Olvasói kérésre íme az egyik legismertebb, több műfajban is feldolgozott nemzetközi horrorlegenda a vécén lehúzott, majd bosszúból gigantikussá növő és emberekre támadó krokodilokról.

Vettél már kuvaszt, amiről pár hét után kiderült, hogy jegesmedve? Vagy olyan kiskutyát, amiről az állatorvos kiderítette, hogy valójában patkány?

Újra feléledt a viperák telepítésével ijesztgető rémhír az Őrségben – írja a Vas Népe. A helyi nemzeti park igazgatósága határozottan cáfolja a híreszteléseket.

Mi igaz abból a hiedelemből, hogy déli napsütésben azért nem szabad locsolni a növényeket, mert a rájuk tapadt vízcseppek által összegyűjtött napfény kiégeti a leveleiket? Illetve: veszélyes-e ugyanezen megfontolásból vizes bőrrel napozni?

A fényképezés feltalálása előtti időkben a lovak mozgását a festmények a hagyományos „haskidudorító” mozdulattal ábrázolták – első láb előre nyújtva, a hátsó hátra –, mert ezzel a kép annak ellenére is a vágtatás mozgássorát idézte fel, hogy az ábrázolás nem volt egyértelmű. Aztán jött Eadweard Muybridge híres sorozatával a vágtató lóról, és ezzel az ún. ventre-á-terre-korszak véget ért.

A kocsonyás miskolci legenda ma már országszerte ismert, egy frissen megjelent könyv szerzői azonban most több mint hatvan további helyi legendát mutatnak be.

A média szerint évek óta „időszerű”, sőt „nagyon időszerű” egy pusztító világjárvány kitörése. A minap magyarul is megjelent Pánikológia című könyv egy fejezete a néhány éve hatalmas pánikot generáló madárinfluenza és atípusos tüdőgyulladás hatását elemezve józanságra int, egyben felhívja a figyelmet a pontos diagnózisok és határozott megelőző intézkedések fontosságára.

Avagy mi történik, ha szkepticizmusunkat félretesszük egy pillanatra, és az idegenek látogatását nem a pszichológia, hanem a valószínűség-számítás szemszögéből közelítjük. Sci-fi tilitoli becsült számokkal – egy alapképlet pro és kontra.

Új kiadványok a HVG Könyvektől, mintha csak az UL rendelésére készülnének: fordítás alatt egy összeesküvés-elméletekről szóló könyv, illetve tegnaptól a boltokban a sajtó által életveszélyesnek tartott sorscsapásokat elemző Pánikológia. Vagyis: mi miatt érdemes pánikba esni, és mi miatt nem.

Mai laikus értelmezésekben az evolúcióelmélet felfedezése összefonódott Darwin föld körüli útjával, azon belül is a Galápagos-szigeteken élő pintyek tanulmányozásával. Ez a Darwinhoz és a pintyekhez kapcsolódó történet azonban kevés valóságalapot tartalmaz – foglalta össze a tudomány álláspontját Zemplén Gábor tudománytörténész.

Egy YouTube-ra felrakott videó újra felélesztette a vitát, van-e vízi szörny a Champlain tóban. A kriptozoológusok örvendeznek, a szkeptikusok óvatosságra intenek.

A napokban ünnepelte születésnapját Chanel, a világ legöregebbnek mondott kutyája. A kis tacskó 21 éves, amit a születésnapjáról beszámoló lapok egyike 120, másika 147 emberi évre saccolt. Utóbbi számítás alapja a közismert “egy emberi év hét kutyaévnek felel meg”-formula lehetett, de vajon mi az igazság?

Két gyenge minőségű kép megy körbe rekordgyorsasággal az interneten. Jó szöveggel minden elmegy, még két olyan manipulált kép is, amit már tíz éve is szégyelltünk volna.

Új sorozat indítását tervezem az Urbanlegends.hu-n, Városi legendák kortárs magyar írók, költők műveiben címen. Első körben Cserna-Szabó András egy novellájával és az abban szereplő legenda eredetével ismerkedhettek meg.

Idő hiányában íme három, állatokkal kapcsolatos anyag a sajtóból: egy tévhitoszlató kutatás, egy népi megfigyelés és egy szenzációs felfedezés utóélete.