A backfire effect régi mumusa a tényellenőrzőknek, akik elvileg a tényalapú világlátás népszerűsítése érdekében ügyködnek, hogy aztán az arcukba vágják: munkájuk csak erősíti a különféle konteók vagy tévhitek hívőinek meggyőződését. A Full Fact tényellenőrzői 2019 márciusában publikált munkájukban (pdf) hét tanulmányt vizsgáltak meg annak kiderítésére, hogy a jelenség mennyire tipikus. Megfigyelésük szerint a visszafelé elsülés bizonyos helyzetekben valóban megjelenik, de korántsem általános hatású, és a tényellenőrzésnek igenis van szemléletformáló hatása.

Munkájuk során a tanulmány készítői azokat a tudományos kutatásokat vizsgálták meg, amelyre az akadémikusok a leggyakrabban hivatkoznak a jelenség említésekor. Ezeket átolvasva többek között arra voltak kíváncsiak, hogy milyen formában történt a kísérletben a kiigazítás, az mennyire volt világos, és milyen típusú állításokra vonatkozott (nagyon ellentmondásosakra vagy kevésbé vitatottakra). Bár a Full Fact összegző munkája jól dokumentált, készítői mégiscsak tényellenőrzők – ez természetesen nem jelent feltétlenül elfogultságot, de érdemes fejben tartani.

Kik és hogyan mutattak rá a backfire effectre?

A Full Fact szerzői első körben a két legtöbbet hivatkozott backfire effect-kutatást mutatják be.

Az első Brendan Nyhan és Jason Reifler politológusok 2010-ben publikált tanulmánya, amellyel kapcsolatban azóta maguk a szerzők is elismerték, hogy az általuk bemutatott hatást gyakran túlértékelik. Ők ugyanis sosem állították, hogy a jelenség mindig bekövetkezik, sőt azóta arra is rámutattak: a tények prezentálása bizonyos esetekben alkalmas lehet meggyőződések megváltoztatására.

2010-ben publikált kutatásuk egyik tesztpéldája Szaddám Huszein egykori iraki elnök rezsimjének tömegpusztító fegyvereivel volt kapcsolatos. A vizsgálat során egyetemistáknak egy olyan cikket mutattak, amelyben George Bush akkori amerikai elnök azzal védte meg az amerikai katonai beavatkozást, hogy az irakiaknak igenis voltak tömegpusztító fegyvereik, de azokat a támadás előtt eltüntették. A kísérletben résztvevők egy másik csoportja ezzel szemben olyan cikket kapott, amelyben – Bush állítása mellett – a CIA cáfolata is helyet kapott. Az eredmény: a cáfolatot is tartalmazó cikket olvasó konzervatívok inkább elfogadták Bush állítását, mint azok a konzervatívok, akik nem látták a cáfolatot. A kutatás azonban – mint arra a Full Fact szerzői rámutatnak – egy 200 fősnél kisebb, egyetemistákból álló, nem reprezentatív mintán alapult, és az öt vizsgált állítás közül csupán kettőnél jelentkezett a backfire effect. Ráadásul azokban is csak úgy, hogy egy társadalmat erősen megosztó, politikai témájú állítást egyetlen, cikkbe illesztett és nem túl egyértelmű megszólalással próbáltak kiigazítani.

A jelenségről beszámoló másik tanulmány szintén Brendan Nyhanékhoz fűződik. Ebben a 2012-ben publikált, több mint 900 ember részvételével készült kutatásban a szerzők Sarah Palin republikánus kormányzó egy egészségbiztosítással kapcsolatos kijelentésén keresztül vizsgálták a visszafelé elsülés hatását. A 2010-es kutatáshoz hasonló módszertant alkalmazó kutatás azt az eredményt hozta, hogy a Palint támogató, politikában tájékozott résztvevők körében a cáfolat csak erősítette Palin kijelentésének elfogadottságát. A cáfolat azonban ebben az esetben is egy cikken belül elejtett, nem annyira egyértelműen megfogalmazott ellenállítás volt.

Sikerült-e ezeket a megfigyeléseket megerősíteni?

A Full Fact szerint a jelenséggel foglalkozó frissebb kutatások nem tudták megerősíteni a Nyhanék által bemutatott hatást.

Thomas Wood és Ethan Porter 2018-as, 10 ezer résztvevő bevonásával készült kutatásában ugyan megfigyelhető volt a pártosság hatása: vagyis az emberek nagyobb arányban hittek valamit kamunak vagy igaznak, ha az megfelelt politikai attitűdjüknek. De a kísérletben önálló szöveg formájában megjelenő cáfolat általánosságban közelebb vitte a tényekhez mind a liberálisokat, mind pedig a konzervatívokat.

Woodék 2019-ben Nyhanékkal is összeálltak a kérdés tanulmányozására, a téma pedig a 2016-os amerikai választás volt. Két Donald Trump-kijelentést mintának véve arra jutottak, hogy a kiigazítás hatására mind a Trump-hívők, mind pedig a Clinton-támogatók körében csökkent a tévhitek elfogadottsága. Azokban az esetekben viszont, amikor a résztvevők olyan cikket kaptak, amelyben Trump akkori kampányfőnökének hivatalos statisztikákat ekéző megszólalásait is idézték, a Trump-hívők körében csökkent a cáfolat elfogadottsága. Fontos megjegyezni, hogy a kísérlet szerint a cáfolat önmagában nem befolyásolta Trump megítélését.

Briony Swire, Adam Berinsky, Stephan Lewandowsky és Ullrich Ecker 2017-es felmérésében az új elem az volt, hogy az állításokról kikérték a résztvevők véleményét a cáfolat elolvasása előtt és után is. Backfire effectre utaló jelet itt sem találtak, a kiigazítás mind a demokraták, mind pedig konzervatívok álláspontján változtatott. A szavazási preferenciákat azonban a cáfolat nem változtatta meg.

Mit jelent mindez a tényellenőrzők számára?

A Full Fact összefoglalója szerint az általuk megvizsgált kutatások közös jellemzője, hogy a tényellenőrzés igenis segíti az állampolgárok informáltságának növelését, a visszafelé elsülés jelensége pedig inkább számít ritkaságnak, mint általánosnak. A politikai elfogultság azonban nagyban befolyásolhatja a cáfolatok eredményességét.

Fotó: pexels.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!