Az idősebb generációk nem az egyedüliek, amelyeknek problémái vannak a megváltozott információs rendszerrel, és ezen belül az álhírek felismerésével – megy elébe a sztereotípiának a BuzzFeed cikke. (Még akkor sincs ez így, ha például az alábbi kutatás szerint a 65 éven felülieknek komoly szerepük volt a kamuhírek terjesztésében a 2016-os amerikai választás során.)

Igenis, a fiataloknak is sokszor nehézséget okoz a megtévesztő és hamis információk elkülönítése a valósaktól. Ezért is indítanak világszerte egyre több, médiatudatosságot és kritikai gondolkodást fejlesztő iskolai programot – többek között a mi InfoGrund projektünk is ezt a célt szolgálja.

Ha azonban az egyes eszközök használatáról, az információs környezet új szereplőiről van szó, a technológiai forradalomba beleszületett fiatalok helyzeti előnyben vannak. Az alábbiakban a BuzzFeed cikkében megszólaló, generációs mentoring programok vezetőinek tapasztalatait foglalom össze.

Helyezzük szélesebb kontextusba a megosztást

Gyakori, hogy idősebbek úgy osztanak tovább egy tartalmat, hogy nincsenek tisztában az eredeti megosztó kilétével és szándékával. Lehet, hogy az internet valamelyik sötét bugyrából felkapott, szimplán viccesnek gondolt fotónak vagy mémnek mélyebb értelme is van, és az sért bizonyos társadalmi csoportokat, vagy egyszerűen csak a propaganda része. Ha ilyet látunk valamely idősebb ismerősünknél, érdemes rákérdezni, hogy tisztában van-e a tartalom ezen aspektusával.

A személyesség segít, a személyeskedés nem

A nyilvános beszólásnál vagy megszégyenítésnél hatékonyabb a személyes felvilágosítás – akár egy direkt üzenet által, akár egy telefonhívás formájában. Ahelyett, hogy leégetnénk nagyszüleinket összes ismerősük előtt, próbáljuk megérteni, mit akarhattak a szóban forgó tartalom megosztásával üzenni. Ráadásul a megtámadott emberek sajátossága, hogy – önvédelemből vagy önérzetességből – jó eséllyel akkor is ragaszkodni fognak megosztásukhoz, ha időközben belátták hibájukat.

Néha nyilvánosan is lépni kell

Bár az esetek többségében a személyes kommunikáció a legjobb út, vannak esetek, amikor a nyilvános állásfoglalás elkerülhetetlen – például ha egy félrevezető megosztás – lájkok és további megosztások révén – nagy nyilvánosságot kap. A fő szabály itt is az, hogy kerüljük a személykedést, az agressziót és mások lehülyézését. Ehelyett mutassuk ki, hogy megértjük az eredeti közzétevő érzéseit, mutassunk be egy alternatív hírforrást a témára, és magyarázzuk el, hogy az miért nyújt pontosabb képet a kérdésről.

Mutassunk alternatívát

Segíthet az is, ha felhívjuk a közzétevő figyelmét arra, hogy az általa megosztott eseményről más hírforrások miként számolnak be. A BuzzFeed cikkének megszólalói a Google Newst ajánlják ehhez, ahová a Google elvileg csak ellenőrzött hírforrásokat enged be, és amely szolgáltatás a híreket témájuk szerint csoportosítja is, így az adott topik különböző megközelítései közvetlenül egymás alatt/mellett láthatók. Idehaza a Google News talán nem annyira meghonosodott, viszont a Hírstart- vagy Hírkereső-féle híraggregátorok – amelyek az idősebb generációk körében amúgy is népszerűek – szolgálhatják ugyanezt a célt.

Nézzünk a tükörbe

Fogadjuk el, hogy valószínűleg a mi hírfogyasztási szokásaink sem tökéletesek. Legyünk tisztában az emberi elme defektusaival, figyeljük magunkat ezek alapján folyamatosan “kívülről”, ellenőrizzük a minket érzelmileg megérintő történeteket más forrásokból, és csak a leghitelesebbnek ítélt cikkeket osszuk meg.

Az idősek mentrolása során létrejövő kapcsolataink pedig több szempontból is a hasznunkra válhatnak. Csak azért ugyanis, mert ügyetlenül kezelik a mobilt, vagy fogalmuk sincs, mi az a TikTok, az idősek is mutathatnak újat. Mint azt már egy korábbi cikkben írtam: lehet, hogy a fiatalok jobban értenek a nethez, de az időseknek nagyobb az élettapasztalata – legyen szó akár a társas érintkezésekről, a konfliktusok kezeléséről vagy épp a csoportdinamikáról.

Fotó: Andreea Popa / Unsplash.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!