(Az alábbi kvíz – az Urbanlegends.hu havi hoaxkvízeinek mintájára – az Infogrund oktatási program órasorozatán tanultak felelevenítéséhez készült, 13-14 éves diákok számára. A kérdések válogatásában nyújtott segítségért köszönet 13 éves unokaöcsémnek, Márkónak.)

Adj választ mindegyik kérdésre, majd nyomd meg a lap alján lévő Beküldöm gombot. Ezután a kérdéssor tetején megtalálod az eredményed, az egyes válaszok alatt pedig a helyes választ, a sztori hátterét és az eset tanulságait.

A tesztet kitöltheted egyszerű tippeléssel is, de érdekesebb a kvíz akkor, ha válaszadás előtt utánanézel az állításoknak. Mutatok néhány tippet arra, mit tehetsz, ha mindössze egyetlen mondatból vagy fotóból kiindulva kell döntened egy információ valóságtartalmáról:

1. Először is zárd ki az érzelmeid és az elfogultságod | Csak azért, mert egy információ vicces, vagy mert épp azt szeretnéd, ha igaz lenne, még nem biztos, hogy igaz is. Ugyanígy az sem garantálja egy infó hitelességét, ha máshol már hallottál róla.

2. Gondold át, lehet-e valami más magyarázat a dologra | Lehet, hogy az eset, amiről a cikk/videó beszámol, valóban megtörtént, csak épp nem olyan körülmények között történt, amit a közzétevő állít.

3. Keress rá az információra | Válassz ki néhány jellemző kulcsszót az állításból, és írd be a Google keresőbe (például a Justin Bieber keresztbe eszi a burritót állítás esetén ezeket: Justin Bieber burrito). 2.) Szükség esetén adj hozzá olyan szavakat, amelyek előrébb hozzák a cáfolatot tartalmazó cikkeket (például: Justin Bieber burrito kamu). 3.) Megpróbálhatod úgy is a keresést, hogy célzottan valamelyik álhírvadász oldal tartalmai között keresel (például: Justin Bieber burrito site:urbanlegends.hu, vagy: Justin Bieber burrito site:snopes.com).

4. A fotók ellenőrzéséhez használj képkeresőt | Különféle online eszközök segítségével utánajárhatsz, hogy egy fotó mikor jelent meg először. Ezért azért fontos, mert ha például egy kép már 2012 óta fent van a neten, akkor minden további nyomozás nélkül biztos lehetsz benne, hogy nem a múlt heti földrengés pillanatait ábrázolja. A fotók ellenőrzéséhez segítséget nyújthatnak az alábbi eszközök.

5. Mérlegeld az összegyűjtött infókat | Ha egymásnak ellentmondó információkat gereblyéztél össze, dönts a források hitelessége alapján. Ennek megítéléséhez itt találhatsz szempontokat.

És akkor ennyi bevezető után jöjjön a kvíz. Nyolcból mennyit találtál el? Mi csapott be, és mi ment nehezebben? Meséld el a hozzászólások között!

#1 Justin Bieber tényleg keresztbe eszi a burritót?

Helyes válasz | NEM.

Háttér | A fotó valódi, de nem Justin Bieber látható rajta, hanem egy hasonmás. Az ál-Bieber egy YouTube-csatorna felkérésére játszott el pár jelenetet. A készítők később egy leleplező videót is közzétettek.

Mögöttes szándék? | A Justin Bieber-fotó készítői azt akarták megmutatni, hogy az emberek könnyen elhisznek dolgokat. Kamufotójuk persze ezen felül ismertséget, milliós nézettséget – azon keresztül pedig hirdetési bevételeket – is hozott számukra.

Tanulság | Másokat nevetséges helyzetben ábrázoló képet vagy videót már csak azért sem érdemes megosztani, mert könnyen te is nevetségessé válhatsz – például ha a szóban forgó tartalom kitalált.

#2 Egy francia nagypapa tényleg Hitler Mein Kampfjával ajándékozta meg unokáját az általa kért Minecraft helyett?

Helyes válasz | NEM.

Háttér | Bár valóban létezik egy ilyen kínos jelenetet ábrázoló videó, azt Yann Stotz komikus készítette, majd posztolta az Instagramon 2019 karácsonyán.

