2019 júniusában felbukkant a közösségi oldalakon egy újabb videó, amely azt állította: segít megállapítani egy élelmiszerről, hogy “hamisított-e”. A vírusvideókban utazó Blossom összeállítása néhány nap alatt többtízmilliós nézettséget ért el, egészen addig, míg a Facebook június 10-én le nem törölte. Nem csoda: a videó állításai – akárcsak egy korábbi, hasonló tematikájú vírusvideó esetén – nagyrészt megalapozatlanok, de legalábbis kontextusukból kiragadottak.

Fake Food vs Real Food Test. What is in it that we eat?

I only work on the music part. Video credit goes to Blossom

A témával a Snopes legendavadászai is foglalkoztak. Megkeresésükre az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) azt nyilatkozta: az összeállításban szereplő hamisítási gyakorlatok nagy része törvényellenes az Egyesült Államokban. Véleményük szerint a videó ebben a formájában legfeljebb arra jó, hogy az élelmiszerbiztonságba vetett bizalmat aláássa.

A 16-ból több mint tíz példa indiai eredetű

A videó publikálásáért felelős cég azzal védekezett: ők nem állítják, hogy minden gyártó alkalmazza ezeket a trükköket; csupán informálni és szórakoztatni szerették volna globális nézőközönségüket. A globális nézőközönség szót egyébként valószínűleg nem véletlenül használják: a tesztek nagy részét ugyanis indiai történetek és az ottani élelmiszeripari hatóság iránymutatásai inspirálták.

Hogy Indiában a nyugati világban tapasztaltaknál komolyabb problémát jelentenek az élelmiszeripari hamisítások, az nem kérdéses. A videó készítői azonban hibát követtek el akkor, amikor nem jelezték, hogy a bemutatott módszerek a fejlett világban nagyrészt tiltottak, a gyártási folyamatokat szigorúan ellenőrzik, a visszaéléseket szankcionálják – és éppen ezért nem is jellemzők.

Az igaztól a megerősítetlenen át a kamuig

A Snopes mindenesetre – Eric Decker élelmiszertudományi szakértő közreműködésével – tételesen is ellenőrizte az egyes állítások valóságtartalmát. A cikk szerzője megjegyzi: több esetben képtelen volt megítélni, hogy a felvételen látható jelenségek valósak-e, vagy a szóban forgó termékeket előzetesen kezelték valamivel, esetleg utólag manipulálták a felvételt a bemutatni kívánt hatás prezentálása érdekében.

Teljes mértékben igaznak mindössze egyetlen állítást címkézett a Snopes: a gyümölcsöket és zöldségeket valóban rendszeresen kezelik viasszal, ez a gyakorlat azonban nem veszélyes az egészségre. A viasz egyébként nemcsak esztétikai céllal kerül a gyümölcsre, hanem a penészedéstől, az idő előtti beéréstől és a szállítás közbeni sérülésektől is véd.

Nagyobbrészt igazként jelölte a Snopes azt az állítást, miszerint az élelmiszeriparban használatosak olyan anyagok, amelyek segítségével kisebb húsdarabokat nagyobb darabokká kötnek össze. Ezt azonban szimplán ragasztónak hívni a Snopes szerint hatásvadász tálalás. Az e célra alkalmazott transzglutamináz ugyanis egy természetben is előforduló enzim, amelyet több mint tíz éve használnak. Alkalmazása az FDA szerint biztonságos, és a Tafelspicc 2014-es cikke szerint idehaza sem ismeretlen.

Vegyes igazságtartalmú minősítést több állítás is kapott. A bekékülő tej esetében például az stimmel, hogy jód hatására a keményítőt tartalmazó termékek kékre színeződnek, de a kísérlet egy olyan típusú élelmiszerhamisítást jelenít meg, ami nem jellemző a fejlett országokban. Hasonló a helyzet a színezett édesburgonya, a hamisított só és a színezett borsó esetében is: a videóban bemutatott hamisítási módszerek tiltólistásak az Egyesült Államokban.

Az egyértelműen hamisnak illetve megalapozatlannak minősített állítások közül csupán párat szemlézek. Nem igaz például a Snopes szerint, hogy a rizst műanyaggal keverik a nyerészkedők – legalábbis az Egyesült Államokban ez egyáltalán nem jellemző, sőt néha még az elmaradottabb régiókban is hoaxnak bizonyulnak hasonló vádak. Bullshitnek nevezte a Snopes által megkérdezett szakértő azt is, hogy a mesterséges étrendkiegészítőket úgy lehet megkülönböztetni a természetesekről, hogy előbbiek elégnek a sütőben, utóbbiak pedig nem.

Érzelmekre apellálva

Természetesen mindez nem jelenti, hogy ne lennének visszaélések az élelmiszeriparban – jegyzi meg a videóval kapcsolatban a tényellenőrzéssel foglalkozó First Draft szerzője. Emma Goodman médiaszakértőt idézve azonban rámutat: az elsősorban fiatal anyáknak szóló facebookos oldalra kiposztolt videó erősen pánikkeltő.

Goodman szerint a hatalmas megosztásszámot az érzelmek generálták: minden anya gondosan odafigyel, mit ad a gyerekének enni, és ha ezzel kapcsolatos információkkal látják el, akkor azt kötelességének érzi megosztani más anyákkal is.

Befejezésül íme a Hoax-Alert szerzőjének gondolatai a videóról: az összeállítás tartalmaz ugyan néhány hasznos tippet azon nem nyugati országok lakói számára, ahol az élelmiszerbiztonság nincs a topon, de az amerikai és európai konyhákban nem sok hasznát vehetjük ezeknek a praktikáknak.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!