A World Trade Center elleni 2001-es merénylet idején George Bush egy floridai általános iskolában tartózkodott, ahol éppen gyerekeknek olvasott fel. A támadást követő hónapokban aztán az elnök több alkalommal is elmesélte, hogyan értesült először a gépek toronyba csapódásáról.

“Az osztályterem előtt ültem, arra várva, hogy bemehessek, és láttam, ahogy egy repülő nekimegy a toronynak; a televízió be volt kapcsolva. Valamikor én magam is repültem, és azt mondtam: ‘itt egy borzalmas pilóta’, és azt mondtam: ‘szörnyű baleset lehetett'”

– idézik fel A láthatatlan gorilla című könyv kognitív pszichológus szerzői – Christopher Chabris és Daniel Simons – az elnök visszaemlékezését.

Bush During The 911 attacks I Pet Goat

Video news releases, also known as prepackaged news stories, are video segments created or funded by private corporations or government agencies to be indistinguishable from standard news programs. When broadcast on the air without disclosure of the stories’ government origins, they violate prohibitions on sponsorship disclosure.

A probléma ezzel viszont az – mint arra könyvükben a pszichológusok rámutatnak -, hogy a támadás napján a tévék nem vetítettek le egyetlen felvételt sem az első gép becsapódásáról. Az ezt megörökítő felvételt francia dokumentumfilmesek készítették, akik aznap épp New York-i bevetésen lévő tűzoltókat filmeztek. Operatőrük egy gázszivárgást elhárító akciót vett éppen, amikor a nagy zajra a kameráját felfelé irányította, és épp lekapta az első gép becsapódását. Ezt a felvételt azonban csak jóval később mutatták be.

The Only Existing Footage Of 1st Plane Hitting WTC

Footage taken by the Naudet brothers on 9/11. http://www.911-questions.com

Bush tehát rosszul emlékezett: valószínűleg szóltak neki az első gép becsapódásáról, de azt nem láthatta. Amikor pedig a második gép becsapódott, ő már az osztályteremben ült, ahol – mint az a fenti első videóból is látható – a támadás második hullámáról egy embere tájékoztatta.

Agyunk nem egy videolejátszó

Ez persze – legalábbis Chabris és Simons szerint – nem jelenti, hogy George Bush tévedése mögött valami gonosz titoknak kell lappangania. Mivel agyunk nem úgy rögzíti emlékeinket, mint egy videokamera, azok idővel módosulhatnak. Bush jó eséllyel egyszerűen egybeolvasztotta az első és második gép becsapódásának az emlékét.

Korábban is írtam már arról, hogy a memóriakutatók szerint az emlékezet több folyamatból áll össze, és emlékeinket különböző struktúrák teszik össze minden egyes felidézéskor. Vagyis minden alkalommal újonnan építjük fel őket, aminek következményeképpen semmi nem garantálja, hogy az épp aktuális emlék a történtek valós állapotát adja vissza.

A konteósok ráugrottak Bush téves emlékeire

Ezzel azonban az összeesküvés-elméletek hívői nem törődtek, és Bush hamis emlékét mindjárt saját teóriájuk megerősítéséhez használták. Vagyis azt próbálták igazolni vele, hogy a kormány maga szervezte a támadásokat, vagy legalábbis tudott róla, csak nem tett ellene semmit.

Szerintük az amerikai elnök nem rosszul emlékezett, hanem éppenhogy elszólta magát arról, hogy előre tudott a támadásokról. Mert ha látta az első gép becsapódását, érvelnek az elmélet terjesztői, azt csakis valamiféle titkos felvételen láthatta, amit csakis egy előzetesen beavatott személy készíthetett.

Ezzel kapcsolatban a kognitív pszichológusok felteszik a kérdést: ha Bush volt olyan ügyes, hogy megtervezze a támadásokat, utána a kamerák előtt meglepetést színleljen, aztán mindent titokban tartson a média, a bíróságok és a kongresszus előtt, akkor hogy lehet az, hogy épp egy gyerek kérésére válaszolva árulja el magát?

Chabrisék szerint a konteó hívei “látványosan megbuknak egy másik kognitív hihetőségi teszten is, amely azon elképzelésre támaszkodik, hogy néhány kiválasztott egyén majdnem emberfölötti képességekkel rendelkezik, hogy kontrollálják és koordinálják az eseményeket és információkat”.

A tanulság?

Érzelmileg erősen befolyásolt emlékeink nagyobb valószínűséggel váltanak ki erős, élénk visszaemlékezést, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy pontosak is lennének. Ezért aztán ezeket érdemes mindig óvatosan kezelni, mert a tévedés felismerésének sokkal kisebb az esélye, mint egy közönséges emléknél.

Egy másik amerikai elnök másfajta 9/11-es emlékeiről itt olvashattok.

Fotó: pixabay.com

Köszi, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett a cikk, és szereted az oldalt, csatlakozz te is havi egy kávé árával az álhírek elleni harchoz.