Mögöttes szándék? | A komikus állítása szerint csak meg akarta viccelni az embereket, és instagramos oldalának követői ezzel tisztában is voltak. De miután sokan a Snapchaten is megosztották a videót, az az oldalát nem ismerőket már megtévesztette.

Tanulság | Az eredetileg viccesnek szánt cikkek és videók környezetükből kikerülve – például a Facebookon vagy a Snapchaten – megtéveszthetik az embereket.

#3 Amerikai meteorológusok tényleg attól félnek, hogy az 5G mobiltechnológia elronthatja előrejelzéseik pontosságát?

Helyes válasz | IGEN.

Háttér | Az 5G technológiával kapcsolatban rengeteg megalapozatlan, hamis infó terjed, az egyik ilyen például, hogy Hágában 500 kacsa halt meg egy 5G-s hálózati teszt miatt. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal szakértői 2019-ben azonban valóban arra hívták fel a figyelmet, hogy az 5G hálózatok visszavethetik az előrejelzéseket.

Mögöttes szándék? | A kutatók az általuk felfedezett probléma nyilvánosságra hozásával egy kompromisszumos megoldást szerettek volna elérni. Olyat, amely nem hátráltatja az ötödik generációs telekommunikációs hálózat kiépítését, de nem veszélyezteti a meteorológiai előrejelzések pontosságát sem.

Tanulság | Ha egy új technológia elterjed, az információhiány rengeteg rémhírt, kitalált történetet generál. Ezzel együtt nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos veszélyek reálisak. Ne csípőből tüzelj egy hírre, hanem mindig vizsgáld meg az infó forrását és annak hitelességét!

#4 A Twix bal és jobb csokiját tényleg két külön üzemben készítik?

Helyes válasz | NEM.

Háttér | Az ezt állító videó egy abszurd humorú reklám. Ennek ellenére – mint ez a kérdésfeltevés is mutatja – ez nem mindenkinek esett le.

Mögöttes szándék? | A cég nem megtéveszteni akarta a nézőket, hanem egy olyan össznépi, vicces sztorizást akart elindítani, amely hosszú távon növeli terméke eladásait.

Tanulság | A cégek imádják a jó történeteket, mert azokkal egyszerűen és hatékonyan terjeszthetik üzeneteiket, építhetnek közösséget. Ennek érdekében nap mint nap jó sztorikkal bombázzák közönségüket. Ezek nem feltétlenül igazak, ezért aztán még az ennél jóval hihetőbb sztorik esetében is érdemes odafigyelni.

#5 A kanadai CBC tévécsatorna tényleg kivágta Donald Trump jelenetét a Reszkessetek betörők 2-ből?

Helyes válasz | IGEN.

Háttér | Amerikai elnökké választása előtt az akkor még ingatlanguruként ismert Donald Trump gyakran megjelent filmekben, sokszor saját valós életbeli karakterét alakítva. Így történt ez például a Reszkessetek betörők második részében is, amelyben ő mutat utat a szállodájába tévedő kisfiúnak, Kevinnek. Ezt a részletet valóban nem láthatták a kanadai tévénézők, amikor az ottani közszolgálati csatorna 2019 decemberében levetítette a filmet.

Mögöttes szándék? | A Trump kivágásáról hírt adó cikkek azt sugallták, hogy a kanadai köztévé politikai okokból cenzúrázta az amerikai elnököt, utalva a két ország vezetése közötti világnézetbeli különbségekre. A CBC magyarázata szerint azonban a filmből azért vágtak ki összesen körülbelül 8 percet, hogy a műsorfolyamba több reklámot tehessenek. Ráadásul a rövidítés már 2014-ben megtörtént, amikor Donald Trump még nem volt az Egyesült Államok elnöke.

Tanulság | Sose felejtsd el, hogy egy történésnek többféle oka is lehet. Mielőtt elragadnának az érzelmeid, mindig nézz utána, milyen alternatív magyarázatai lehetnek az adott eseménynek.

#6 Dubajban 2019 júniusában tényleg olyan meleg volt, hogy a 63 fokos hőségben a fák maguktól kigyulladtak?

Helyes válasz | NEM.

