A hisztéria kezelésére használt vibrátorok történetét az elmúlt években magyarul is több helyen megírták. Eszerint a viktoriánus kori Angliában az orvosok a hisztériás női betegeket nemi szervük masszírozásával gyógyították. Mivel azonban az orvosok folyamatosan panaszkodtak a fárasztó kézimunkára, ennek kiváltására J. Mortimer Granville az 1880-as években kifejlesztette a vibrátort – olvashatjuk a témáról. A történész Rachel Maines 1999-es könyvéből eredeztethető anekdota az elmúlt években a technológia és a szex kapcsolatának egyik legtöbbet idézett történetévé vált, az állítás pedig megjelent újságokban, színdarabokban és filmekben is.

Az anekdotát, vagyis hogy a viktoriánus korban a vibrátort orgazmus segítségével történő hisztériakezelésre használták volna, azonban semmi nem támasztja alá – legalábbis ezt állítja a Georgia Tech két történésze egy közelmúltban megjelent tanulmányban (a teljes pdf-et itt találjátok). Amikor ugyanis Hallie Lieberman és Eric Schatzberg megvizsgálták a teóriát népszerűvé tevő Maines forrásait, arra jutottak, hogy azokban semmi erre vonatkozó direkt bizonyíték nincs. Vibrátorokat más orvosi célra valóban használtak és értékesítettek, de erre és így szerintük pont nem.

Ezt egy interjúban egyébként maga Maines is elismerte, jelezve: ő mindig is egy érdekes hipotézisként gondolt a teóriára, ami aztán tőle függetlenül elszabadult, és az idők során mítosszá érett. Az is meglepte őt, tette hozzá, hogy állításait ennyi időbe telt megcáfolni, tekintve bizonyítékai karcsúságát. Ehhez persze, teszi hozzá az Atlantic szerzője, az is kellett, hogy könyvében Maines korántsem fogalmazott ilyen körültekintően, mint most – meglátásait javarészt tényként prezentálta.

Liebermanék szerint Maines teóriájának népszerűsége intő jel lehet arra, hogy téves állítások, feltételezések milyen könnyen beépülhetnek nemcsak a populáris kultúrába, hanem a tudományba is. Kiváltképp igaz ez azokra a helyzetekre, amikor valami szexi (értsd jól eladható) témáról van szó, ami ráadásul még passzol is nézeteink sorába. Liebermanék szerint a tudományos életben használt szakértői bírálatok csak ritkán helyettesítik a tényellenőrzést, amin mindenképp változtatni kellene. A tanulmány szerzői szerint ennek orvoslására más, történelemmel foglalkozó tanulmányokat is érdemes lenne újra elővenni és ellenőrizni.

Illusztráció: Wellcome Images 

Tetszett a cikk? Támogasd te is az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.