(Az alábbi bejegyzés eredetileg a HVG Extra – A nő magazinban jelent meg. A cikk alatti kvízben próbára is tehetitek magatokat – azt rátok bízom, hogy a szöveget előtte vagy utána olvassátok el.)

1. Nem vagyunk olyan tudatosak, mint gondoljuk

Bár szeretjük azt hinni, hogy döntéseinket racionálisan átgondolva, statisztikák és valószínűségek alapján hozzuk meg, Daniel Kahnemann kutatások hosszú sorával bizonyítja: a valós életben az emberek sokszor inkább megérzésekre, előítéletekre és becslésekre hagyatkoznak. A közgazdasági Nobel-díjas izraeli-amerikai pszichológus szerint ha Gyors és lassú gondolkodás című könyvéből film készülne, a lassú – azaz a megfontolt és logikus típusú – gondolkodást megtestesítő karakter egy olyan mellékszereplő lenne, aki azt gondolja magáról, hogy ő játssza a főszerepet. Valójában viszont csak egy lusta színész, aki nem szeret feleslegesen dolgozni, és jelenetei nagy részét az igazi főszereplő, a gyors gondolkodásért felelős alteregója viszi el.

2. Főszerepben a gyors gondolkodás

A gyors gondolkodásnak köszönhetően tud valaki például baleset nélkül levezetni 200 kilométert az autópályán, és ennek segítségével ismer fel különböző érzelmeket mások arcán. Automatikusan, gyorsan és tudatos kontroll nélkül hoz létre benyomásokat és érzéseket; ilyen, amikor az ember például önkéntelenül is arra fordul, ahonnan zajt hall. A gyors gondolkodás képes megkülönböztetni a meglepőt a normálistól, de amikor megpróbálja kikövetkeztetni az okokat, figyelmen kívül hagyja a kétértelműséget és a hiányzó bizonyítékokat (például amikor azt hiszi, hogy a csecsemőoltásokkal párhuzamosan jelentkező autizmust maguk a vakcinák okozzák). Ennek következtében a gyors gondolkodásnak van néhány jellemző hibája – ezekről az 5-ös pontban még szót ejtek.

3. Szükség esetén besegít a megfontoltság

A lassú gondolkodás ezzel szemben tudatos odafigyelésre, elemzésre és racionalitásra épül. Ez a képesség segít például egy munkatárs hangját elkülöníteni a többiekétől a zajos tárgyalóban, megfelelően viselkedni egy adott társaságban, vagy megadni a telefonszámunkat. A lassú gondolkodás alapesetben alacsony kapacitáson működik, és minimális módosítással, vagy anélkül veszi át a gyors gondolkodás ötleteit. Általa válnak a gyors gondolkodás benyomásai, intuíciói és érzései meggyőződésekké, a késztetések pedig szándékolt cselekvésekké. A lassú gondolkodás akkor lép akcióba, amikor szükség van rá. Ez lehet olyan eset, amikor a gyors gondolkodás nem tudja valamire a választ, vagy amikor az embernek felül kell kerekednie a késztetésein (például egy ellenszenves emberrel szemben udvariasnak kell maradnia).

4. Teljes kontroll helyett kompromisszum

A gyors gondolkodás rövid távú előrejelzései rendszerint pontosak, reakciói a kihívásokra pedig általában megfelelők. De nem mindig. Megtapasztalható ez az ellentmondás például akkor, amikor valaki nem tudja levenni a szemét egy furcsán öltözött emberről, vagy amikor a sofőr – bár tudja, hogy ezzel csak nagyobb bajba sodorja magát – jégen való csúszás során önkéntelenül is a fékre tapos. A lassú gondolkodás fontos feladata, hogy felülkerekedjen a gyors gondolkodás hibáin. Az éjjel-nappal működő önkontroll azonban nemcsak fáradságos lenne, hanem feleslegesen lassítaná mindennapi rutinjainkat. A legjobb megoldás a kompromisszum: megtanulni felismerni azokat a helyzeteket, amelyekben könnyen előfordulhatnak hibák, és odafigyelni ezekre. Ez viszont nem könnyű, ráadásul az emberek többsége mások hibáit könnyebben felismeri, mint a sajátjait.

