Tényleg tömegesen elterjedt Európában egy mérges pók? Ronaldo tényleg gyerekkori csapattársának köszönhet mindent? A Coca-Cola tényleg a második legismertebb szó a világon? Tényleg szélvédő alá tett borítékkal trükköznek emberrablók Pesten? – néhány évvel ezelőtt kezdtem használni ezt a címformátumot a tényellenőrző cikkekhez.

Körülbelül 2004 óta követek napi rendszerességgel legendavadász oldalakat, így tisztában vagyok a műfaj címadási gyakorlatával, valamint a nem egyértelmű címek veszélyeivel is. Mivel sokan csak a közösségi oldalak hírfolyamában megjelenő címeket olvassák el, akár egy nem körültekintő című tényellenőrző cikk is hozzájárulhat egy hoax erősítéséhez. Ezért is használnak egyes tényellenőrzők olyan egyértelmű címformátumokat, mint a

– NEM, nem talált egy kisfiú erős nyugtatókat egy Kinder-tojásban
– HOAX: Nem talált erős nyugtatókat egy kisfiú egy Kinder tojásban
– MEGCÁFOLVA: Nem talált erős nyugtatókat egy kisfiú egy Kinder tojásban

Hogy én mégis a kérdőjeles címformátumot választottam, megkockáztatva, hogy a felületes olvasók alkalmanként akár félreértsék az üzenetet, annak fő oka az oldal hitvallásában keresendő:

“Az Urbanlegends.hu összegyűjti a józan ész és a tudomány álláspontját az embereket érdeklő kérdésekről – az értékelést azonban az olvasóra bízza…”

Vagyis az elsődleges célkitűzésem nem az, hogy minden létező információt megcáfoljak, hanem hogy az oldal látogatói idővel megtanulják az egymással ellentétes nézőpontok összevetését, és forrásaik ellenőrzését, értékelését. Az itt körüljárt témák nagy része ráadásul jóval komplexebb annál, minthogy a választ el lehessen intézni egy IGEN-nel vagy NEM-mel, egy HOAX vagy egy IGAZ címkével.

De olyan is van, hogy egy kérdést nem is lehet korrektül megválaszolni egy címnyi terjedelemben, vagy mert

– a cikk írásának pillanatában még nem nyilatkozott minden érintett,
– a bizonyíték hiánya nem jelenti száz százalékosan, hogy valami ne történhetett volna meg,
– a történet nem fekete és fehér, hanem ezernyi árnyalata van – mondjuk, bizonyos szintjein igaz, de alapvetően kontextusból kiragadva ábrázolt,
– és azt sem garantálja semmi, hogy egy széles körben mesélt legenda amúgy ne történt volna meg néhány emberrel a múltban – vagy ne történhetne meg bármikor a jövőben (lásd még ostension fogalmát, és lásd még a médiahisztiket).

A klasszikus újságírásban nem annyira kedvelt kérdőjeles címforma emellett figyelemfelhívó is, sokkal izgalmasabb például a Mondta-e XY azt, hogy… annál, hogy XY sohasem mondta azt, hogy… Ráadásul olyanok érdeklődését is felcsigázza, akik egyszerűen csak érdekesebbnek találnak egy rejtélyt annak leleplezésénél.

Hát nagyjából ezekért.

Amire viszont próbálok ügyelni, hogy az olvasó még a leadben valamiféle “előválaszt” kapjon a címben feltett kérdésre. Amióta a Facebook jelentősen rövidített a leadeken, ez már nem minden felületen teljesül, de a cikkekhez kapcsolt egyedi közösségi médiás leadek további rövidítésével ezt is próbálom orvosolni.

Nem mondom, hogy ez a címtípus tökéletes, de az eddig kipróbáltak közül számomra ez működött a legjobban. Ezért is örültem, amikor néhány évvel ezelőtt – blikkfangos címei helyett – a Snopeson is hasonló címformátumokat kezdtek használni. Nagyon tetszenek az ő közösségi médiában használt címeik is, vagyis az a gyakorlat, amikor a kérdésben feltett címek elé odaszúrják csupa nagybetűvel a FACT CHECK (tényellenőrzés) szócskát is. Tehát nem ítéletet mondanak a témáról, hanem jelzik, hogy a kérdéses cikk célja a tények ellenőrzése.

Ha találok – vagy segítetek találni – olyan rövid, legfeljebb 4-5 betűs magyar szót, ami ugyanezt kifejezi, elgondolkozom ennek bevezetésén a közösségi oldali leadeknél.

Fotó: pixabay.com

Köszi, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett a cikk, és szereted az oldalt, havi egy kávé árával te is hozzájárulhatsz az álhírek elleni harchoz.