Ahhoz, hogy képesek legyünk utánajárni egy információ valóságtartalmának, a legtöbb esetben kitartásra, gyakorlásra, továbbá a digitális ellenőrző eszközök ismeretére és azok kreatív használatára van szükség – írja 2019 októberében kiadott útmutatójában (pdf) Shaydanay Urbani, a First Draft munkatársa.

Az alábbiakban az ebben a dokumentumban kifejtett ellenőrző folyamatot mutatom be röviden, a hozzá kapcsolódó kérdésekkel, tippekkel és eszközökkel.

A 0. lépés: józan ész és egészséges kételkedés

Mielőtt azonban bemutatnám a First Draft útmutatóját, saját tapasztalataim alapján ajánlanék egy nulladik ellenőrző kört is. Minden egyes alkalommal, amikor egy kép vagy szöveg hitelességét akarjuk megállapítani, álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk át, hogy amit látunk, olvasunk, annak van-e egyáltalán értelme.

A világban rengeteg profi történetmesélő és tehetséges Photoshop-szakértő dolgozik mások befolyásolásán. De egy ismerősünket egy 3 méteres ember mellett megörökítő fotó – még a legprofibb kidolgozás ellenére is – gyanút kell ébresszen, hiszen ilyen magas ember nem él a Földön.

Első körben tehát a józan eszünket használjuk – vágyaink, félelmeink és egyéb érzelmeink kizárásával, a túl-jó-hogy-igaz-legyen szűrő gyakori alkalmazásával. Mint azt sokan tették például az alábbi videóval kapcsolatban.

A gyanú megfogalmazódása után keressünk rá mások véleményére a témáról – hátha valaki már elvégezte helyettünk a nyomozást. Ez lehet egy hozzászólás az adott bejegyzés alatt, vagy egy újságíró oknyomozó munkája. Keressünk rá a Google-ben a megfelelő szavakra (a szövegben szereplő nevekre, számokra, egyéb kulcsszavakra), és tegyünk mellé tényellenőrzésben használt kulcsszavakat (például kamu, átverés, fake, hoax, stb).

Ha e lépések után sem sikerül megállapítani egy kép vagy szöveg hitelességét, magunknak kell elvégezni a tényellenőrzés lépéseit. És ebben segít a First Draft útmutatója.

1. Eredetellenőrzés

Legelőször is nézzük meg, javasolja a dokumentum, hogy a megvizsgálandó tartalom első és eredeti megjelenéséről van-e szó. Ha nem ezzel kezdjük ugyanis a nyomozást, a munka további lépéseiben tévútra futhatunk.

Mivel az online dezinformáció az esetek nagy részében képek és videók formájában terjed a leghatékonyabban, ebben a fordított képkeresés (illetve videokeresés) segíthet a legtöbbet.

A Google képkeresőjét többféleképpen is igénybe vehetjük: feltölthetjük az adott képet (vagy bemásolhatjuk annak url-jét) a kereső megfelelő helyeire, vagy – ha Chrome böngészőből dolgozunk – a vizsgálni kívánt képre jobb egérgombbal kattintva választhatjuk a “Képkeresés ezzel: Google” opciót.

A TinEye nevű szolgáltatás annyival tud többet, hogy itt beállíthatjuk azt is: az adott képből a legrégibbeket sorolja előre (Sort by oldest). Hátránya, hogy a Google hasonló szolgáltatásánál kisebb adatbázisból dolgozik, így kisebb arányban talál egyező képet.

Reverse Image Search With TinEye

Learn how to use TinEye to reverse image search as part of your eyewitness media verification. Learn more: www.firstdraftnews.com — First Draft News: Getting it right from the source. Visit www.firstdraftnews.com for articles, case studies and resources offering best practice advice and guidance for handling eyewitness media.

A First Draft elsődleges tippje azonban a RevEye Reverse Image Search nevű böngészőbővítmény, amely a vizsgálandó képet többféle keresőben végigfuttatja – például a Google mellett az orosz Yandexben vagy a kínai Baiduban is.

A képkeresőkhöz hasonló eszközök videók ellenőrzésére is léteznek: ezek egyike a Chrome és Firefox böngészők alá telepíthető InVID kiegészítő.

Végezetül hasznos lehet, ha az egyes tartalmaknak a net mélyebb bugyraiban is utánanézünk: a Redditen való kereséshez használjuk a TrackRedditet, a 4chan tartalmaiban pedig a 4chan Search segítségével böngészhetünk.

2. Forrásellenőrzés

Ha megvan az eredeti tartalom, járjunk utána, ki osztotta meg, és milyen más tartalmakat tett közzé a feltöltő, stb. Derítsük ki, a megosztó azonos-e a készítővel. Ennek megállapításához nemritkán a telefont is fel kell emelni, ami azért – amatőr tényellenőrzés esetén – túlmegy az elvárásokon.

