Amikor januárban elkészítem az aktuális megtévesztő oldalak listáját, igyekszem úgy összeállítani a listát, hogy azon minél többféle oldaltípus szerepeljen. A bevezetett kategóriák között ezért ott vannak a szatirikus oldalak is, mivel ezeknek a szájtoknak a cikkei – a saját környezetükből kikerülve – még úgy is megtévesztésre alkalmasak lehetnek, hogy készítőiknek nem ez az elsődleges szándékuk. A Redditen létezik egy napi szinten frissülő gyűjtés, amely azokat az eseteket gereblyézi össze, amikor valaki komolynak gondolt egy The Onion cikket. De idehaza is volt már rá példa, hogy valaki valós hírként értelmezett egy Hírcsárda-anyagot, bedőlt az Index egy szatirikus álinterjújának, vagy még régebben forrásként idézett egy Matula-cikket.

Mindezt most azért idézem fel, mert ohiói kutatók egy csoportja nemrégiben megpróbálta számszerűsíteni azt a hatást, amit közösségi médiás hírfolyamunkban a saját szemünkkel tapasztalhatunk nap mint nap. A Conversation felületén megjelent cikkükben felhívják a figyelmet arra, hogy a politikai szatírát nem olyan könnyű felismerni, mivel az azt terjesztő oldalak általában ügyesen utánozzák a híroldalak hangvételét és megjelenését. Ahhoz, hogy valaki ne essen áldozatul megtévesztésnek, valamilyen szinten ismernie kell a kifigurázott politikai szcénát, a politikai retorikát, valamint fel kell tudnia ismernie a túlzásokat.

Vizsgálatuk során az ohiói kutatók kéthetente azonosították a 10 legtöbbet megosztott kamu politikai sztorit – köztük szatirikus cikkeket – a közösségi oldalakon. Ezután egy reprezentatív felmérés keretében 800 amerikai résztvevőt arra kértek, állapítsák meg a kiválasztott cikkek valóságtartalmát. Ezeket a vizsgálatokat aztán 2019 februárja és júliusa között kéthetente újra és újra elvégezték az aktuálisan népszerű kamuhíreken és szatirikus cikkeken.

A vizsgálatba bekerült szatirikus anyagok elsődleges forrása a konzervatív The Babylon Bee volt: a lap cikkei szinte minden felmérésben jelen voltak, sőt volt olyan hét is, amikor öt anyaggal szerepeltek a listán. Az öt leginkább komolyan vett The Babylon Bee cikket aztán megnézték a demokratákra és republikánusokra levetítve is, és az alábbi számokat kapták:

Látható, hogy a legnagyobb – a republikánusok körében 28 százalékos – elfogadottsága annak a cikknek volt, amely arról szólt, hogy az amerikaiak többsége szerint a nagy amerikai médiacégeknek bocsánatot kellene kérniük, amiért Trump és az oroszok összejátszásáról szóló, azóta megcáfolt hírekkel árasztották el az országot. A táblázatból látható, hogy a demokraták közül ezt az állítást csupán 6 százalék vette komolyan. Összességében a 23 The Babilon Bee cikkből 8 esetében az elfogadottság 15 százaléknál is magasabb volt a republikánusok körében.

A kutatásba a politikai spektrum másik oldaláról 9 The Onion cikk is bekerült. Ezeken jellemzően a demokraták buktak el nagyobb arányban, de még a leginkább megtévesztő anyagok esetében is csak fele annyian (14 százaléknyian), mint a legmegtévesztőbb The Babylon Bee cikk konzervatív olvasói körében. Végignézve az egyes állítások témáit és a két táborban való elfogadottságát, megállapítható, hogy a megtévesztésben valószínűleg a megerősítési torzítás és a társadalom polarizáltsága is szerepet játszhatott.

A kutatók egy másik munkájukban azt is megvizsgálták, milyen eszközökkel lehetne a közösségi médiában jelezni egy-egy cikk állításainak hitelességét. Ebben – többféle módszer tesztelése során – arra jutottak, hogy a szatirikus anyagok szatíraként való felcímkézése hatékony megoldás: az ilyen címkével ellátott cikkeket kisebb arányban hitték el az emberek, és esetükben alacsonyabbak voltak a megosztási számok is.

Vagyis – végződik a cikk – bár a Snopes szerkesztőit gyakran érik támadások amiatt, hogy nyilvánvalóan szatirikus anyagokat is tényellenőrzésnek vetnek alá, és ebben elfogultak az egyik oldal javára, bizonyos esetekben igenis szükség van erre a mankóra.

Illusztráció: fortepan.hu/Kádas Tibor illetve Conversation

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!