Az egyik fotón Greta Thunberg egy ISIS-katonával pózol. Egy másikon jóindulatúan átkarolja őt Soros György. Egy harmadikon azt a szeméttengert látjuk, amit állítólag New York-i követői hagytak hátra maguk után. Egy negyediken Greta jóízűen fogyasztja el gazdag lakomáját, miközben a háttérben félmeztelen éhező gyerekek kukucskálnak irigykedve. Egy magazin címlapján pedig azt olvashatjuk: Greta Thunberg a legjobban fizetett aktivistailyen és ehhez hasonló álhírek és kamuképek tucatjai lepték el a netet azt követően, hogy a 16 éves svéd aktivista beszédet mondott az ENSZ klímacsúcsán.

Felszólalásában Greta Thunberg felelősségre vonta a világ kormányait, amiért azok nem cselekednek azonnal a klímaváltozás hatásainak visszaszorítása érdekében, és csak félrevezetik választóikat. “Az emberek szenvednek, az emberek haldokolnak. Egész ökoszisztémák omlanak össze. Egy tömeges kihalás küszöbén állunk, és maguk csak a pénzről meg az örök gazdasági növekedés tündérmeséiről tudnak beszélni. Hogy merészelik?” – tette fel a kérdést a világ vezetőinek.

A “számító családtól” a “megjátszott klímatudatosságig”

A fiatal klímaaktivista elleni támadásokat a Poynter szerzője kategorizálta azok típusai alapján:

Ad hominem jellegű dezinformáció: vagyis azok a próbálkozások, amelyek Greta Thunberg mondanivalóját a személyét és családját érintő negatív információkon keresztül próbálják hitelteleníteni. A Poynter megemlíti például a német Correctiv tényellenőrző szervezet által részletesen is megcáfolt összeesküvés-elméletet, miszerint az egész Thunberg-jelenség a szülők és egy vállalkozó által tudatosan felépített PR-kampány, vagy épp azt a brazil Aos Fatos által helyre tett dezinformációt, miszerint Thunberg anyja tinédzsereknek tanítja az abortusz elvégzését.

Kamuképek: mivel Greta Thunberg kampányában komoly szerepet játszik a közösségi médián keresztüli mozgósítás, élete jól dokumentált – így bőséges képi alapanyagot nyújt a fotómanipulációhoz is. A vele kapcsolatos egyik legtöbbet osztott fotóhoz – amelyen Soros György öleli át – például egy Al Gore-ral közös, 2018-as fénykép szolgáltatta az alapot, ebbe montírozták bele Soros fejét. De van olyan fotó is, amelyen egy általa feltartott papírlap üzenetetét módosították (a minőségi fotómanipulációra törekvés legkisebb igénye nélkül), és olyan is, amelynek a hátterét módosították a kívánt hatás elérése érdekében.

Greta klímával kapcsolatos attitűdjét kétségbe vonó hoaxok: ide tartozik például az a bevezetőben említett fotó is, amelyről azt állították, hogy a “Thunberg-párti” New York-i klímavédők által hátrahagyott szemetet ábrázolja (a kép valójában Londonban készült, egy marihuánafogyasztást támogató felvonuláson). Vagy az a – szintén a Correctiv által megcáfolt – állítás, miszerint Thunberg New Yorkba való hajózását egy katonai repülőgép kísérte és felügyelte a magasból.

Miért ez a sok ütés?

A támadások mögött az állhat, hogy Thunberg tudományosan alátámasztott álláspontján nehéz fogást találni – véli Mikko Salo, a finn Faktabaari nevű tényellenőrző oldal alapítója. A tudósok álláspontja ugyanis világos: a klímaváltozásban igenis komoly szerepe van az emberi tevékenységeknek. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség – olvasható a MTA összefoglalójában.

Súlyosbító tényező a támadók körében az is, hogy Greta nemcsak fiatal, hanem lány is, márpedig a nőknek ennél sokkal kisebb befolyás esetén is brutális támadásokra kell felkészülniük az online térben. Thunberg még közülük is kiemelkedik: politikai és gazdasági döntéshozók számára kényelmetlen üzenetével világszerte emberek millióit aktivizálja. Azonnali cselekedeteket követelő, szokatlan stílusa pedig a szívet és az elmét egyaránt megérinti.

Ezért hívják segítségül a klímatagadók a dezinformációt, amely bizonyítottan hatékony eszköz a társadalom megosztásában és a bizonytalanság keltésében. Ha a reményt keltő, friss hangot sikerül befeketíteni, az üzenete háttérbe szorul – és akkor már senkit nem az fogja érdekelni, hogy mondanivalója tudományosan mennyire megalapozott.

A szűretlen vagy épp csak részben ellenőrzött információdömping hatására az emberek egyre kevésbé képesek megítélni, mi az igazság, és kinek hihetnek. Ez pedig idővel oda vezethet, hogy – részben az egymásnak ellentmondó infók miatt, részben saját cselekedeteik hatásában elbizonytalanodva – elfordulnak a társadalom ügyeitől.

Fotó: Greta Thunberg / Facebook

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!