Mit tehetsz, ha azt látod, hogy a nagyszüleid (vagy kortársaik) egy mindenegyben típusú oldal hírére hivatkozva mennek neki a Facebookon a “gyógyszerlobbinak”, vagy kezdenek pénzt kalapozni egy 20 éve megégett csecsemő műtétjére?
Címke kritikus gondolkodás
Az InfoGrund tanárképzésének célja, hogy a résztvevő pedagógusok fel tudják vértezni diákjaikat az álhírek felismeréséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel.
A gyűjtést a Poynter intézet heti hírlevelében találtam, aztán végig is játszottam és értékeltem az egyes játékokat. Nyelvismeret egyelőre mindegyikhez kell, de néhány közülük felnőtteknek is hasznára válhat.
Június 30-án lezárult a jelentkezés a Televele Médiapedagógiai Egyesület és az Urbanlegends.hu közös programjára a tudatos médiahasználat iskolai keretek közötti fejlesztésére.
Indul a Televele Médiapedagógiai Egyesület és az Urbanlegends.hu közös képzési csomagja a tudatos médiahasználat iskolai keretek közötti fejlesztésére. Érdeklődő tanárok jelentkezését várjuk.
A tisztánlátás érdekében fontos mind a tudományos hibák, mind a szenzációhajhász tálalás felismerése. Íme néhány szempont a vizsgálódáshoz!
Az Igazgyöngy Alapítvány a napokban zárta le Igaz vagy hamis? című projektjét, amelynek keretében álhírek felismerésével foglalkoztak felsőbe járó tanodás gyerekekkel és szüleikkel.
Csak az gondolkodik kritikusan, aki megfelelő bizonyítékok hatására képes változtatni az álláspontján. Ha nem tudunk ilyen bizonyítékot elképzelni, nem vagyunk kritikai gondolkodók – vallja Ola Rosling svéd sztárstatisztikus.
A net tele van álhírekkel, félinformációkkal, kamu képekkel és elfogult szövegekkel. Az alábbi szempontok segíthetnek ellenőrzésükben.
A kritikus gondolkodás egyike azoknak az alapkompetenciáknak, amelyeket az iskolában fejleszteni kellene – mutat rá a neves oktatási szakember, Ken Robinson.
Az AIDS betegségét a CIA terjesztette el Kubában, és ez volt a valódi oka az embargónak is – legalábbis ezt állítja az a kamuvideó, amelyet egy újságíró használ az összeesküvés-elméletek felismerésének oktatásához.
Cikkemben megpróbálom bemutatni, hogy az egyes országokban miként viszonyulnak a félrevezető online tartalmak kérdéséhez, és milyen állami megoldásokban látják a kiutat.
A 16-17. századi angliai pamfletkultúrára adott válaszok között olyan is van, amely napjaink kamuhírjelenségére is gyógyírként szolgálhat – írja a New Yorker szerzője.
Ingyenes online kurzust rakott ki a netre a Google dezinformációval foglalkozó csapata. Gyorsképzését a First Draft elsősorban újságíróknak és tanároknak ajánlja, de minden netező tanulhat belőle. Kíváncsi voltam, mi fér bele egy órába, így végignéztem.
Elterjedése idejében a rádiózást hasonló ellenérzésekkel fogadták, mint napjaink online dezinformációs eszközeit – mutat rá a New Yorker szerzőjének hosszú anyaga.
A médiaüzenetek kritikai befogadásának iskolai oktatását bemutató sorozatomban – több külföldi példa után – most egy magyar programot nézek meg.