Nem legenda, pedig azt hihetnénk: a pesti állatkertben egy fekete emberekből álló törzset is megcsodálhattunk a millennium évében. Ilyesmire persze nem csak Magyarországon volt példa, hanem szerte a “művelt világban”.

Olvasói kérésre íme az egyik legismertebb, több műfajban is feldolgozott nemzetközi horrorlegenda a vécén lehúzott, majd bosszúból gigantikussá növő és emberekre támadó krokodilokról.

A zseni a közfelfogásban a koraérettséggel kapcsolódik össze, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán kreatív alkotás létrehozásához a fiatalok frissessége szükséges – olvasom Malcolm Gladwell új könyvében, ahol mindjárt be is mutatja, mi a különbség a fiatal zseni és a beérett tehetség útja között.

Válogatott perverziók Chuck Palahniuk Cigányút című regényéből, linkekkel az író által megidézett városi legendákkal foglalkozó elemzésekre. Aki úgy érzi, ez nem érdekli, ugorjon tovább.

A múlt heti szóbeszédmarketinges olvasónapló után egy másik könyv és egy másik téma: irodalmi átverések Melissa Katsoulis Telling Tales: History of Literary Hoaxes című könyvéből. Ma az írónő által első irodalmi hoaxként említett Dionüsziosz-ugratás történetéről olvashattok.

Még egy kis türelmet a saját anyagokig, addig pedig egy MTI-hír egy friss átverésről: egy humorista által kitalált filozófust idézett új könyvében Bernard-Henri Lévy francia filozófus.

Tények, amit még az amerikaiak sem tudnak saját országukról – ígéri egy könyv. Kis guglizás után azonban kiderül, hogy a tények szó helyett mégiscsak inkább helyesebb lett volna a legendák kifejezést használni. Legendának viszont zseniálisak: van itt egynapos, valamint elhallgatott amerikai elnök, transzvesztita kormányzó, más napon ünnepelt függetlenség, hatalmas hoaxok és mai szemmel nézve hihetetlenül merész reklámok.

Az egész világot körbejárta néhány hete a hír, miszerint egy perui banda többtucat embert ölt meg, hogy eladják áldozataik zsírját kozmetikai árukat gyártó cégeknek. Azóta kiderült, az egész nem más, mint néhány rendőr fantáziadús ügyeskedése.

A sörrel koccintás legendája Darvasi László új könyvében – ismét frissül a legendák a kortárs magyar irodalomban című sorozat.

A téma néha akkor támad, amikor az ember nem is gondolná. A hétvégén Öcsödön vendégeskedtem, és a helyi József Attila emlékház látogatójaként a költő gyermekkorával kapcsolatos tévhiteket leleplező előadást hallhattam.

Augusztus 29-e fekete nap a magyar-török közös történelemben a számunkra – olvasom egy regényben. Ugyanezen a napon adja hírül a Quart, hogy a bolgár ortodox egyház Madonnát hibáztatja a mút hétvégi ohridi hajótragédiáért. Hogy kettő között mi a kapcsolat? Kiderül.

Sorkatonák és lógósok egyaránt ismerik a legendát a brómos kávéval, teával lenyugtatott kiskatonákról. Egy Térey-költeménnyel illusztrálva e történettel folytatom a legendák a magyar kortárs irodalomban sorozatot.

Több mint félmilliót nyert totón egy budapesti munkás, ám hatalmas nyereményét éppen az 56-os forradalom kitörése napján vette át. Mi történt a pénzzel a felkelés végére? Az Urbanlegends.hu irodalmi sorozatának régi-új darabja.

Folytatva az irodalmi sorozatot, ma a Szomorú vasárnap című kultikus dal történetével ismerkedhettek meg, Müller Péter musicaljének szövegével illusztrálva.

Folytatva a legendák a kortás magyar szerzők műveiben című sorozatot, ma Szálinger Balázsról és a székely-zalai rokonságról olvashattok egy rövid írást.