Kutatás a világháború miatt félbeszakított, s csak hét évvel később leadott Mickey egér rajzfilm drámai meséje után.

A minap az egyébként szeretett és tisztelt Laudator blogon egy Trianonnal kapcsolatos szlogenértelmező írásra bukkantam. Gyanús volt, ezért sebtében megkerestem két, a kort jól ismerő történészt.

Hogyan születik az emberekben az az elhatározás illetve szükséglet, hogy teljesen valószínűtlen dolgokat bizonyítottnak lássanak? Gondolatok David Aaronovitch könyvfesztiválra megjelenő könyvéből.

Az 1879-ben, egy paksi zsidó családba született Trebitsch-Lincoln Timóteus Ignác állítólag olyan történelmi személyiségekkel is jóban volt, mint Winston Churchill vagy Adolf Hitler. A kalandor életét még ma is számos rejtély övezi, ezekre próbál választ adni a minap indult negyedéves folyóirat, a Múlt-kor.

A zsidó összeesküvés teóriájának ősforrásaként ismert Cion bölcseinek jegyzőkönyvei az orosz politikai rendőrség munkája. Az összeállítók célja az volt, hogy alátámasszák a cári kormányzat zsidóellenes politikáját, és felerősítsék az antiszemitizmust. Az áldokumentum olyan elemi erővel hatott, hogy számos országban a közvélekedést a mai napig meghatározza. Egy pusztító teória rövid története.

“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – érvelnek a statisztikában nem bízók rendszeresen, legtöbbször Churchillre hivatkozva. A Die Zeit legendavadásza szerint azonban megalapozatlanul.

Számos példa akad, hogy a különféle módon kreált mítoszok megcáfolásuk után is tovább élnek. Murányi Gábor az e heti HVG-ben tucatnyit megpróbál újra a helyére tenni.

Hogyan lett a kínai tanárból japán kém? Egy klasszikus eset leírása Malcolm Gladwell könyvéből.

A pesti metrós bunkerek atombiztosságának legendájáról már szó esett a Legendavadászatban. Most a berlini földalatti világ kerül górcső alá.

Ki az a fickó, aki ezt a blogot írja? Honnan jön ez a bolgáros nevű, és miért a belgrádi Crvena zvezda és Novak Gyokovics meccseit közvetíti a twitteren, amikor a Loki és Szávay is játszik? Nagyon hosszú szöveg következik, aminek a végén minden kiderül. Csak legyen, aki végigolvassa.

Máig csupán mazochista sztereotípiák és akár nagyságrendeket is tévedő fölébecslések vannak forgalomban arról, hogy a második világháború alatt mennyire volt elterjedt Európa-szerte egymás feljelentgetése – olvasható a csütörtökön megjelenő HVG-ben.

Hogyan “felejtődtek” itt szovjet csapatok a második világháború után? – a HVG ezen a héten egy húszéves Gosztonyi Péter-interjút elevenít fel, amiben a hadtörténész a jaltai cetlizős sztorit is megcáfolja. Részlet az interjúból.

Újra felbukkant a magyar weben az a levél, amely szerint Angliában “a holocaust minden emlékét eltávolították az iskolai tanító programokból arra hivatkozva, hogy sérti a muszlim populációt”.

Német hobbitörténészek a hidegháború harci készülődéseinek nyomában. Avagy hogyan állítsuk meg a Varsói Szerződés csapatait?

Hogyan lesz a nagymama földi maradványaiból tejpor vagy esetenként pudingpor? Ki lopta el a szőnyegbe csavart nagyit? Képtelen történetek a világháborút követő évekből.