A helikopter kifejlesztésében komoly érdemei voltak honfitársainknak, csakhogy nem azoknak, akikről ezt évtizedekig állították – hívta fel a figyelmemet egy HVG-ben megjelent írására Lőrinc László. Egy kitűnő önmenedzselő története, aki a Rákosi-kor botcsinálta repüléstörténeti illetékeseivel el tudta hitetni, hogy ő egy méltatlanul mellőzött nagy feltaláló és egy elfeledett testvérpár munkássága.

A költségelszámolások vagy szakdolgozati adatsorok kozmetikázásán gondolkozók könnyebben lebukhatnak, ha nem járatosak a matematikában – derül ki többek közt Christoph Drösser Csábító számok, avagy a mindennapok matematikája című könyvében. Newcomb, Benford és Diekmann mint a revizorok legjobb barátai.

Tények, amit még az amerikaiak sem tudnak saját országukról – ígéri egy könyv. Kis guglizás után azonban kiderül, hogy a tények szó helyett mégiscsak inkább helyesebb lett volna a legendák kifejezést használni. Legendának viszont zseniálisak: van itt egynapos, valamint elhallgatott amerikai elnök, transzvesztita kormányzó, más napon ünnepelt függetlenség, hatalmas hoaxok és mai szemmel nézve hihetetlenül merész reklámok.

Hétről hétre jelennek meg különböző tudományos intézetek kutatási eredményei arról, káros-e a mobiltelefonálás. E vita kapcsán a HVG hírkeltő hatásról ír, megnyugtató válasz a kérdésre a cikk szerint mostanában nem várható.

A média szerint évek óta „időszerű”, sőt „nagyon időszerű” egy pusztító világjárvány kitörése. A minap magyarul is megjelent Pánikológia című könyv egy fejezete a néhány éve hatalmas pánikot generáló madárinfluenza és atípusos tüdőgyulladás hatását elemezve józanságra int, egyben felhívja a figyelmet a pontos diagnózisok és határozott megelőző intézkedések fontosságára.

Avagy mi történik, ha szkepticizmusunkat félretesszük egy pillanatra, és az idegenek látogatását nem a pszichológia, hanem a valószínűség-számítás szemszögéből közelítjük. Sci-fi tilitoli becsült számokkal – egy alapképlet pro és kontra.

Új kiadványok a HVG Könyvektől, mintha csak az UL rendelésére készülnének: fordítás alatt egy összeesküvés-elméletekről szóló könyv, illetve tegnaptól a boltokban a sajtó által életveszélyesnek tartott sorscsapásokat elemző Pánikológia. Vagyis: mi miatt érdemes pánikba esni, és mi miatt nem.

Nem lesz világvége 2012-ben – idézi az e heti HVG a NASA minap kiadott nyilatkozatát. A múlt héten – több helyen éppen péntek 13.-án bemutatott – 2012 című mozifilm azonban így is tarolt. Egy jól sikerült víruskampány mellékhatásai.

1999 nyarán a belgiumi Gornem városában negyvenkét kólaivó gyerek különös betegségtüneteket produkált, és kórházba kellett őket szállítani. Az esetet követően országos hisztéria tört ki, a Coca-Cola története legnagyobb termékvisszahívására kényszerült. A tegnap beharangozott és elkezdett Gladwell-sorozat második része.

A kocsmában az a mondás járja, hogy egy papírlapot 5-nél többször nem lehet félbehajtani. Ott rögtön meg is próbáltam és igaznak találtam – olvasom Marabu blogján. Hogy mennyi a világrekord és mekkora lenne egy ötvenszer félbehajtott papírlap magassága? Kiderül.

Ötletes kisfilm került fel a nagyobb videomegosztókra Budapestről (Magyarországról). A videó fővárosi utcaképeket mutat, és ezek kapcsán híres felfedezőinkre utal. Ez viszont kényes terep: szerte a világban mindenhol szeretik a felfedezéseket a magukénak tudni.

Két sztori és annak tucatnyi változata. Ami közös bennük: az ondó a szájban.

A Snopes szerkesztője, Barbara Mikkelson a klasszikus és sokat mesélt iskolai városi legenda gyökerei után kapirgált a héten.

Az újinfluenza elleni oltás csupán ürügy, igazából egy általános csipbeültetésről van szó, amellyel az egész emberiséget akarják kontroll alá helyezni – derül ki egy körlevélből, melyet az Index hoaxvadász csapata elemez.

A spárga rákmegelőző és -gyógyító szerepéről számol be egy neten keringő levél, sok konkrét(-nak mondott) példával illusztrálva a növény hatását. A legendavadász oldalak elismerik, hogy sok értékes anyag van a spárgában, de rákmegelőző hatása orvosilag nem egyértelmű.

Mai laikus értelmezésekben az evolúcióelmélet felfedezése összefonódott Darwin föld körüli útjával, azon belül is a Galápagos-szigeteken élő pintyek tanulmányozásával. Ez a Darwinhoz és a pintyekhez kapcsolódó történet azonban kevés valóságalapot tartalmaz – foglalta össze a tudomány álláspontját Zemplén Gábor tudománytörténész.

Ugyan már e felületen is szó esett a Mars és Hold “csodálatos egymás mellettiségéről”, az olvasók nagy része nem szereti a keresőt használni, és inkább levelet ír. Nekik készült az alábbi bejegyzés; akinek megvolt a lecke, nem kell újra felmondani.