Üdv, srácok! Mit kerestek itt? Harcoltok a németek ellen? Ártottak ők nektek valaha? Persze néhány fehér fickó és a hazug angol-amerikai sajtó úgy véli, hogy a németeket ki kéne irtani az emberiség és a demokrácia érdekében. De kérdem én tőletek, srácok: mi is az a demokrácia? Ugyanazokat a jogokat élvezitek, mint a fehérek Amerikában? Vagy talán másodrendű állampolgárokként bánnak veletek? Leülhettek a moziban ott, ahol fehérek ülnek, vagy utazhattok-e délen ugyanazon a villamoson, mint a fehérek? Na és a törvény? A lincselésnek és a szörnyű kegyetlenkedésnek vannak-e jogi következményei, mint más demokratikus országban? Nos, Németországban ez teljesen másképp van. A színesbőrűek betölthetnek magas pozíciót az üzleti világban, Berlinben és más német városokban egyaránt. Akkor hát miért harcoltok a németek ellen?” – diktálja egy német tiszt a Watchmen című sorozatban Fraulein Müller gépírónőnek, hogy aztán szavai nem sokkal később szórólap formájában hulljanak fekete amerikai katonákra.

HBO

Bár az Alan Moore képregényén alapuló HBO-sorozat egy alternatív történelmi síkban játszódik, a szórólap története valós történelmi eseményeken nyugszik – derül ki a Slate cikkéből. Egészen pontosan az epizód bevezetőjében megjelenő szórólap két különböző, első világháborús propagandatermékből lett összegyúrva. A fő hozzávaló ez volt:

U.S. National Archives and Records Administration

Tény, hogy a vádaskodó Németországot se lehetett azidőtájt – és főleg később – a faji harmónia földjének nevezni, de a szórólap amerikai helyzetleírásával se nagyon lehet vitatkozni – mutat rá a Slate szerzője.

Az epizódban a narráció alatt, néhány pillanatra kimerevítve egy szórólapot is látunk, az azonban nem az, amelyet a német tiszt diktál, és amelynek a szövegét fent idéztem. Hanem ez:

Europeana Collections

Mint látható, ebben a német hadifogolytáborokban uralkodó, paradicsomi állapotokról esik szó, afféle korabeli fact-checking formátumban. A szórólap szerint egyaránt hazugság, hogy 1) a németek megölik hadifoglyaikat, 2) bántalmazzák, és 3) éheztetik őket. Ezzel szemben – olvasható a flyeren – nagyon is jól bánnak velük, egy délnémet táborba viszik őket (azért délnémetbe, mert ott megfelelő a klíma egy feketének), ahol fizetett állás, fűtött szoba és étel-ital várja őket. És ahonnan a háború után épen és egészségesen hazatérhetnek szeretteikhez.

És hogy mi köze a német tiszt által diktált szövegnek a Watchmen első epizódjában felelevenített, száznál is több afroamerikai áldozatot követelő, 1921-es tulsai mészárláshoz? A magyarázatot a tulsai mészárlást bemutató, The Burning című könyvben kell keresni. Ennek szerzője, Tim Madigan szerint ugyanis a mészárlás első lövését egy olyan helyi fekete férfi adta le, aki korábban az európai frontról ért haza, és egy kicsit mást gondolt a faji egyenlőségről, mint ami hazatérve fogta. Ezt a könyvet – amelyben Madigan maga is idézi a szóban forgó szórólapot – olvasta néhány évvel ezelőtt a Watchmen sorozat készítője, Damon Lindeloff is, és szőtte bele a történetet a filmbe.

Fotó: HBO / U.S. National Archives and Records Administration / Europeana Collections

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!