice, frost, hoarfrost, snowball, iceball, cornice.
A Die Zeit Stimmts rovata szerint az Alpok hegyvidékein lakók közel húsz szót használnak a hideg csapadék formáira, többek között a Locker-, a Wild-, a Neu- és a Pappschnee, a filzige Schnee, az Oberflächenreif, a Firn, a Sulz, a Pulver- és a Faulschnee.
Az 1999-es Magyar szókincstár szerint a magyar nyelvben a havazás főnévre 9 (hóesés, hószakadás, hóhullás, hószitálás, hószállingózás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg), a havazik igére 9 (szállingózik, hulldogál, harmatozik, szitál, permetez, pilinkézik, pilinkél, pelyhedzik, havazkál), a hó szóra pedig 3 (hópehely, hópihe, hókristály) formát használhatunk, és akkor még nem beszéltünk a hideg csapadékok fent említett más formáiról, mint például a latyak, a lavina és a jég egyéb összetételeiről.
Bartos Tibor Magyar szótár-ában (Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára, 2002) az alábbi szavak szerepelnek a hóra: pillehó, pele (Gyergyó), hópelyhek, hópihék, pilinke, porhó, tűhó, dara, havas eső, havazás, hóesés, hófúvás, hóvihar, hóförgeteg, hótorlasz, hóakadály, átfúvások.
Honnan hát ez a téveszme?
A szóbeszéd terjedését Laura Martin antropológus dokumentálta. Eszerint 1911-ben egy Franz Boas nevű kollégája megállapította, hogy az eszkimóknak négy szavuk van a hó fogalmára. Az antropológus ezzel azt akarta bizonyítani, hogy még a primitívnek mondott nyelvek is milyen komplexek.
A példát előszeretettel használták érveléseik során a relativista nyelvészek is, akik szerint minden nyelv másképp értelmezi a világot, ezért nem is vethető össze más nyelvekkel. A négyes szám előbb hétre nőtt, idővel aztán elérte a százat, majd a kétszázat – egy extrém esetben pedig a négyszázat is.
A legendát nem kevés iróniával kezelő Geoffrey Pullum nyelvész úgy véli: még ha tényleg sok szó lenne a hó különböző fajtáira az északi-sarki nyelvekben, ez sem lenne önmagában túl érdekes. A lótenyésztők is különböző elnevezéseket használnak a fajtákra, a lovak méretére és korára, a botanikusok a levelek különböző alakjaira, a nyomdászok pedig a különböző betűtípusokra, mégsem vonunk le ebből messzemenő következtetéseket.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!„Kinek jutna eszébe hasonló badarságokat írni a nyomdászokról, mint amiket rossz nyelvészeti tankönyvekben olvashatunk az eszkimó nyelvről? Válasszunk egy tankönyvet véletlenszerűen … a következő komoly állítással: ’Teljesen nyilvánvaló, hogy az eszkimók kultúrájában a hónak olyan nagy a jelentôsége, hogy az a fogalmi kör, amely az angolban egy szónak és egy gondolatnak felel meg, az eszkimóban több elkülönül osztályra bomlik…’ Képzeljük el a következőt: ’Teljesen nyilvánvaló, hogy a nyomdászok kultúrájában a betűtípusnak olyan nagy a jelentôsége, hogy az a fogalmi kör, amely a nem nyomdászok között egy szónak és egy gondolatnak felel meg, a nyomdászok nyelvében több elkülönült osztályra bomlik…’ Dögunalom, még ha igaz is. Csakis a jégtorlaszok legendás, szabad szerelmet valló, fókazsírt majszoló vadászainak köszönhető, hogy egy ilyen elcsépelt közhely elmélkedésre adhatott okot köreinkben”
– véli Pullum.
bár nem szorosan tartozik a tárgyalt problémához, de azért belinkelem:
http://index.hu/tech/tudomany/beszszem/
újabb kísérleti eredmények igazolják a nyelv és a valóság érzékelésének összefüggését.
jó ez az urbanlegends, csak óvatosan a “cáfolással”.
üdv
Művelődjünk még egy kicsit
Pustol = tárgyatlan ige -t, -jon (csak 3. személyben) (tájszó) széltől sodorva, csapkodva hull, esik.
Igekötős igék: bepustol.
Ezzel a szóval 40 év után először egy Makine regény fordításában találkoztam.
Vicces, nekünk kulturális antropológia előadáson a tanárnő is úgy tanította, hogy eszkimók, meg többszáz szó a hóra :D :D :D
Egyetem, ennyi :D
Ja, meghogy nem is eszkimó, hanem inuit, mert az eszkimó az egyfajta gúnynév, amit a fehérek ragasztottak rájuk.
