Menü

Címke hvg

Visszaéltek-e a népszámlálási adatokkal?

A közhiedelemmel ellentétben nem az 1941-es népszámlálás adatai, hanem elsősorban más nyilvántartások alapján hurcolták el a magyarországi zsidókat – számol be egy sokat hangoztatott hiedelemről a HVG. Ez persze nem jelenti azt, hogy sosem éltek volna vissza az ily módon begyűjtött személyes adatokkal.

A kassai bombázás rejtélye

A magyar történelem egyik nagy kérdőjele, hogy 1941-ben kik bombázták Kassát, ami után Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. A 70. évforduló előtt a HVG cikke a szovjet bombázás logikai bizonyítékairól elmélkedik, az Index írása pedig a hadüzenet körülményeinek új tárgyi bizonyítékairól ad hírt.

A listeriás lánclevél utóélete

Április közepén egy laborvezető e-mailt küldött ismerőseinek arról, hogy egy bizonyos sonkában magas listeriaszintet mértek. Valószínűleg nem gondolt arra, hogy levele pillanatokon belül körbeszalad az egész országban. Ma a cégnél úgy nyilatkoznak róla: volt ilyen nevű dolgozónk.

Új Báthory-legendák

Bár Juraj Jakubisko szlovák rendező most bemutatott filmjében a Báthory Erzsébet körüli legendák leolvasztását ígéri, a nagy igyekezetben jópár új legendát toldott hozzá – olvasható a hvg.hu mai cikkében.

Mi hasznuk a náthaszereknek?

Nem gyógyítják a náthát a náthagyógyszerek – derül ki a HVG cikkéből. A hetilap annak járt utána, mire jók a legnépszerűbb meghűlésre szedett szerek.

Egy pusztító világjárvány réme

A média szerint évek óta „időszerű”, sőt „nagyon időszerű” egy pusztító világjárvány kitörése. A Pánikológia című könyv egy fejezete a hatalmas pánikot generáló madárinfluenza és az atípusos tüdőgyulladás hatását elemezve józanságra int.

A feljelentés városi legendája

Máig csupán mazochista sztereotípiák és akár nagyságrendeket is tévedő fölébecslések vannak forgalomban arról, hogy a második világháború alatt mennyire volt elterjedt Európa-szerte egymás feljelentgetése – olvasható a HVG-ben.

Erkel egy nap alatt, bezárva szerezte a Himnusz zenéjét?

Bónis Ferenc zenetörténész számtalan mitikus elemtől megfosztotta nemzeti énekünket, egyebek között egy ének-zene könyvekben előszeretettel ismételgetett legendától, amelyet Gárdonyi Géza indított útjára 1910-ben – mutat rá a Himnusz megzenésítéséről szóló cikkében Murányi Gábor.

Egy magyargyalázás legendája

A trianoni bűnbakkeresők gyakran emlegetik azt az esetet, amikor egy román nemzetiségi képviselő, bizonyos Alexandru Vaida-Voevod 1907-ben a magyar parlamentben először „magyargyalázott”.

Áltévéhíradó Örkény egyperceseiből

Rajk László külügyminisztert, a párt régi harcosát, saját kérésére ítélték halálra. Elhunyt egy színész, már átszállították a bonctani intézetbe is, este mégis fellépett a Lear királyban.

További bejegyzések