5. A hibalehetőségek tára hatalmas

Vannak esetek, amikor az ember egy könnyebb kérdésre válaszol az eredeti kérdés helyett: például amikor nem saját érdeke szerint hozza meg véleményét a globális klímaváltozásról, hanem az általa támogatott politikai erő állásfoglalása alapján. Egyesek nem értik a logika és a statisztika szabályait, mások pedig túlértékelik a valószínűséget (cápatámadás következtében például közel sem halnak meg annyian, mint a hollywoodi filmek sugallják). Kutatásokkal kimutatták, hogy az ember erősebben reagál a veszteségekre, mint a nyereségekre – aminek valószínűleg evolúciós okai lehetnek. Az emberek ezen felül hajlamosak a meggyőződéseiket megerősítő infókat előnyben részesíteni (ennek köszönhetően terjednek például a Facebookon a kamuhírek), döntéseiket pedig az általuk elérhető információkra alapozzák, a többi infóval nem is törődve. És ez csak néhány kiragadott példa gondolkodásunk sebezhetőségére, további kognitív torzításokról ebben a cikkben olvashattok részletesebben.

+ Kvíz

Végezetül pedig itt a fent beígért játékos kvíz, amely rámutat néhány gondolkodásbeli hibára (törzsolvasók már találkozhattak a kérdésekkel egy korábbi UL-cikkben). A végeredménybe persze érdemes beleszámolni a fenti felvezetés óvatosságra intő hatását, de játéknak így se rossz. Hajrá!

#1 Egy ütő és egy labda együtt 1,10 dollárba kerül. Az ütő 1 dollárral többe kerül, mint a labda. Mennyibe kerül a labda?

A helyes válasz: 5 cent. A feladvány sokaknál előhív egy általános rossz választ, a 10 centet. Akik így gondolkodnak, elfogadnak egy intuitív választ, ami kis ellenőrzéssel leleplezhető lenne – ez is egy példa a lassú gondolkodás “lustaságára”. Persze nem kell emiatt szégyenkezni, a Harvard-, az MIT- és a Princeton-hallgatók több mint 50 százaléka helytelen választ adott a fenti egyszerű kérdésre.

#2 Linda 31 éves, egyedülálló, szókimondó és okos. Filozófiából diplomázott. Egyetemistaként a diszkrimináció és a társadalmi igazságosság foglalkoztatta, és antinukleáris tüntetéseken is részt vett. Melyik a valószínűbb?

A helyes válasz: Linda banktisztviselő. Bár Linda személyiségleírása jobban hasonlít a feminista, mint a banktisztviselő sztereotípiájára, a feminista banktisztviselő csak egy része a banktisztviselők csoportjának. Utóbbi tehát egy nagyobb csoport, így Linda odatartozásának a valószínűsége is nagyobb.

#3 Ha 5 gép 5 perc alatt készít el 5 pár zoknit, hány perc alatt tud 100 gép 100 pár zoknit elkészíteni?

A helyes válasz: 5 perc. Ezt a kérdést nem véletlenül szedtem dőlt betűvel. A Princeton egyetemen végzett kísérlet szerint ugyanis a gyengébb olvashatóság mozgósítja agyunkat, amely így hatékonyan visszautasítja az ösztönös választ. De ha ezt az üzenetet olvasod, akkor ez sem segített :(

#4 Egy kórházban adott idő alatt hat gyermek születik. Képzeljünk el három lehetséges forgatókönyvet, ahol F fiút, L pedig lányt jelent: FFFLLL , LLLLLL , FLFFLF. Az alábbi különböző sorrendek közül melyik a legvalószínűbb?