Nomeg az is szerintem UL ezek után, amikor a vitát közös verseléssel (ha úgy érthetőbb egyfajta freestyle rappel, mint a 8Miles-ban) rendezik el. Majd a vesztest körbeállják és kiröhögik.
Már ebben sem hiszek…
Az, hogy “a vesztest körbeállják és kiröhögik” valóban létező jelenség.
A “primitív” társadalmakban nem létezik -a mi felfogásunk szerinti- jog.
Náluk a büntit úgy oldják meg, hogy miután valakit bűncselekményen kapnak, azt kiröhögik, tehát a közösség elött megszégyenítik, és egy ilyen társadalomban (amilyen például az inuit) a túlélés záloga a közösségben elfoglalt státus.
A kevésbé havas vidékeken az így megszégyenült fazon egy pálmafáról vetette alá magát.
U.i.: Hülye vademberek!!! A mi fejlett európai társadalmainkban legalább még mielött szétlocsantjuk az agyunkat még megölünk pár gyanutlan járókelőt, vagy ami a kedvencem: Meggyilkolunk egy prostit, mert mikor elővettük hallani véltünk…NEM!!! hallottunk egy kunkori kacajt kigördülni az ajkán. És a tetem felett elmormoljuk, hogy: “Engem egy ilyen k**** nem fog kiröhögni!”. Ha elfolytod előbb-utóbb kibux. :):):)
(Mind majmok vagyunk) puszi
A 400 szó nem Douglas Adams agyszüleménye?!
…ő biztosan leírta valamelyik művében ezt a sztorit.
Mivel sokan urban legend-nek tekintik az eszkimókkal kapcsolatos úgymond hány szavuk van a hó szóra, idézném Duncan Pryde Most már eszkimó vagy ! című 1976-ban a Világjáróknál megjelent könyvéből:
igluksag-jégkunyhó építésére alkalmas hó
pukak-cukorszerű szemcsés hó
masak-tavaszi olcvadáskor keletkező puha hó
ganik-a hóhullás neve
aput-a földet borító hó
piqtuq-olyan hó amely a felszín felett seper végig, hófúvásban a lebegőben
mauya puha mély hó
stb.
Sőt a könyv szerint a zúzmóra is 10-11 szavuk van, hiszen ezzel kenik be szánjaik talpát.
Mivel sokan urban legend-nek tekintik az eszkimókkal kapcsolatos úgymond hány szavuk van a hó szóra, idézném Duncan Pryde Most már eszkimó vagy ! című 1976-ban a Világjáróknál megjelent könyvéből:
igluksag-jégkunyhó építésére alkalmas hó
pukak-cukorszerű szemcsés hó
masak-tavaszi olcvadáskor keletkező puha hó
ganik-a hóhullás neve
aput-a földet borító hó
piqtuq-olyan hó amely a felszín felett seper végig, hófúvásban a lebegőben
mauya-puha mély hó
stb.
Sőt, a könyv szerint a zúzmóra is 10-11 szavuk van, hiszen ezzel kenik be szánjaik talpát.
Nos még egy kis szórakoztató nyelvészet.
http://tafkac.org/language/eskimo_words_for_snow_derby.html
A múltkor volt a tv-ben 2 eszkimó, aki itt él és azt mondták, hogy sok szavuk van…
Erről ennyit!
Az indexes cikk meg érthetetlen!
Azt tudod elmondani amire van szavad, vagy tudsz rá gondolni! Amit nem tudsz-nem látsz nem ismersz azt nem tudod elmondani!
Az amcsi kutatás fából vaskarika! Nem minden ember agya működik ugyanúgy, máshogy nevelik őket, a szem is máshogy működik, más képet alkot az agyad és a színek is a fejedben vannak csak! …sztem!
@walaki
“Nem minden ember agya működik ugyanúgy, máshogy nevelik őket, a szem is máshogy működik, más képet alkot az agyad és a színek is a fejedben vannak csak! …sztem!”
Az agy tényleg működhet máshogy, de a szeme többnyire mindenkinek ugyanúgy működik.
Tényleg hiányosan van leírva a cikk. Az alanynak csak annyi a feladata hogy ráböki: “ez az és ez zöld, nem zöld.”
Szerintem itt arról van szó, hogy akinek a nyelvében nincs meg az, hogy erősen szétválik két dolog, az nehezebben (és lassabban) dönt, nehezebben tud megbirkózni a feladattal.
Egyáltalán nem hülyeség ez a nyelvi behatás a gondolkodásmódba, bár tény hogy a kulturális különbségek miatt ezt nehezen lehet vizsgálni.