A Political Capital vizsgálata két csoport megkérdezésével történt: a kutatók egyrészt diákokkal folytattak fókuszcsoportos beszélgetéseket, másrészt tanárokkal töltettek ki online kérdőíveket, majd néhányukkal mélyinterjút készítettek. A felmérésről és az azt bemutató beszélgetésről a 444.hu készített beszámolót, az alábbiakban ebből emelek ki néhány érdekességet.

A kutatók a diákoktól megtudták például, hogy a fiatalok az álhírek szó hallatán inkább direkt átverésekre, lájkvadász pénzszerző oldalakra gondolnak, mint a politikai manipulációra. A diákok magabiztosan vallják, hogy néhány külső tulajdonság alapján el tudják dönteni egy hírről, álhír-e vagy sem. De – mint az az éles tesztben kiderült – a magabiztosság mögött sokszor nincs megfelelő ismeret és jártasság. Tanáraiktól nem kapnak az álhírek felismeréséhez segítséget, de igényük lenne rá – feltéve, ha ez a képzés gondolkodást tanítana, és interaktív lenne.

A felmérésben résztvevő tanárok is fontosnak gondolják a diákok felvértezését az álhírekkel szemben, de nincs közöttük konszenzus abban, kinek kell foglalkoznia ezzel – leginkább a tanároknak, az iskolarendszernek és a családnak együtt. Maguk sem tudják, hogyan kellene a témához nyúlniuk, ráadásul iszonyatos időhiányban szenvednek – ezért aztán útmutatókra, óravázlatokra, konzultációra lenne szükségük. Ennek elősegítésére jött létre egyébként – teszem hozzá már én – az Idea Alapítvány InfoGrund programja is, amely 2019-ben két városban tartott tanárképzéseket, és amely nyomán azóta kilenc iskolában futnak a program órái.

A PC-kutatás bemutatását kísérő pódiumbeszélgetés történelemtanár résztvevője arra is rámutatott, hogy az iskola nem tanít meg a forráskritikára, a kritikai gondolkodásra. Erre példaként azt hozta fel, hogy nemrégiben 18 évesek azt írták egy Rákosi-beszéd elemzése során, hogy akkoriban jó volt az ország gazdasági helyzete, mert ez volt a szövegben. Timár Borbála médiapedagógiai szakértő – aki a Televele Médiapedagógiai Egyesület mellett az Idea Alapítvány programjában is részt vesz – arról számolt be a beszélgetésben, hogy bár a médiaértés fejlesztése visszaszorulóban van a közoktatásból, de még az aktuális kerettantervben is találni olyan helyeket, amelyekbe a téma beépíthető (ilyen például 8.-9. osztályos magyar nyelvtan).

Krekó Péter, a Political Capital vezetője szerint problémát okoz az is, hogy mindenki azt hiszi, ő nincs kitéve az álhíreknek, csak a másik korosztály vagy a másik politikai oldal – ez azonban illúzió.

Update | A Political Capital teljes tanulmánya innen tölthető le pdf formátumban.

Fotó: Bődey János

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!