Az alábbiakban összegyűjtöttem 18 kérdést a 2019-es havi hoaxkvízekből – teszteld magad újra (vagy először)! A kvízben ugyanúgy valós hírek keverednek álhírekkel, mint a megszokott havi kvízekben. Tippelhetsz is, de tanulságosabb a teszt akkor, ha válaszadás előtt rákeresel az egyes állításokra.

A teszt érdekes lehet azoknak is, akik az év során már végigmentek az eddigi kvízeken. Ők azt ellenőrizhetik, hogy a kis sárga cetli, amit gondolatban az adott történethez csatoltak annak hitelességéről, az év során elveszett-e, vagy még mindig jól emlékeznek.

Adj választ mindegyik kérdésre, majd nyomd meg a lap alján lévő Beküldöm gombot. Ezek után a kérdéssor alatt láthatod az eredményedet, az elrontott válaszok alatt pedig a magyarázatot.

Örülök, ha tetszik a kvíz, de azt érdemes fejben tartani, hogy ez csupán egy szemléltető játék. Az Urbanlegends.hu viszont azon van, hogy betekintést nyújtson a hírek és az álhírek működési mechanizmusába is. Ha fontos számodra ez a munka, támogasd te is az oldal működését!

#1 Lengyel papok tényleg Harry Potter-könyveket és más fantasy műveket égettek?

IGEN. A mágia és okkultizmus elleni akciótól – amelyre egy nagyböjti lelkigyakorlat során került sor – elhatárolódott az egyházmegye szóvivője is. A könyvégető papok később bocsánatot kértek, és törölték a Facebookra kirakott képeket.

#2 Donald Trump tényleg Mozzarella elnöknek nevezte Sergio Mattarella olasz elnököt?

NEM. Mém formában terjedt a neten az állítás, miszerint az amerikai elnök lemozzarellázta az olasz elnököt. Valójában Trump ilyet nem mondott, amit a YouTube-on elérhető videók is bizonyítanak.

#3 Tényleg bénulást okoz egy török édesség, amelybe a gyártó apró tablettákat rejtett?

NEM. Novemberben a magyar facebookozók között is terjedt az a facebookos poszt, amely szerint egy török édesség bénulást okoz. A felhívásnak tényellenőrzők szerint semmi alapja nincs.

#4 A Google tényleg ezzel az animált logóval ünnepelte a ramadánt?

NEM. Egy mém formájában terjedő állítás szerint a Google a ramadánt animált logóval ünnepli, míg a húsvétot hanyagolja. A szóban forgó ramadános logót azonban nem a Google készítette, hanem muszlim internetezők annak érdekében, hogy így lobbizzanak egy ramadános doodle-ért. Az alkotást azonban a Google nem használta fel.

#5 Valódi-e ez a fotó a Mount Everestnél sorban álló hegymászókról?

IGEN. A képet Nirmal Purja készítette 2019 májusában, amikor is becslése szerint több mint 300-an álltak sorban. A BBC szerint nem is annyira ritka, hogy tömegek torlódnak fel a csúcs felé közelítve.

#6 A Penny Market Magyarország tényleg 85 ezer forintos kupont osztogatott a 46. évfordulója alkalmából?

NEM. Az áruházlánc közleménye szerint a logójukat jogosulatlanul használták, és a “játékkal” kapcsolatban felmerült károkért nem vállalnak felelősséget.

#7 A Miniszterelnökség államtitkára tényleg egy nemlétező céget nevezett meg a Budapestet elárasztó, augusztusi trágyabűz okozójaként?

IGEN. Az eset leleplezése után a Miniszterelnökség azonnali belső vizsgálatot rendelt el. Sajtóinformációk szerint az ügy végül a Pest Megyei Kormányhivatal “egy vezető munkatársának” elbocsátásával járt.

#8 Valódi-e ez a Londonban készült felvétel?

IGEN. A tipikus kertvárosi ház modelljét az Extinction Rebellion tüntetői bocsátották a Temze vizére egy performansz keretében, melynek célja az volt, hogy azonnali intézkedésekre bírják a brit kormányt a klímaváltozás ügyében.

#9 A fenti képeken tényleg a nagy hőségben megolvadt autók láthatók?

