Az emberek a hozzájuk hasonlóan gondolkodók társaságában szélsőségesebb álláspontot képviselnek, és ezekben az esetekben fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre is.

Hogyan születik az emberekben az az elhatározás illetve szükséglet, hogy teljesen valószínűtlen dolgokat bizonyítottnak lássanak? Gondolatok David Aaronovitch könyvfesztiválra megjelenő könyvéből.

“Elhiszi, hogy Kentuckyban patkánysültet árulnak? És azt, hogy egér került a kólába, vagy hogy egy drogos babysitter összetévesztette a gyereket egy pulykával? Na és a robbanó süteményt?” – MTI-anyag a városi legendákról 1999-ből.

Új kiadványok a HVG Könyvektől, mintha csak az UL rendelésére készülnének: fordítás alatt egy összeesküvés-elméletekről szóló könyv, illetve tegnaptól a boltokban a sajtó által életveszélyesnek tartott sorscsapásokat elemző Pánikológia. Vagyis: mi miatt érdemes pánikba esni, és mi miatt nem.

Hogyan lett a kínai tanárból japán kém? Egy klasszikus eset leírása Malcolm Gladwell könyvéből.

Ki az a fickó, aki ezt a blogot írja? Honnan jön ez a bolgáros nevű, és miért a belgrádi Crvena zvezda és Novak Gyokovics meccseit közvetíti a twitteren, amikor a Loki és Szávay is játszik? Nagyon hosszú szöveg következik, aminek a végén minden kiderül. Csak legyen, aki végigolvassa.

A Piroska és a farkas eredete a korábban gondoltnál is régebbi lehet – idézi a történet gyökereit kutató kultúrantropológust a Múlt-kor.

Az Urbanlegends.hu – egyes esetek felderítésén túl – mindig is feladatának tekintette a különböző gondolkodási módok bemutatását. Az alábbiakban – A cigány kultúrák antropológiája és az Oláh cigányok Harangoson című tanulmányok segítségével – azt próbálom megmutatni, hogyan lehet másképp, jelen esetben a kulturális antropológia eszközeivel megközelíteni három, cigányokkal szembeni, makacs sztereotípiát.

Apollo 13, ufóboncolás, bőrlátás, rákgyógyító csodaszerek, a szibériai Petőfi és a teleportáció. A tudomány diadala a tévhitek felett.

Szóbeszéd a várospusztító Gellérthegyről és a katasztrófát megjósoló japán tudosókról. Hogyan terjednek a rémhírek, miként segítheti – jobb esetben gátolhatja meg – mindezt a média?

Daniel L. Schacter Az emlékezet hét bűne című könyve rávilágít arra, hogyan válhat elménkben egy legenda “megtörtént” eseménnyé. Meghökkentő esetek és példák arra, miként lesz idővel rémisztő emlék a szomszéd mumpsza.

Feliratos változatban is elérhető már az a flash-videó, mely a Pentagon elleni terrorcsapást elemzi. Ennek kapcsán – a Lakatos László weboldalán elhelyezett irodalmak felhasználásával – szó esik az összeesküvés-elméletekről is.

Linkgyűjtemény azoknak, akinek nem elég az Urbanlegends.hu. Források, elméletek angol, német, francia és magyar nyelven.

Újabb érdekes témára bukkantunk Sergio Benvenuto könyvének újraolvasásakor, ami akár el is keseríthetne bennünket, ha nem szeretnénk azt, amit csinálunk.

„Minden magyarországi városnak [ez talán túlzás] van egy sztorija” – hívta fel a figyelmünket nemrégiben a helyi legendákra pnxntdd.