Az Urbanlegends.hu is csatlakozik a méltán elfeledett könyvek újraértelmezését szorgalmazó BookArt mozgalomhoz. T. O. Teas könyvét Jáger Attila dekorálta ki, szürreálba hajló mini képregényének témája a miskolci emberrablás városi legendája.

Igaz-e a legenda az ujjlevágással fenyegetett angol íjászokról, illetve mi volt a mára a világ nagy részén egyezményes jellé vált sértés üzenete más korokban?

A zseni a közfelfogásban a koraérettséggel kapcsolódik össze, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán kreatív alkotás létrehozásához a fiatalok frissessége szükséges – olvasom Malcolm Gladwell új könyvében, ahol mindjárt be is mutatja, mi a különbség a fiatal zseni és a beérett tehetség útja között.

Egy kis off, bár nem is annyira az. Megjelent a Beszélőben A sorozatbetörő című novellám, amibe egy-két Urbanlegends-en megjelent sztorit is beépítettem. Íme egy kis ízelítő, a teljes szöveg az e hónapban narancssárga borítóval megjelent Beszélőben.

A múlt heti szóbeszédmarketinges olvasónapló után egy másik könyv és egy másik téma: irodalmi átverések Melissa Katsoulis Telling Tales: History of Literary Hoaxes című könyvéből. Ma az írónő által első irodalmi hoaxként említett Dionüsziosz-ugratás történetéről olvashattok.

Még egy kis türelmet a saját anyagokig, addig pedig egy MTI-hír egy friss átverésről: egy humorista által kitalált filozófust idézett új könyvében Bernard-Henri Lévy francia filozófus.

Ugyan már évek óta véleményt nyilvánítottak a kérdésről a magyar nyelv értői, a mai napig rendszeresen előkerül a médiák szó körüli vita. Új dolog nem nagyon lesz a bejegyzésben, inkább csak összegyűjtöm a leírtakat.

A téma néha akkor támad, amikor az ember nem is gondolná. A hétvégén Öcsödön vendégeskedtem, és a helyi József Attila emlékház látogatójaként a költő gyermekkorával kapcsolatos tévhiteket leleplező előadást hallhattam.

Bónis Ferenc zenetörténész számtalan mitikus elemtől megfosztotta nemzeti énekünket, egyebek között egy ének-zene könyvekben ma is előszeretettel ismételgetett legendától, melyet Gárdonyi Géza indított útjára 1910-ben – mutat rá a Himnusz és a Szózat megzenésítéséről szóló, a holnaputáni HVG-ben olvasható cikkében Murányi Gábor.

Újabb összefoglaló az elmúlt egy hétben az Urbanlegends.hu twitteres oldalán felbukkant, majd – többségében a hvg.hu-n – magyarul is megjelent témákból.

Elfogta a rendőrség azt a csalót, aki társaival több neves művésztől, tudóstól próbált meg életműdíjra hivatkozva pénzt kicsalni – adja hírül az MTI. Nem alakul rendőrségi szemlévé az UL, de mivel a csalásról korábban itt is szó esett, íme a részletek.

Sorkatonák és lógósok egyaránt ismerik a legendát a brómos kávéval, teával lenyugtatott kiskatonákról. Egy Térey-költeménnyel illusztrálva e történettel folytatom a legendák a magyar kortárs irodalomban sorozatot.

Hogy került egy seregnyi lengyel katona a Nagyszeben ostromát ábrázoló Erdélyi Panoráma című óriásfestményre? Miért tagadott le korából Karády négy évet? És hogy kerül mindez egy bejegyzésbe?

Ismeretlenek telefonálják körbe a magyar művészvilágot, azt állítva, hogy az alkotók 100 ezer eurós életmű díjat kaptak, amire különböző szövetségek vagy cégek terjesztették fel őket. Az adót mindenesetre előre, személyesen beszednék.

Folytatva az irodalmi sorozatot, ma a Szomorú vasárnap című kultikus dal történetével ismerkedhettek meg, Müller Péter musicaljének szövegével illusztrálva.