NEM. A neten szaúdiként és kuvaitiként keringetett fotók valójában Arizonában készültek, és a kárt nem a hőség, hanem egy tűzeset okozta.

#10 Egy új-zélandi férfi tényleg elkapta utastársa kihulló telefonját egy hullámvasúton?

IGEN. Az esetre egy spanyolországi vidámparkban került sor, és – mivel videó is készült róla – az új-zélandi férfi története az egész világot bejárta.

#11 Tényleg egy arab ruhát viselő alakot videóztak le az égő Notre-Dame tetején?

NEM. A szóbeszédet egy tévéből mobillal felvett, rossz minőségű felvétel indította el. A férfi azonban a tűzoltásban résztvevő személyek egyike volt.

#12 Az ENSZ-klímacsúcs előtt tényleg 500 tudós írt nyílt levelet a klímavészhelyzetet tagadva?

NEM. Létezik ugyan egy nyílt levél, amelyet így reklámoznak szerte a neten, de 500 támogató tudósról korántsincs szó. A több mint 500 aláíróból ugyanis mindössze tízen nevezték magukat klímatudósnak, és négyen meteorológusnak. Bizonyos aláíróknak ezen kívül van ugyan akadémiai hátterük, de jelentős részüknek nem a természettudományok alapterületein. A listán szerepel emellett ügyvéd, egykori IT-menedzser, egykori politikus, aktivista, lobbista, fosszilis anyagok kitermelésével foglalkozó cég képviselője és újságíró is. De nem csak ez a gond a levéllel: a szöveg hitelességét tényellenőrzők “nagyon alacsonyként” értékelték. Részletek itt.

#13 A Fiorentina focicsapata tényleg szerződést kötött elhunyt játékosa, Davide Astori képviselőivel?

NEM. Híroldalak szerint a Fiorentina csapata örökös szerződést kötött 2018-ban elhunyt játékosa, Davide Astori képviselőivel. Egy ezzel kapcsolatos szóbeszéd már tavaly felröppent, de a klub cáfolta. Másként segítettek a családnak.

#14 A Trónok harca egyik jelenetében tényleg feltűnt egy műanyag kávéspohár?

IGEN. Bár az asztalon felejtett pohár állítólag nem is a Starbucksból származott, egyes becslések szerint a kávézólánc ezzel összesen körülbelül 2,3 milliárd dollárnyi ingyenreklámot kapott.

#15 Egy medve tényleg egy hónapon át fogságban tartott egy törött gerincű férfit Oroszországban?

NEM. Bár létezik az állítólagos áldozatról egy videó is, a Snopes szerint nem tudni, valójában mi látható ezen a felvételen. A barát barátja által elmesélt történet az egy hónapig fogva tartott férfiról azonban a legendavadász oldal szerint alaptalan. Az eset orosz sajtóbeli tálalásáról itt is olvashattok. Az Independent szerint pedig maga a felvétel is kamu.

#16 Valódi-e a fenti időjárás-előrejelző térkép, amely megidézi Edvard Munch A sikoly című festményét?

IGEN. A felvétel, amely a franciaországi hőhullámot ábrázolja, és amely természetesen a véletlen műve, ezen az oldalon eredeti környezetében is megtekinthető. A témával a CNN és a Business Insider is foglalkozott.

#17 Egy brazil pár 20 év alatt tényleg milliós nagyságrendben telepíttetett fákat egy kipusztult erdőben?

IGEN. A többek között Wim Wenders dokumentumfilmjében is bemutatott neves fotós, Sebastião Salgado története nemrégiben újra terjedni kezdett a Twitteren. Salgado és felesége faültető projektjéről a Guardian és a Smithsonian cikkében olvashatsz részletesebben.

#18 Valódi-e ez a több mint 120 éves fotó, amelyen egy Greta Thunbergre hasonlító lány látható?

IGEN. A kép – amely a Washingtoni Egyetem online archívumában is megtalálható – kiskorú aranyásókat ábrázol. A fotót látva többen is előálltak azzal az abszurd elmélettel, miszerint a fiatal klímavédő aktivista valójában időutazó földönkívüli.

Beküldöm

Ha belejöttél a nyomozásba és az ikszelgetésbe, próbáld ki magad az előző havi kvízekkel is!

Fotó: Alvaro Reyes / Unsplash.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!