A közel 300 lakosú Miejsce Odrzanskie településen egy évtizede nem született fiú. Csak lány, méghozzá szám szerint tizenkettő. A New York Times cikkében nyilatkozó polgármestertől megtudhatjuk azt is, hogy a közelmúltban különböző tudósok érdeklődtek a településen tapasztalható, furcsa “születési anomália” iránt, és azzal kapcsolatos tippekkel is folyamatosan elhalmozzák őket, hogyan lehetne “visszahozni” a fiú újszülötteket.

Mit gondol erről a statisztikus?

A Conversation cikkében egy statisztikus írja le a véleményét a szóban forgó jelenségről és annak sajtóbeli tálalásáról. Craig Anderson, a Glasgow Egyetem statisztikusa szerint az egész nem más, mint véletlen.

Akárcsak a pénzfeldobásnál, annak a valószínűsége, hogy egy lány (vagy épp egy fiú) szülessen, 0,5. Emellett az egyes események függetlenek egymástól, vagyis egy adott terhesség nincs hatással a sorban következő terhesség kimenetelére. Vagyis a két egymást követő lány születésének valószínűsége 0,5 * 0,5 = 0,25, tizenkét egymást követő lányénak pedig 1/4096 – végzi el a matekot a szakértő.

Lehet, hogy Miejsce Odrzanskie lakói számára 12 egymást követő lány megfejthetetlen és misztikus rejtélynek tűnik, de – legalábbis a GeoNames adatbázisából származó adatokon elvégzett matek alapján – a világban van még 99 másik város, ahol hasonló “anomália” zajlik épp.

A szerző összehasonlítja a 272 lakosú, évente általában egy újszülöttel bővülő lengyel települést Glasgow városával is, amelyben 2017-ben 6852 gyerek született, vagyis naponta körülbelül 19. Ha itt született volna 12 lány sorozatban, azt jó eséllyel még csak észre sem vették volna, mert mellettük született volna aznap még 7 fiú is.

A jelenség Anderson szerint része annak, amit Persi Diaconis matematikaprofesszor a fűszál paradoxonjának nevezett el. Képzeljük el, hogy kimegyünk egy rétre, és felcsippentünk a földről egy fűszálat – többmilliónyi fűszál közül épp azt egyet, amely a kezünkben végzi. Mást is választhattunk volna, és mindegyik fűszál felcsippentésének ugyanannyi lenne az esélye – egy a többmillióhoz. Mindegyik forgatókönyv kimenetele extrém valószínűtlen, az egyik mégis bekövetkezik.

Visszatérve a lengyel babákhoz: annak a valószínűsége, hogy például LLFFLFLFFLFF sorrendben szülessen 12 gyerek (ahol az L a lányokat, az F pedig a fiúkat jelöli), ugyanannyi, mint a most világszerte csodált LLLLLLLLLLLL sorrendnek – azaz 1/4096. Anderson szerint ezért (is) van szükség a statisztikusokra, akik – ahelyett, hogy azt vizsgálnák, mi a valószínűsége egy adott eseménysor létrejöttének – így állnak hozzá az esethez: “Ez történt. Mi az esélye annak, hogy mindez a véletlenre vezethető vissza?”

A véletlen és a nagy számok félreértése

Az emberek nagyon rosszul teljesítenek az efféle mintázatok felismerésében, mert – ahogy azt Daniel Kahneman írja a Gyors és lassú gondolkodás című könyvében – “azt várják, hogy egy véletlen folyamat által generált eseménysorozat reprezentatív a folyamatra nézve még akkor is, amikor a sorozat rövid”.

Kahneman erre a fej vagy írás típusú pénzfeldobásokat hozza fel példának, amelyek esetében sokan gondolkodnak úgy, hogy egy F-Í-F-Í-Í-F sorozat valószínűbb, mint az F-F-F-Í-Í-Í, és sokkal valószínűbb, mint például az F-F-F-F-F-Í. Vagyis az emberek azt várják, hogy a folyamat lényeges jellemzői annak egyes részleteiben lokálisan is visszaköszönnek. Ám egy lokálisan reprezentatív sorozatban túl sok a váltakozás és túl kevés a sorozat – figyelmeztet Kahneman.

Ennek a hiedelemnek a következménye az is, amit a szakirodalom a szerencsejátékos tévedésének (gambler’s fallacy) nevez. Ha például egy rulettasztalnál egy hosszú piros sorozatra kerül sor, sokan gondolják, hogy most már egészen biztosan feketének kell következnie. A véletlen számukra egy saját magát korrigáló folyamat, amelyben egy egyirányú kilengés egy ellentétes irányú kilengést okoz az egyensúly helyreállítása érdekében – mutat rá Kahneman.

Csábító számok című könyvében Christoph Drösser tudományos újságíró bemutat egy véletlenszerűen kiragadott, 2007-es valós esetet is, amely során a Hohensyburg kaszinó rulettasztalán 11-szer jött ki egymás után piros szám. Ezek a sorozatok ráadásul még csak nem is olyan egyediek: a szerzőnek bevallása szerint mindössze három nap számsorait kellett átbújnia a kaszinó oldalán közzétett archívumban ahhoz, hogy egy ilyen hihetetlennek hangzó sorozatra leljen.

És mit mond a genetikus?

A lengyel lányfalu témájával a 24.hu is foglalkozott, ők egy biológus megkérdezésével próbálták értelmezni a jelenséget. Kékesi Anna, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum biológusa szerint “tíz-tizenkét gyermek születése alapján nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy abban a faluban valamilyen környezeti tényező, vagy bármi más miatt az Y-kromoszómákat tartalmazó hímivarsejtek kevésbé lennének életképesek az X-kromoszómákat tartalmazóknál”.

Kékesi szerint a nemek arányánál a természet egyensúlyra törekszik, vagyis a világban nagyjából fele-fele arányban születnek lányok és fiúk. A lapnak azt is elmondta: saját kutatásai szerint ez a természetes egyensúly az egyes férfiak esetében is igaz, vagyis a spermium nagyjából fele-fele arányban tartalmazott X- és Y-kromoszómákat. “Az, hogy fogantatáskor a kettő közül éppen melyik bizonyul életképesebbnek, gyakorlatilag a véletlenen múlik” – mutat rá a biológus.

A kép illusztráció, fotó: Unsplash.com / Emma D.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!