Mindenesetre próbáljunk minél több információt összegereblyézni a közzétevőről: például ugyanazzal a felhasználói névvel regisztrált-e más közösségi oldalakon, keressünk rá fordított képkeresővel a profilképére, stb.

Szóba jöhet annak megállapítása is, hogy esetleg valós személyről vagy egy botról van-e szó. Ezzel kapcsolatban azonban a First Draft óva int: az ebben segítő szolgáltatások eredményei gyakran pontatlanok, és nem is az a fő kérdés, hogy egy adott profilt bot üzemeltet-e, hanem hogy botként végez-e rendszeresen dezinformációs tevékenységet.

A First Draft e kérdéskör kapcsán is bemutat néhány hasznos programot. Ezek egyike például a Tweetonomy, amely annak feltérképezésében segít: mikor csatlakozott egy adott illető a Twitterre, ott milyen posztokat osztott meg, átlagosan mennyi bejegyzést ír egy nap, ebből mennyi a saját tartalom és mennyi a retweet, kinek a tartalmait osztja meg a legtöbbször, milyen hastageket használ, stb.

3. Időpontellenőrzés

Minden közösségi oldali bejegyzésnek van egy időpecsétje. Ezzel kapcsolatban érdemes tisztában lenni azzal, hogy ezek nem a készítés, hanem a feltöltés időpontját jelölik (persze csak ha nem egy előre vagy vissza időzített bejegyzésről van szó). Plusz a feltöltés pontos időpontjának meghatározásában azt is jó tudni, melyik szolgáltató milyen időzónát használ.

Egy tartalom készítésének időpontját a file metaadatainak elemzésével határozhatjuk meg. Fotók esetén ebben az ún. Exif-adatokat vizsgáló Jeffrey’s Image Metadata Viewer segíthet, amely többek között rávilágíthat: egy adott fotó mikor, hol, milyen eszközzel készült. Már ha ezek az adatok megvannak még a fájlban. Túl azon ugyanis, hogy a készítő eltüntetheti ezek nyomát, törli majdnem minden közösségi oldal is a kép feltöltésekor.

4. Helyszínellenőrzés

A közösségi oldal bejegyzései gyakran tartalmaznak helyszínre vonatkozó információt, ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott tartalom ott is készült. A geocímkézés könnyen manipulálható, miképp az sem biztos, hogy az illető az eredeti helyszínen töltötte fel a tartalmat.

Egy fotó vagy videó helyszínének beazonosítása során az egyik legfontosabb a megfigyelés készségének fejlesztése, vagyis hogy észrevegyük a beazonosítást segítő részleteket. A First Draft egy korábban bemutatott online tanfolyamában te is próbára teheted magad ezt fejlesztő feladatokkal, például amikor egy függővasút színe, egy építészeti stílus vagy egy félig látható hotelnév segítségével kell meghatározni a helyszínt. De bemutattam már annak a közösségi nyomozásnak a történetét is, amely során egy kivégzés felelőseit kutatták fel tényellenőrzők.

Anatomy of a Killing – BBC News

In July 2018 a horrifying video began to circulate on social media. It shows two women and two young children being led away at gunpoint by a group of Cameroonian soldiers. The captives are blindfolded, forced to the ground, and shot 22 times. #BBC The government of Cameroon initially dismissed the video as “fake news.”

Ami az eszközöket illeti: a Google Utcaképet és Google Térképet ma már talán nem kell külön bemutatni. Ezekkel a szolgáltatásokkal utánanézhetünk, hol készült valójában egy fénykép. Persze ezeken kívül léteznek más térképszolgáltatások is, és a First Draftnak van is egy videója arról, melyiket mikor érdemes használni.

How to choose mapping tools

There’s no need to limit yourself to Google Maps when there is a wide variety of mapping tools available to help you verify geo-location. In fact, some tools are better suited to particular countries. — First Draft News: Getting it right from the source.

5. Motiváció feltárása

Ebben a fejezetben a készítő nem kényezteti el az olvasót. Egész egyszerűen azért, mert – mint fogalmaz – szinte lehetetlen megállapítani: valaki miért készít el vagy posztol egy tartalmat, mi a szándéka vele. Meg lehet például kérdezni az illetékeseket motivációikról, de egyáltalán nem biztos, hogy valós válaszokat kapunk.

Mindenesetre – ha valaki mégis rászánná magát – az alábbi kérdések megválaszolásával talán előrébb juthat a motiváció feltárásában:

– A képek rögzítője véletlenül volt szemtanúja a rögzített eseménynek?
– A közzétevő profilja azt sugallja, hogy az illető aktivista vagy agitátor lenne?
– Található-e kapcsolat a kormánnyal, egy adott céggel vagy szervezettel?
– Az illető tagja-e bármely olyan online közösségnek, amely egy adott ügyet képvisel vagy támogat?

A dokumentum végén a készítő kedvenc ellenőrző eszközeit egy könyvjelző szolgáltatásba gyűjtötte, amit itt érhettek el.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!