Bár az elmúlt években többen is megkongatták a vészharangot a mesterséges intelligencia segítségével készített kamuvideók ügyében, még jó néhány évnek el kell telnie, hogy ezek a felvételek hihető minőségűek legyenek, valamint könnyen, gyorsan és olcsón el lehessen készíteni őket – hívta fel a figyelmet a Poynter szakértője éveleji kamuhíres előrejelzésében.

Mint ahogy arra két közeltmúltbeli eset rávilágít: pillanatnyilag e technológiánál jóval egyszerűbb módszerekkel – például a felvétel vagy a hang sebességének megváltoztatásával – is komoly hatást lehet a közvéleményre gyakorolni.

2018 novemberében a CNN újságíróját, Jim Acostát vádolták meg egy felgyorsított és néhány képkocka erejéig kimerevített felvétel segítségével azzal, hogy erőszakosan lépett fel őt akadályozó fehér házi gyakornokkal szemben.

Was Video of Reporter Jim Acosta Doctored to Look More Aggressive?

Did the White House share a doctored video of CNN correspondent Jim Acosta’s encounter with an intern during a testy exchange with President Trump? Acosta, who’s a frequent target of the president, had his press pass revoked late Wednesday after being accused of “placing his hands” on an intern who was trying to take a microphone away from him.

Idén májusban pedig Nancy Pelosi demokrata házelnököt vádolták meg ittassággal, azt ezt bizonyító videó azonban szintén manipulált volt: egész egyszerűen a felvétel lelassításával érték a kívánt hatást.

Footage of Nancy Pelosi deliberately slowed down to make her appear drunk

Video of Nancy Pelosi has been edited to give the impression that the Democratic House Speaker is drunk or unwell, in the latest incident highlighting its struggle to deal with disinformation. The viral clip shows Pelosi – who has publicly angered Donald Trump in recent days – speaking at an event, but it has been deliberately slowed down to give the impression she is slurring her words.

Fokozta a videók hatását, hogy az elsőt Donald Trump akkori sajtósa, Sarah Sanders is bemutatta “bizonyítékként”, a másodiknak egy verzióját pedig maga az elnök is megosztotta a Twitteren.

A szatíra sem mindig egyértelmű

Emellett a neten rendre felbukkannak olyan szatirikus videók is, amelyek saját környezetükben akár még viccesek is lehetnek, abból kikerülve azonban megtévesztésre alkalmasak. Márpedig az egyes internetes platformokon bőven adódnak olyan helyzetek, amikor egy-egy anyag eredeti kontextusából kikerülve terjed.

A Snopes által idézett AP cikkben két ilyen videósra is felhívják a figyelmet: Paul Lee Ticks főleg Trumpot veszi célba anyagaival, Carpe Donktum manipulált videói pedig inkább az amerikai elnököt támogatják (és Trump rendre meg is osztja őket a Twitteren). Bár mindkét videós vallja, hogy munkái szórakoztató jelleggel készülnek, és a manipuláció mindenki számára evidens, a felvételek által kiváltott reakciók nem ezt mutatják. Ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy kezdeti videóikhoz képest legújabb anyagaikban már sokszor elmosódik a határ valóság és manipuláció között.

Előfordul videókkal kapcsolatban olyan visszaélés is, hogy régi felvételeket adnak el aktuális breaking newsnak álcázva, ezáltal tüzelve tovább az amúgy is feltüzelt, megosztott társadalmat. “Az emberek dühösek, aggódnak és szorongnak. Ebben a helyzetben pedig sebezhetőbbek az érzéseiket igazoló dezinformációval és félrevezetéssel szemben” – mondja az AP-nek a Ohio State University professzora, Erik Nisbet.

A kulcsszó tehát nem a manipulált felvételek minősége, hanem az általuk kiváltott hatás. Mint azt egy korábbi anyagomban bemutattam: az emberek hajlamosabbak olyan infókat keresni és előnyben részesíteni, amelyek megerősítik meggyőződéseiket, és elhanyagolni azokat, amelyek megkérdőjelezik.

Ebből a szempontból pedig majdnem mindegy a felvétel hitelessége: aki Trumpnak (vagy támadóinak) akar odacsapni, az sokszor ellenőrzés nélkül kap az alkalmon, és rátenyerel a megosztás gombra, ha egy véleményét, gondolatait igazoló videó szembejön.

Cenzúra, szabályozás vagy edukáció?

Ahogy azt az AP anyaga megjegyzi: a közösségi média oldalak se nagyon sietnek a felhasználók segítségére a kamuvideók törlésével, mert e tevékenységük során sok esetben állást kellene foglalniuk. Ezzel viszont egyrészt elveszítenék a semleges platform titulusukat (amely révén nem vonhatók például felelősségre a platformjaikon közzétett tartalmak miatt), másrészt a cenzúrázás és a politikai elfogultság vádjával is meg kellene küzdeniük.

A Facebook ezért aztán úgy próbál egyensúlyozni a szólásszabadság biztosítása, illetve a platform hitelessége és biztonsága között, hogy tiltás helyett inkább visszaszorítja a hitelességük miatt problémás tartalmak elérését. A platform álláspontja szerint amíg egy oldal nem lépi át a tiltás határait (ami az ő értelmezésükben a gyűlöletbeszédet, a zaklatást, a terrorista propagandát, valamint a kamuprofilokon keresztüli befolyásolást jelenti), addig szabadon publikálhat a Facebookon. De ha valaki rendre kamuinfókat oszt meg a felületen, annak bejegyzéseit nem fogják terjeszteni. Vagyis a platform nem töröl, hanem csak kiveszi a hangszórót a problémás tartalmak gyártóinak kezéből.

A deepfake videók azáltal hozhatnak majd változást, ha ezek a hamisítványok olyan jó minőségűek lesznek, hogy már a szakértőket és a hiteles sajtótermékek újságíróit is elbizonytalanítják. Vagy ha a digitális manipuláció olyan szintre jut el, hogy egy Strache-ügy nem lemondással végződik majd, hanem a leleplezett politikus – deepfake-et kiáltva – lazán legyinthet majd, a manipuláció mesteri szintjéhez hozzászokott közvélemény pedig ezt el is hiszi. Erre azonban még jó néhány évet várni kell, miközben a szerkesztőségek is megkezdték a felkészülést ezekre az időkre.

A helyzet megoldásának kulcsa – mint annyi más esetben – ezúttal is az oktatásban lehet. A manipulált videók általi dezinformáció és félrevezetés felismerését nagyban segítheti az ellenőrzéshez szükséges készségek elsajátítása, de elsősorban gondolkodásunk és viselkedésünk mozgatórugóinak megismerése.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!