Minden, amit péntek tizenharmadikáról tudni kell: kiejthetetlen fogalmak, ködös eredetmagyarázatok, mikor melyik hónapra esett, megjelenése zeneszámokban és filmekben és egyéb babonák, véletlenek.

A Magyar Szív Egyesület oktató-szűrő koleszterinkampánya részeként hétpontos közleményt adott ki a koleszterinnel kapcsolatos tévhitekről.

Egy éve hívta fel a brit Sense About Science alapítvány az észosztó és trendcsináló celebek figyelmét arra, hogy tudományosnak mondott kijelentéseiket világgá kürtölésük előtt ellenőriztessék igazi tudósokkal. Mi történt azóta?

Az ünnepi szünetre a Fórumon vitára feltett sztorikból válogattam egy csokorra valót. Bejgli mellé mobillal főt tojást, világító Mountain Dew-t és mindent oldó Coca-Colát sikerült találni.

Élelmiszerek vitamintartalmát elemző melléklettel jelenik meg holnap a friss HVG. Néhány érdekes tévhit és hiedelem a lap válogatásából.

Az alábbiakban egy sajtóban sokat emlegetett, Széchenyinek tulajdonított idézet utáni többhetes hajszáról olvashattok. Türelmetlenebb olvasók a szövegvégi összefoglalóból megtudhatják, ki valójában a mondatok szülőatyja.

Az agy továbbra is számtalan kérdés és legenda forrása. A legközismertebb és ma is úton-útfélen hangoztatott darab, miszerint agyi kapacitásunk alig tíz százalékát használjuk. Valóban így van ez? Pontosan mit is mérünk ezzel a tíz százalékkal?

Sokadszorra futunk bele a klasszikus kollégiumi legendába, melyben a közvélekedés szerint a MacGyver és a varacskos disznó frigyéből született entitás, a fiatal egyetemista rúg be 7 forintból, egy ánuszba felhelyezett dianás cukorkától.

A hollywoodi filmekben látottakkal ellentétben nem fordulhat elő, hogy valakit a feje búbjáig ellepjen a futóhomok – olvasható egy általunk most megtalált National Geographic-cikkben. A jelenséggel a Mythbusters-ben is foglalkoztak.

Néhány hete az egész magyar média hangos volt egy hoaxtól, mely szerint a szőkék valószínűleg 200 éven belül eltűnnek. A jelentés szerint az utolsó természetes szőke egyén jó eséllyel 2202-ben fog a világra jönni.

Sötétkék, lila, piros – mindenki kiválaszthatja, melyik verziót ismerte gyerekkorában. A Stimmt’s és a Snopes által megkérdezett uszodatechnikai szakemberek szerint a vizelet hatására elszíneződő medencevíz legendája világszerte ismert, de ilyen jelzőanyagot a medencék üzemeltetői nem használnak. Megkerestük az ÁNTSZ-t is.

Klasszikus tévhit, hogy a bikák „allergiásak” a vörös színre, és jelenlétükben az ilyen színű ruhát viselő emberek könnyen bajba kerülhetnek. Bizonyítékként pedig ott vannak a bikaviadalok, ahol piros színű köpennyel vadítják az állatokat.

Az alma kedves és barátságos, az egészség egyik szimbóluma, fogkrémreklámtól fogorvosi rendelőig mindenhol ott találjuk. Baj csak, hogy ettől még nem válik az orális higiénia lapis philosophorumává. Sőt.

A napraforgó nagy fényérzékenysége – reggel kelet, este nyugat felé fordul – már a középkorban foglalkoztatta a kutatókat. Mindennek ellenére a puszta igazság az, hogy …

Magyar ember sörrel nem koccint, tiltakozásul az 1849-es aradi kivégzések ellen. Egyes értelmezések szerint a tilalom 150 év után érvényét vesztette, van, aki ma is tartja, és van, aki nem hisz a mesékben.

Az UL ajánlása: ha nagyon kell mondani valamit, akkor egyenes hátú futás, valahogy úgy, ahogy Michael Johnson tette valamikor. De leginkább esernyő. Előtte meg egy kis elmélet. Katt.

A közelmúltban három legendákat, tévhiteket, rejtélyeket elemző könyv is kezünkbe került. Nem mai kiadványok, a legfiatalabb is 1935-ös kiadású. Bár az ezekben leírt megfigyelések nagy részét mára meghaladta a kor, a kutatók módszertana mai szemmel is csodálatra méltó.