Háttér | Valóban létezik egy videó arról, hogy egy fa lángol. Az erről beszámoló felvétel azonban nem Dubajban készült, a helyszínen nem mértek 63 fokot, a fa pedig nem magától gyulladt ki, hanem villám csapott bele.

Mögöttes szándék? | 2019 júniusában – amikor is a szóban forgó videó elterjedt – a sajtó világszerte rekordhőségektől volt hangos. Bár a klímaváltozás okait illetően a tudomány álláspontja egyértelmű, egyesek ennek ellenére tagadják az emberiség szerepét a kialakult helyzetben, és állításaikat hamis információkkal támasztják alá. Alkalmanként azonban a másik tábor is felhasznál valótlan történeteket, videókat annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a klímavédelem fontosságára.

Tanulság | Ne akkor higgy el valamit, ha az alátámasztja a nézőpontodat, hanem ha az információ hiteles forrásból származik vagy hiteles forrásból ellenőrizted! Az, hogy egy vitában mindkét oldalon megjelenik alaptalan információ, még nem jelenti, hogy a két álláspont egyformán hamis. A tényekkel alátámasztott álláspont akkor is helyes marad, ha épp egy megalapozatlan bizonyítékkal támasztják alá.

#7 Tényleg létezik egy Momo nevű lény, amely a valóságban is bántani tudja az embereket?

Helyes válasz | NEM.

Háttér | 2018 nyarán csetalkalmazásokon keresztül elterjedt egy rémisztő alak képe, amely veszélyes feladatokra buzdító üzeneteket küldözgetett. Hasonló kihívásokból több is kering a neten, Momo esete azért volt különösen ijesztő, mert hozzárendeltek egy képpel megjelenített, fiktív karaktert. A figura egyébként egy speciális effektekkel foglalkozó japán cég bábujának fotója.

Mögöttes szándék? | A kép küldözgetőinek célja tinik ijesztgetése. Kezdeti elterjedését valószínűleg annak köszönheti, hogy az első megjelenése után többen is kedvet kaptak mások zaklatásához. Így jutott el aztán a fenyegetés híre előbb a közösségi oldalakra, majd a médiába. A Momo jelenséget az újságok eltúlozva mutatták be, jóval nagyobb hatást tulajdonítva neki, mint amennyit a valóban megfenyegetett emberek száma indokolt volna.

Tanulság | Momók és más szörnyek nem léteznek, csupán rosszindulatú emberek, akik kitalálnak ilyen profilokat. Ha megtalál a neten egy ilyen figura, semmiképp ne kezdj csetelni vele (még akkor sem, ha csak visszatrollkodnád). Azonnal tiltsd le a számát vagy a profilját, és lépj tovább. Ha ez nem sikerül, és a figura továbbra is nyugtalanít, vagy más profilodon keresztül tovább zaklat, ne szégyellj segítséget kérni. Fordulhatsz bárkihez, akiben megbízol – ez lehet szülő, felnőtt rokon, tanár, nagyobb testvér, barát.

#8 Egy új-zélandi férfi tényleg elkapta utastársa leejtett telefonját egy spanyol hullámvasúton?

Helyes válasz: IGEN.

Háttér | Az esetre egy spanyol vidámparkban került sor, és – mivel a hullámvasút látogatóiról videó is készül, amit az utasok utólag megvehetnek – a szenzációs elkapás képei az egész világot bejárták. Sőt az is kiderült: az ehhez hasonló esetek ritkák ugyan, de mással is előfordult már ilyesmi.

Mögöttes szándék? | Sokszor egy felvétel egész egyszerűen azért kerül fel a netre, mert közzétevője valami vicceset szeretne mutatni a világnak. Utólag persze ezt a telefonelkapós videót is pénzzé tették (legalábbis erről árulkodik egy rövid szöveg a felvétel kereskedelmi felhasználásáról), de nincs nyoma annak, hogy az eset megrendezett lett volna.

Tanulság | Az élet néha hihetetlen – álhírekbe, hoaxokba, összeesküvés-elméletekbe illő – véletleneket produkál. És mivel ma már egyre több helyen rögzítik életünket kamerák, egyre több a bizonyíték is ezekre a furcsaságokra.

Beküldöm

Nyitókép: JESHOOTS.COM / Unsplash.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!