A helyes válasz: azonos a valószínűsége. Intuitív válaszunk természetesen az lenne, hogy nem azonos a három forgatókönyv valószínűsége, ez azonban hamis. Mivel az események függetlenek egymástól, és F és L kimenet megközelítőleg azonos valószínűségű, a hat egymást követő születés minden lehetséges sorrendje éppen olyan valószínű, mint az összes többi. A példából jól látszik, hogy a véletlenszerű folyamatok számos olyan sorrendet eredményeznek, amelyek arról győzik meg az embereket, hogy a folyamat mégsem véletlenszerű.

#5 Az alsó vagy a felső vonal a hosszabb?

A helyes válasz: egyforma hosszúak. Bár a felsőt a kifelé mutató szárak miatt hosszabbnak látjuk, valójában azonos hosszúságú vonalakról van szó. Ha már találkoztál a feladvánnyal korábban, ugyanúgy hosszabbnak érzed az egyik vonalat, mint első alkalommal, agyad azonban már tudja, mire figyelj, és kis hezitálás után megadja a helyes választ.

#6 Egy városban két kórház működik. A nagyobbikban naponta 25 baba születik, míg a kisebbikben 15. Az tudott, hogy az újszülötteknek nagyjából a fele fiú. Ám az arányok naponta változnak, néha lehet több vagy kevesebb, mint 50 százalék. Egy éven át mindkét kórház feljegyzi azokat a napokat, amikor az újszülöttek több mint 60 százaléka fiú. Vajon melyik kórház jegyzett fel több ilyen napot?

A helyes válasz: a kisebb kórház. Az egyetemi diákok több mint fele szerint a két kórházban ugyanannyi az esélye a fent említett eseteknek, mivel ezek az események egyformán reprezentatívak a sokaság egészére nézve. Ők azonban megfeledkeztek a mintavételi elméletről, amely szerint a kisebb kórházban nagyobb az esélye annak, hogy a fiú-lány születések aránya jobban eltérjen az 50-50 százaléktól.

#7 Járműbalesetben vagy agyérbetegségben halnak meg többen Magyarországon?

A helyes válasz: agyérbetegségben sokkal többen (Forrás: KSH, 2017). A halálokok becslését ugyanis torzítja az, hogy a média mennyire foglalkozik velük. A médialefedettséget viszont az újdonság és a téma felkavaró volta határozza meg. A szerkesztők nem tudják figyelmen kívül hagyni a nézők igényét, hogy bizonyos témák és nézőpontok nagyobb lefedettséget kapjanak. Valójában Magyarországon 2017-ben agyérbetegségben sokkal többen haltak meg, mint járműbalesetben (11 384 vs. 728).

#8 Egy taxi éjszaka cserbenhagyásos balesetet okozott. A városban két társaság működik: Zöld és Kék. A következő adatokat ismerjük: – A városban üzemelő taxik 85 százaléka Zöld, 15 százaléka Kék. – Egy tanú szerint a taxi Kék volt. A bíróság az eset körülményeit reprodukálva megvizsgálta a tanú megbízhatóságát, és azt találta: az esetek 80 százalékában a tanú mindkét színt helyesen, illetve az esetek 20 százalékában sikertelenül azonosította. Mi a valószínűsége annak, hogy a balesetet okozó taxi Kék volt?

A helyes válasz: 41 százalék. A feladat arra mutat rá, hogy ha kétféle információ – alapgyakoriság és egy nem teljesen megbízható tanúvallomás – áll rendelkezésünkre, hajlamosak vagyunk előbbit alul-, utóbbit felülértékelni. E jelenség hatására a leggyakoribb válasz általában a 80 százalék. A helyes megfejtés azonban 41 százalék, ami így jön ki: [(0,15/0,85) x (0,80/0,20)] / 1,706. Akit ennél részletesebb érdekel a számítás levezetése, Kahneman könyvének végjegyzetében megtalálja.

Beküldöm

Az eredményed:

Fotó: Ben Sweet / unsplash.com

Köszi, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett a cikk, és szereted az oldalt, havi egy kávé árával te is hozzájárulhatsz az álhírek elleni harchoz.